Győr város és térsége 2002 novemberében jelentkezett a környezetvédelmi tárcánál a hulladékgazdálkodási problémák megoldását célzó elképzeléseivel. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 2003. január 23-án határozott a projekt támogatásáról. Győr városa, mint gesztor önkormányzat, és 100 %-os tulajdonú társasága, a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. 112 településsel közösen megkezdte a projekt kidolgozását . A sikeres előkészítő munkák eredményeképpen az érintett felek 2003. október 9-én írták alá a konzorcionális szerződést.

Később a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kérésére a projektbe be kellett vonni Sopron és Mosonmagyaróvár térségét is. Így 2003-ban megkezdődött az együttes Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron hulladékgazdálkodási program, az ISPA projekt előkészítése. A három konzorcium 2004. január 30-án projekt-csoportként aláírta a konzorciumok együttműködési megállapodását.
Győr gesztorságával 2004. évben elkészült a támogatási kérelem háttértanulmánya, melyet 2004. szeptember 30-án a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága is megkapott. A szakmai felülvizsgálat után 2004 decemberében az Európai Bizottság asztalára került a tanulmány. Az előzetes értékelésen fény derült arra, hogy a projekt megyére kiterjedő komplexitása nem indokolt, hiszen műszaki vagy szervezeti szükségszerűség nem jelentkezik a projekten belül tervezett három térségi alprojekt (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár) hulladékgazdálkodási rendszerei között.
Az Európai Bizottság ezért arra kérte a kedvezményezetteket (Győr, Mosonmagyaróvár és Sopron városokat), hogy gondolják újra koncepciójukat, vagy váljanak szét három különálló projektté.
A kedvezményezettek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságával és az előkészítésbe bevont nemzetközi szakértőkkel való egyeztetést követően úgy döntöttek, hogy az utóbbi verziót választják, azaz három különálló projektet alakítanak ki.
A tárgyalásokkal párhuzamosan a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának felhívására a konzorciumi formából át kellett alakulni társulássá. Ennek megalakítására győri részről 2005. április 20-án került sor. Az átalakulás során sikerült megtartani mind a 112 önkormányzatot. A Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékre kiterjedő, térségi hulladékgazdálkodási program összesen 112 település fennálló hulladékgazdálkodási problémáját kívánja megoldani. Ehhez korszerű, a jogszabályi előírásoknak megfelelő EU-konform technológiákat kell alkalmazniuk, melyek mintegy 260 ezer ember hulladékának kezelésére és hasznosítására szolgálnak.
2007. évben jelentek meg a pályázati kiírások a Környezet és Energia Operatív Programra. A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás az alábbi pályázatokat nyújtotta be:
KEOP 1.1.1. –„A települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése". A pályázatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága befogadta és 2008. június 10-én nettó 6 501 000 000 Ft támogatást ítélt meg.
KEOP 2.3.0 –„A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése". A pályázatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága befogadta és 2009. január 8-án  bruttó 5 181 258 147 Ft támogatást ítélt meg.
A KEOP 1.1.1 projekt esetében a támogatási szerződés aláírására 2008. október 28-án került sor. A társulás által biztosítandó saját forrás a 9,5 milliárd forint teljes bekerülési költség 31, 564 %-a. Ezt az összeget, azaz több mint 3,3 milliárd forintot fele-fele arányban Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. biztosítja. A projekt keretében azóta elkészült a Győr-sashegyi regionális hulladékkezelő központ, amely 2009. július 16. napjától fogadja a társulási önkormányzatok szemetét. Jelen pillanatban is folyamatban van két átrakóállomás, 42 hulladékudvar és 339 hulladékgyűjtő sziget kialakítása, melyek kivitelezésének befejezése többnyire tavasszal várható.
A műszaki tartalom keretében a gyűjtési, a szállítási, és a hulladékkezelési és ártalmatlanítási rendszer fejlesztésére kerül sor. A projekt megvalósításának határideje 2010. december 31.
A KEOP 2.3.0 projekt esetében a támogatási szerződés aláírására 2009. március 12-én került pont. A támogatási formában a társulásnak nem kell önrészt biztosítania. A projektnek köszönhetően 42 hulladéklerakó rekultivációja történik meg, köztük a legnagyobb a Győr, Pápai úti bezárt szeméttelepé. A kivitelezésre vonatkozó nyílt közbeszerzési pályázat eredménytelen lett, az új kiírását most készíti elő a társulás. A projekt megvalósításának határideje 2011. december 31.
Összességében elmondható a Győr és térsége hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításáról, hogy a hosszas előkészítő munkálatok és szakmai egyeztetések után, immáron kézzelfogható eredmények is vannak. A Győr-sashegyi regionális hulladékkezelő központ építése próbaüzemmel együtt is csak 17 hónapot igényelt, ami az alapos előkészítésnek és a hatékony munkának is köszönhető.
Az eltelt időszak nagy sikere a két pályázat keretében megnyert több,  mint 11 milliárd forint, illetve az, hogy 2003 óta a 112 önkormányzatot sikerült konzorciumként, illetve társulásként egyben tartani.