A sportlétesítmények fejlesztési és működési rendszerének átalakításáról szóló 1055/2004.(VI.8.) Korm. határozatban foglaltak alapján a Nemzeti Sporthivatal a magyarországi megyékben hiányzó vagy nem elégséges sportlétesítmény-kapacitások komplex „PPP” (Public Private Partnership) konstrukció keretében történő fejlesztéshez szakmai támogatást és szolgáltatói díj hozzájárulást nyújt. Ennek keretében valósul meg a Marcali – Lengyeltóti – Nagyatád – Tab uszoda építés projektje.

A rendhagyó négy település közötti együttműködést csoportos együttműködési megállapodás, gesztori megállapodás szabályozza.
A több hónapos előkészítő szakasz során sok bizonytalansággal övezve formálódott az az elképzelés, amelyet az egyes önkormányzatok „megálmodtak”, kivitelezésben elképzeltek. A projektek jelenleg is folyamatban levő megvalósulása során folyamatosan visszaköszön az a tény, hogy az előkészítés során nagy körültekintést igényel a feladatok, az elérni kívánt célok pontos meghatározása, a szerződésszerű teljesítés érdekében az egyes résztvevők kötelezettségeinek rögzítése és a teljesítés mikéntjének dokumentálása.
A Nemzeti Sporthivatal által kidolgozott mintadokumentumok jól használhatók és átgondoltak voltak, mindössze az adott projektekre kellett igazítani őket.
A tanuszodák építése lassan befejező szakaszához érkezik több hónapos határidőcsúszást, módosítást követően.
A konstrukció keretében óriási problémát jelent, hogy az önkormányzatnak nincs megfelelő eszköz a kezében a kivitelezés műszaki színvonalának milyenségét illetően. A magánbefektető a megrendelő és kivitelező egyben (hiszen saját forrásaiból maga építi a tanuszodát), s a műszaki ellenőrt is gyakorlatilag ő alkalmazza.
Az önkormányzat egy független céget bízott meg azzal, hogy műszaki felügyelőként képviselje az érdekeit, de jogosultságait illetően ez nem azonos a magánbefektető műszaki ellenőrével. A kivitelezés szakaszában nehézkes az önkormányzati érdekek érvényesítése.
Szigorú szabályozás szükséges annak érdekében, hogy a projekt eredményeképpen létrejövő tanuszoda (másutt: tornaterem, kollégium stb.) üzemeltetése a „PPP” konstrukció lejárta után gazdaságos legyen.
Rendkívül fontos a megfelelő minőségű anyagok és technológiák, megújuló energiák hasznosítására törekedni, központilag ezeket ösztönözni, illetve a feltételrendszereket úgy kidolgozni, hogy ezek előnyt élvezzenek a hagyományos energiahordozókkal szemben. Jelenleg ezen a téren szintén kevés eszköz áll az önkormányzatok rendelkezésére.
Ami az önkormányzatok – és az általuk képviselt szolgáltatást igénybevevő lakosság – számára kedvező, hogy nem saját forrásaik, vagy hitelfelvétel terhére történik a beruházás és emiatt az önkormányzat nem kényszerül hitelterheinek további növelésére. Az is rendkívül kedvező, hogy a működési költségek 50 %-át az állam fizeti, továbbá az üzemeltetésről, a megfelelő szakszemélyzetről a magánbefektető gondoskodik, s 15 év után a létesítmény jelképes összegért az önkormányzat tulajdonába kerül.
Mindezen előnyök mellett is komoly kötelezettség az érintett önkormányzatok számára az, hogy több tíz milliós működési költséget kell majd előteremteniük a működés során.
Ez a mai rendelkezésre álló költségvetési források, saját bevételek ismeretében nem kis feladat lesz.
A környező kistérségi települések együttműködése, a szolgáltatás általuk történő igénybevétele segítheti a saját rész biztosítását, de feszültségeket is hozhat a kapcsolatrendszerben.
Az állam szempontjából mérlegelendő lehet az, hogy államilag támogatott fejlesztési hitellel és legalább 50 %-ot elérő pályázati támogatási intenzitással hosszabb távon olcsóbb lehet ezen építmények létrehozása.
A „PPP” konstrukció fenntartása esetén szükséges a jogi háttér pontosabb szabályozása. Nem elegendő a Ptk. szerződésekre vonatkozó, valamint a közbeszerzés joganyagára építeni a folyamatot, a konstrukció részletesebb szabályozást igényel.