Négyévente – legutóbb pont ebben az évben – „lázba” jön az ország, a települések és a választópolgárok, hogy véleményt, ítéletet mondjanak az elmúlt négy évről, és döntsenek arról, hogy a következő négy évben kik kapnak felhatalmazást közös „kis és nagy” ügyeink intézésére.

Az országgyűlés képviselői, a helyhatósági és a kisebbségi önkormányzati választások jelentős feladatot rónak a jegyzőkre, mint a helyi választási irodák vezetőire, valamint a helyi önkormányzati testületek által választott, illetve a jelölő szervezetek által delegált tagokból álló választási bizottságokra. Ha csak a választások napjait vesszük, pl. Somogy megyében mintegy 3 ezer közszolga tevékenykedik.
Valószínűleg kötetekre rúgó szépirodalmi remeket lehetne írni a választási tapasztalatokról, azonban ennek nem most van itt a helyi és ideje. Ezért csupán három olyan jelenséget említek meg, amelyek nem segítették az idei választások – összességében sikeresnek mondható – lebonyolítását.
Mozgóurnás szavazás
A választási eljárás egyik kritikus pontjának tekintem a mozgóurnás szavazást. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv. (továbbiakban: Ve.) 61. § (3) bekezdése értelmében a mozgásban gátolt választópolgár szavazásának lehetővé tétele érdekében – kérésére – a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja felkeresi. A mozgóurnát a választópolgár írásban kérheti a helyi választási iroda vezetőjétől, illetőleg a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól. A mozgóurnás szavazás lebonyolítására a választópolgár lakóhelyi szerinti szavazatszámláló bizottság illetékes.
A mozgóurnás szavazással az OVB is többször foglalkozott. A választási tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy gyakran kérnek olyan személyek is mozgóurnát, akik a mozgásukban nincsenek gátolva. Tekintettel azonban arra, hogy sem a HVI, sem pedig a szavazás napján az SZSZB nem vizsgálhatja, hogy az igénylő ténylegesen gátolva van-e a mozgásában, csupán azt, hogy a mozgóurna iránti kérelme megfelelő-e, így a kérelmet köteles elfogadni.
Csak a „rossz” példa kedvéért említem, hogy megyénk egyik településén lévő magánintézmény 43 lakójából 38-an kérték a szavazás ezen módját. Az csak „hab a tortán”, hogy a bíróság által is megállapítottak szerint ebben az esetben a választási alapelvek is sérültek, amely miatt meg kellett ismételni a polgármesteri és a helyi képviselői választást.
Álláspontom szerint részletesebben és egyértelműbben kell szabályozni a mozgóurnás szavazást, és lehetőséget kellene biztosítani annak vizsgálatára, hogy a mozgóurnát kérő választópolgár ténylegesen gátolva van-e a mozgásában.
Határidők
A Ve. azon módosítása, amely lerövidítette a jogorvoslatok benyújtására, illetve a választási bizottságok által történő elbírálásra nyitva álló határidőt, jelentős nehézséget okozott. Nem egyszer komoly problémát jelentett a választási bizottságok kellő időben történő összehívása, illetve a határozatképesség biztosítása. A lerövidített határidők szintén gondot jelentettek a választási bizottságok határozatainak a kérelmezők részére történő eljuttatása során. Ugyanis a Ve. 77. § (2) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt kötelező elemek között nem szerepel a kifogás benyújtó telefonszáma, ezért a határozat meghozataláról a közvetlen értesítés nem mindig oldható meg.
A beérkezett jogorvoslatokról általánosságban elmondható, hogy rendelkeznek a Ve. 77. § bekezdésében foglalt elemekkel, azonban nem egy esetben előfordult, hogy a telefonszámot, illetve az elektronikus levélcímet, faxszámot nem jelölték meg. Amennyiben a bizottságok – már pedig jellemzően így volt – munkaidőn túl üléseztek, a határozataikat csak a következő napon tudták postára adni. Ebből az a visszás helyzet állt elő több esetben, hogy a beadványozó a választási bizottság döntéséről szóló határozatot a jogorvoslatra nyitva álló napján vagy azt követően kapta meg, ezzel eleve kizárásra került a jogorvoslati lehetőségből.
Megfontolásra javasolom, hogy a Ve-ben a jogorvoslatok benyújtásánál a kötelező elemként legalább a telefonszám legyen megjelölve, megteremtve ezzel a rövid úton való közlés lehetőségét.
Ellenszolgáltatás
A határidők lerövidítése miatt a pénteki napon érkezett kifogásoknál a HVB-nek két napon belül döntetni kellett, így elkerülhetetlen volt a szombati, ill. a vasárnapi ülésezés. A Ve. végrehajtására kiadott pénzügyi rendelet egyértelműen, részletesen szabályozza a választási bizottságok tiszteletdíját, munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést, és az ehhez kapcsolódó ellenszolgáltatás feltételeit. Nem rendelkezik ugyanakkor a HVI tagjainak a választást megelőző időpontban és a választás napján végzett túlmunkájának ellentételezéséről. A választási munka díjazása illetve jutalomkénti kifizetése nincs összhangban a köztisztviselői ill. a közalkalmazotti törvény ide vonatkozó rendelkezéseivel.
Javasolom, a különböző szabályozások összhangjának megteremtését.