A nyíregyházi felsőoktatás múltja még nem tekint évszázadokra, de mára az iskolaváros legnagyobb centruma az egyre szépülő intézmény, a nyugati mércével mérve Campusnak minősíthető környezetében, a Nyíregyházi Főiskola. Karai átölelik a tudomány minden ágát, hallgatóinak létszáma alapján az ország kiemelkedő intézménye. A modern gazdasági és humán tudományok oktatása iránti igény azonban csak a rendszerváltás után fogalmazódott meg, amelyet a jogelőd főiskolák szakalapításaikkal igyekeztek teljesíteni, és a közismert Tanárképző- és a Mezőgazdasági Főiskola vezetői a 2000-ben bekövetkezett integrációkor egy önálló közös kar alapításával további fejlesztést immár egy külön szervezeti egységre bízták. A Gazdasági- és Társadalomtudományi Karnak a térség korábbi munkaerőhiány gondjain kellett segítenie, hiszen mind a gazdasági, mind az igazgatási/szakigazgatási képzettségűekből kevés volt ebben a térségben. Nem voltak a humánerőforrás fejlesztésében felkészült szakemberek a nemzetközi együttműködésekhez, a gazdasági társaságokhoz, az intézményi struktúraváltáshoz, a változó kommunikációs technikákhoz.  A Gazdasági- és Társadalomtudományi Kar oktatói folyamatos oktatási reformokkal, együttműködési és partneri megállapodásokkal igyekeztek piacképes, szakmailag megalapozott, továbblépésre alkalmas képzéssé fejleszteni a kar profiljához kapcsolódó szakokat.

A 2006/2007-es tanévre meghirdetett szakjaink

A magyar felsőoktatási reformok korszakának nevezhetjük az elmúlt két évtizedet. Legtöbbször megszorításokkal, de ennek látszólag ellentmondva mégis fejlesztésekkel, bővítve lépünk át egy olyan korszakba, amikor a gyakorlathoz közelítő felsőoktatási tudás az egyik legfontosabb fejlesztésünkké vált. A korábbi szakokhoz nevükben alkalmazkodó új szakjaink elsősorban azért lehetnek népszerűek, mert befejezett képzést adnak, de illeszkednek az európai felsőoktatási rendszerekhez, végzett diákjaink a mester szakokat (a régebbi szerkezet szerinti egyetemi képzést) nemcsak Nyíregyházán, hanem akár külföldön is folytathatják. Legtöbb hallgatója a jelenlegi gazdálkodási szakunknak van, amelyet a következő tanévben a Gazdálkodási és menedzsment szakként hirdettünk meg azzal a céllal, hogy az üzleti élet legfontosabb területeire képezzünk a gyakorlathoz is értő szakembereket. Ennek érdekében szakirányokon specializálódhatnak hallgatóink. Ezek a következők: pénzintézeti, közigazgatási, logisztikai, piacszervezési, vállalkozási, és az angol nyelven oktatott EU menedzser. A szakirányok specializálódó szakmai elismertségét a diplomához kapcsolódó dokumentummal segítjük.
A Kommunikáció, a közlés tudománya, ma már nemcsak a média területén, hanem az üzleti életben és az elektronikus ügyintézésben is kiemelkedő jelentőségűvé vált. A munkaerőpiacon jelentkező igényt felismerve alakítottuk e szakunkat úgy, hogy a klasszikus média szakértők mellett az üzleti kommunikáció és az on-line újságírás, ügyintézés megvalósítására is alkalmassá tegyük a nálunk tanulókat. A Nemzetközi tanulmányokra jelentkezők nagy részét is az motiválja, hogy a több országgal határos térségben a szakdiplomáciai szolgálatokban, a vegyes vállalatok ügyintézésében jártasságot szerezzenek. A karunkon immár megszokottnak mondható, hogy az idősebb generáció is beül az esti vagy a levelező tagozatainkra. Eddig a művelődésszervező szakunkat választották a különböző intézményekben dolgozók, akiknek naponta kellett az ügyfélszolgálatokban, a rendezvényszervezésekben vagy a humánpolitikai szakterületeken dolgozniuk. A következő tanévtől számukra az Andragógia szakunkat ajánljuk, ahol az életen át tartó tanuláshoz értő, a továbbképzésekre felkészítő szakemberek oktatása különböző szakterületeken – így a korábbi művelődésszervező mellett a felnőttképzési szervező és a személyügyi szervező szakirányon – fog folytatódni.

Ki gazdálkodjon a kistelepüléseken?

A kérdésre adhatnánk cinikus válaszokat, de aki ismeri a régiónk településszerkezetét, jelenlegi gyakorlatát és azt a kezdeményezést és perspektívát, amit a kistérségi társulások kínálnak, megérti célunkat. Az 1990-es évek második felében a gazdálkodási szakon belül elindítottuk a közigazgatási szakirányunkat, hogy olyan szakembereket bocsássunk ki a jellemzően kistelepüléses megyékbe, akik a jegyző helyettesítését ellátó aljegyzői, pénzügyi vezetői, köz- és szakigazgatási, gazdálkodási, önkormányzati és intézményigazgatási teendőket el tudnak látni. Pillanatnyilag a vonatkozó jogszabályi háttér még aszinkronban van a képzésünkkel, de a tények azt mutatják, hogy nagy szükség van a nálunk végzettek szaktudására a polgármesteri hivatalokban, a körjegyzőségekben, a kistérségi társulásokban, sőt a szakigazgatási szervezeteknél is, például az APEH-ben, az Egészségbiztosítási pénztárakban, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságokon, ahol már foglalkoztatásuk pozitív eredményeket, tapasztalatokat hozott. Képzésünk során mindazon ismeretekre kitérünk, amelyek a közigazgatási alapvizsga tananyagát képezik, sőt annál többet tanulnak jogból, szakigazgatási ismeretekből, a közigazgatási gazdaságtanát adó témakörökből, a közigazgatási ügyvitelszervezésből, a költségvetési számvitelből valamint a településtanhoz kötött településfejlesztés és településpolitikai szakterületekből. Bízunk abban, hogy a Köztisztviselők jogállásáról szóló törvény az élethez igazodó igények és eredmények alapján lehetőséget ad majd arra, hogy részint elismerve szakirányunkat, végzős hallgatóink mentesülhessenek a közigazgatási alapvizsga alól, részint azok a munkakörök, amelyeket fentebb említettem, igénylik majd a szaktudással rendelkező, a „köz pénzét” kezelő tisztviselők gazdasági szaktudását is.