A Belügyminisztérium Jogi Főosztálya a közelmúltban küldte meg a Közigazgatási Hivatalok vezetői részére a „A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény” szabályozási koncepcióját. A koncepcióban megfogalmazottak sok korábban felmerült jogalkalmazói problémára választ adhatnak, amennyiben azok jogszabállyá válnak.

Jelen írás keretében nem vállalkozhatok arra, hogy az Áe-vel kapcsolatban – a jogalkalmazói munka során – felmerült valamennyi „tanácstalanságomat” felvessem csupán egy – két – számomra fontos – kérdésben szeretném a kétségeimet felvázolni, olyan kérdésekben, amelyre a szabályozási koncepcióban sem kaptam megnyugtató választ.
Sok bizonytalanság okozója a jogalkalmazói munka során az Áe. 3.§. /4/ bekezdése szerinti ügyfél fogalom, a „jogos érdek” kifejezés vonatkozásában. Fogalmazhatjuk úgy, hogy „jogos érdek” alatt jogszabályon alapuló, jog által védett érdeket kell érteni. Van olyan vélemény is, hogy a jogos érdek”, valójában a „méltányolható érdek” szinonímája. Nehéz ezen ügyfélkörnek a meghatározása, különösen azokban az ügyekben, amelyek természetüknél fogva a kérelmezőn kívül többeket is érintenek, mint például az építési vagy telepengedélyezési eljárások.
A fentiekben megjelölt ügyekben a „jogos érdek” fogalmát levezethetjük abból az alkotmányos jogból, amelyet a Magyar Köztársaság Alkotmánya a 70/D.§.-ában szabályoz. E szabályozás szerint a Magyar Köztársaság a „legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez” való jogot, többek között „az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg.”
Nehéz döntés hárul a jogalkalmazóra akkor, amikor abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy konkrét építési, telepengedélyezési ügyben lehet -e  ügyféli jogállása olyan személynek vagy szervezetnek, akiknek a külön jogszabály rendelkezései szerint az ügyben hozott határozatot kézbesíteni sem kell.
Tanácstalan a II.fokú hatósági jogkörben eljáró jogalkalmazó, ha ilyen ügyekben jóval a határidő lejárta után nyújtanak be „jogos érdekre” hivatkozással  fellebbezést. Hasonló problémával találkozunk pl. a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999./V.11./ Korm. rendelet 7.§. /2/ bekezdés alkalmazása során. A hivatkozott jogszabályhely a szomszédos ingatlanok tulajdonosait nem sorolja abba a körbe, akiknek a telepengedélyről szóló határozatot kézbesíteni kellene.
Tanácstalan a jogalkalmazó abban a kérdésben, hogy a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban megállapított „ügyféli kör” /akiknek a részére a határozatot kézbesíteni kell/ alkalmazása során figyelmen kívül hagyhatja-e az Áe. 3.§.-ában meghatározott ügyfél fogalmat.
A fentiekben röviden kifejtett „jogos érdek” és az ügyfél fogalma közötti kapcsolat tisztázásán túl megoldást vár a jogalkalmazó az új „közigazgatási hatósági eljárási törvénytől” arra nézve, hogy adjon egyértelmű eligazítást az eljáró közigazgatási szerveknek a szakhatósági közreműködés tekintetében.
Gyakran okoz problémát pl az érdemi döntést hozó hatóság részére, ha azt tapasztalja, hogy a megkeresett szakhatóság nyilatkozott ugyan, de nem a hatásköre keretei között alakította ki az állásfoglalását. /Pl. az ÁNTSZ rendezési tervi indokokra tekintettel nem adta meg a hozzájárulását/. Meg kell-e kérnie ilyen esetben újra a hozzájárulást, vállalva, hogy ez jelentősen elhúzza az eljárást, vagy figyelmen kívül hagyhatja azt. Az Áe. ugyanis csak arra az esetre tartalmaz szabályt, ha a szakhatóság nem nyilatkozott határidőn belül. Kérdés az is, hogy a szabályozásnak ez a módja helyes-e. A jogalkalmazók minden tekintetben olyan közigazgatási eljárási törvényt várnak a jogalkotóktól, amely a jogbizonytalanságokat kiküszöböli, – lehetőség szerinti – legkisebb szintre csökkenti.

dr. Mattingné dr. Perger Gyöngyi

1954-ben született, a Veszprém megyei Halimba községben, Győrött járt középiskolába.
1977-ben végezett az ELTE Állam és Jogtudományi Karán, 1981-bven jogi szakvizsgát tett.
Az egyetem elvégzése óta a közigazgatásban dolgozik. a Veszprém Megyei Tanács Igazgatási Osztálya volt az első munkahelye, majd 1991-től a Köztársasági Megbízott Hivatalának, 1995-től a jogutód, Közigazgatási Hivatalnak a Hatósági Főosztályát vezeti.