Az 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) Gyôrben is alapvetô változásokat eredményezett. A korábbi bérlakásszám – a bérlôk vételi joga miatt – a harmadára (15 000-rôl 5000-re) csökkent. A megmaradt lakásállomány összetétele is megváltozott, hisz általában a jobb minôségű – fôleg lakótelepi – lakásokat vásárolták meg.

Az önkormányzatnak újra kellett gondolnia a lakásgazdálkodási politikáját, fel kellett mérnie azt, hogy kíván-e egyáltalán bérlakásokat fenntartani, vagy teljességgel kivonul a lakáspiacról. A Közgyűlés 1995 novemberében megtárgyalta és elfogadta a város lakáskoncepcióját.
A lakáskoncepció szerint a lakások kötelezô privatizációja után megmaradó (vételi joggal nem érintett) lakásállományát nem kívánja értékesíteni, hanem továbbra is megtartja a bérlakás-gazdálkodás körében. Az önkormányzat elképzelései szerint a privatizáció kötelezô mértékén túl azért nem indokolt a lakásállomány elidegenítése, mert szociológiai típusú felmérések következtetni engednek arra, hogy a privatizáció során kialakult vevôkör lakástulajdonosként nem marad tartósan fizetôképes, ezért az ingatlanok felújításának gondja, legalábbis az anyagi terhek enyhítése szintjén, visszahárul az önkormányzatra.
Az önkormányzat lehetôségeihez mérten gondoskodni kíván a lakosság legelesettebb vagy krízishelyzetben lévô rétegének lakásellátásról, a szociális rendszer és a lakásgazdálkodás összehangolásával, kedvezmények biztosításával növelni kívánja a magánerôs építkezési kedvet, ennek érdekében gondoskodik a folyamatos építési telkek kialakításáról és a kamatmentes önkormányzati támogatások értékállóságáról. Otthon jellegű épületek építésével és határozott idejű bérbeadásával segíti a fiatalok lakáscélú elôtakarékoskodását, és az életpálya végén nyugdíjasházi elhelyezéssel nyújt biztonságot az idôs emberek számára.
A gyakorlatban a lakáskoncepció megfogalmazásai többek között azt jelentették, hogy megszüntették a korábbi lakásigényléseket (közel 3000 db), és helyette szociális lakáskérelmet lehetett (a helyi rendeletben meghatározott feltételek szerint) benyújtani. A szociális lakáskérelmet – környezettanulmány és a kérelmezô egyéb körülményeinek feltérképezése után – a Lakásügyi Bizottság bírálja el. Amennyiben a kérelmet megalapozottnak ítéli, akkor a család létszámának és anyagi helyzetének megfelelô önkormányzati bérlakást kaphatnak, határozott idôre (legfeljebb 5 évre). Sajnos önkormányzatunknak évente csak mindössze 100-150 üres bérlakás áll rendelkezésre, ezért a Lakásügyi Bizottság kedvezô döntése esetén is, sokszor éveket kell várni megfelelô lakásra.
A bérlakáshoz jutás másik kedvelt módja az úgynevezett elôtakarékossággal meghirdetett önkormányzati bérlakáspályázat. Jelenleg több mint 300 „elôtakarékos” bérlakással rendelkezünk, és tervezzük az ilyen jellegű lakások számának növelését, mivel rendkívül nagy az érdeklôdés. Az általában negyedévente kiírt pályázatokra 20-30-szoros a túljelentkezés.
A pályázati rendszer másik kedvelt, ám volumenében lényegesen kisebb módja az ún. felújításos pályázat. A pályázat lényege itt az, hogy a pályázónak vállalnia kell az önkormányzati bérlakás rendbetételét, melynek összege általában 500 000 és 1 000 000 Ft között van. A felújítási munkálatok elvégzése után határozott idejű (5 éves) lakásbérleti szerzôdést köthetnek, amely ellentétben az elôzô pályázattal, hosszabbítható. Sajnos ilyen pályázat kiírására – az erre alkalmas lakások alacsony száma miatt – csak ritkán kerül sor.
Gyôr önkormányzata kiemelt jelentôségűnek ítéli a magánerôs lakásépítés és vásárlás támogatását. 1992 óta csak kamatmentes visszatérítendô támogatási forma létezik, melynek futamideje 10 év. A kölcsöntámogatást az elmúlt években átlagosan 200 család vette igénybe, azonban az idei évben – a központi jogszabályváltozásokból adódó többlet lehetôségek miatt – várhatóan nagyobb lesz az érdeklôdés. A támogatás összege ez év áprilisától emelkedett, a korábbi 600 000 Ft (vásárlási) és 1 000 000 Ft (építési) kölcsöntámogatás helyett egységesen 1 400 000 Ft-ban állapította meg a Közgyűlés a kölcsön felsô határát.
Önkormányzatunk kiemelten támogatja a nyugdíjasházak építését. A meglévô két nyugdíjasházunk mellett ezért a marcalvárosi városrészben további 45 lakásos nyugdíjas ház megépítésére is sor került. A nyugdíjasházakba a bejutás feltétele, hogy esetleges önkormányzati bérlakását a kérelmezônek vissza kell adni, vagy ha magántulajdonnal rendelkezik, azt értékesítenie kell. Ebben az esetben az önkormányzatnak elôvásárlási joga van. Az értékesítésbôl befolyó összeg 50 százalékát (minimum 1 000 000, maximum 2 500 000 Ft-ot) kell a nyugdíjasházba költözônek befizetnie. Az elmúlt években többször is élt önkormányzatunk az elôvásárlási jogával, amely mindkét fél szempontjából hasznosnak tekinthetô. Jó az idôs embernek, mert az eladással kapcsolatos lebonyolítást az önkormányzat elvégzi, és nem kell esetleges szélhámosoktól sem tartania. Valamint jó az önkormányzatnak is, hisz viszonylag olcsón tud lakáshoz jutni, amit majd bérlakásként hasznosíthat.
A használt lakások vásárlása más tekintetben is elhatározott feladat, mert – a magas gyôri ingatlanárak mellett is – olcsóbb így lakáshoz jutni, mint új társasházi lakásokat építtetni. Ilyen célra 2000-ben több mint 90 millió forint áll az önkormányzat rendelkezésére.
Végül, de nem utolsósorban szeretnénk önkormányzati bérlakásokat is építtetni, elsôsorban a szociálisan hátrányos réteg számára. Ilyen célra alacsonyabb felszereltségű és használati értékű, ám a jelenlegi komfort nélküli kategóriájú lakásoknál lényegesen jobb minôségű lakásokat kívánunk létrehozni. A tervek elkészültek, és ebben az évben várhatóan 16 lakás építése kezdôdhet meg. További lakásszám-növekedésként egy volt munkásszállóból alakítunk ki közel 70 lakásos épületet, valamint egy volt vendégházból 30 lakásos társasházat.