A területi államigazgatás szervezetrendszerének 2007. január 1-től érvénybelépő átalakítása alapvetően új helyzetet teremtett a középszint közigazgatási szereplőinek kapcsolatrendszerében. E rövid áttekintés keretében érdemes megvizsgálni a területi államigazgatási szervek szakmai együttműködésének egyik kiemelt eszközét: az államigazgatási kollégiumot.

E testület létrehozása és működtetése a hivatalok (illetve azok vezetőinek) jogszabályban meghatározott kötelezettsége. A jogi szabályozottság mellett ugyanakkor a testületek által megvalósított tevékenységre, az együttműködés területeire egyértelműen hatással van az abban résztvevő közigazgatási szereplők együttműködési hajlandósága. A területi szintet érintő reformfolyamat – noha tartalmában nem, de lefolyásának ütemében mindenképpen – bizonyos értelemben váratlanul érte a területi államigazgatást. A korábbi megyei államigazgatási kollégiumok hosszú évek óta kialakult gyakorlat szerint működtek, az állami-közigazgatási vezetők között kialakult és számos esetben kiemelkedően jó személyes kapcsolatrendszer alapjain. E rendszert váltotta fel 2007 elejétől egy rendkívül nagymértékben kibővült közigazgatási tér, olyan államigazgatási szerveket “sodorva” egymás mellé, amelyek korábban ritkán kerültek szakmai kapcsolatba. A megyei közigazgatási hivatalok átszervezését követően elsődleges feladatként merült fel a területi államigazgatási szervek közötti együttműködés megváltozott, új keretek között történő kialakítása. A közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet jelentős mértékben változtatta meg és bővítette a közigazgatási hivatal területi koordinációt érintő feladat és hatáskörét, amely egyúttal lehetőséget teremtett a Hivatal ez irányú szerepének újradefiniálására is. A kollégium megalakításának jogszabályi alapját a rendelet mellett alapvetően a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény képezte, ugyanakkor a megalakítás előtt számos gyakorlati kérdésre is választ kellett találni. Ezek közül kiemelkedtek a következők:
• A kollégium tagságának racionális nagyságrendben történő meghatározása és ezzel a hatékonyság biztosítása, tekintettel arra, hogy a Rendelet jelentős mértékben megnövelte a Hivatal koordinációs jogkörébe tartozó szervek körét.
• Miként kerüljenek bevonásra a kollégium munkájába azok a területi államigazgatási szervek, amelyek hatáskörüket továbbra is megyei illetékességgel gyakorolják, azaz a régióhoz tartozó mindhárom megyében önálló szervként működnek?
• Regionális szinten az önkormányzati közigazgatás milyen szintű képviselői vegyenek részt meghívotti mandátummal a kollégium munkájában (kistérségi, megyei jogú városi, megyei)?
Az előkészítő szakaszt követően Hivatalunk 49 tag, valamint 16 ún. állandó meghívott részvételével alakította meg az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Kollégiumot (ÉMRÁK). A tagként történő közreműködésre az észak-magyarországi régióban illetékességgel, valamint székhellyel szereplő területi államigazgatási szervek kaptak felkérést (így autonóm tagnak számítottak a megyei illetékességű szervek is pl. a megyei földhivatalok, igazságügyi hivatalok, stb.), állandó meghívottként vettek részt a kollégium munkájában a megyei főjegyzők, megyei jogú városok jegyzői, megyei bíróságok és a megyei főügyészségek képviselői. 2008-ban a regionális államigazgatási hivatalok működését – így közvetett módon a kollégium összetételét is – újabb kormányrendeletek szabályozták. Ennek eredményeképpen a taglétszám első ütemben 66-ra nőtt, majd a jelenlegi 43-ra csökkent. A gyakori változás tartalmát jól érzékelteti, hogy míg a tavalyi évben gyakorlatilag a teljes “rendészeti” szegmens (megyei rendőrkapitányságok, katasztrófavédelmi igazgatóságok, bv. intézetek, nemzetbiztonsági hivatalok) sui generis vett részt a kollégium munkájában, a jelenlegi szabályozás kivette ezen szerveket a testület alanyai közül, noha számos esetben egyértelműen szükséges szakmai részvételük egyes feladatokat érintően.
A hatékonyabb feladatellátás megvalósítása érdekében a kollégium szervezeti keretét felhasználva négy munkacsoportot hoztunk létre (a hatósági ellenőrzések, képzés-továbbképzés, informatika, valamint regionális koordináció területén).
Az ÉMRÁK tevékenységének gerincét a több ágazatot érintő döntések területi végrehajtásának koordinálása jelenti, egyúttal ez az a terület, ahol lehetőség nyílik az önkormányzatokkal történő közvetlen együttműködésre. A helyi önkormányzatok által Európai uniós források bevonásával megvalósított beruházások hatósági engedélyezésének gyors és szakszerű intézése a kollégium megalakulása óta folyamatos és elsődleges feladat. A hatósági engedélyezési tevékenységet végző szervek a testület, illetőleg folyamatos és közvetlen együttműködés keretein belül tájékoztatják egymást az e körbe tartozó beruházásokhoz kapcsolódó engedélyezési eljárásokról. 2008-ban a hivatal folyamatosan fokozott figyelmet fordított a hatáskörébe utalt nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások gyors és szakszerű lefolytatására és az egyes beruházások kollégiumi keretek közötti áttekintésére. A beruházásokban közvetlenül érintett önkormányzatok szakmai képviselői felkérésünkre több alkalommal részt vettek a beruházásokkal kapcsolatosan általunk létrehozott munkacsoport ülésein. E megoldás különösen eredményes munkaformának bizonyult. A parlagfű elleni védekezés regionális koordinációja harmadik éve kiemelt feladata a Hivatalnak, illetve a Kollégiumnak. A területet érintően létrehozott koordinációs bizottság regionális szintű működése folyamatosan lehetővé teszi, hogy a védekezésben érintett egyes célcsoportok felé közösen kialakított, egységes elvek mentén, megegyező tartalmú kommunikációt valósítsunk meg, így erősítve a területi államigazgatási szervek szakmai együttműködéséről alkotott képet.
Összefoglalva megállapítható, hogy az államigazgatási kollégium működtetése évek óta integráns részét képezi a hivatalok tevékenységének. Meglátásunk szerint az elmúlt évek során számos alkalommal jól vizsgáztak e testületek érdemi feladatok megvalósítása terén is (ár- és belvízvédelemmel kapcsolatos koordináció, széleskörű együttműködést érintő beruházások eljárásainak összehangolása).
Az egyes résztvevő szerveket – köztük a Hivatalt – az elmúlt két évben több alkalommal érintette feladat- és hatáskörváltozás, ezzel egyidejűleg azonban érdemes hangsúlyozni, hogy a vártnál korábban sikerült egy új közigazgatási térben érdemi együttműködést megvalósítani, megismerni a régiós keretek közötti feladatellátás lehetőségeit, előnyeit és nehézségeit, így a fórum egyértelműen lehetőséget teremtett a központi és a területi-helyi közigazgatás közötti érdemi párbeszédre.