Záhony és térsége fejlődése a 90-es évek elején – részben az orosz export-import drasztikus visszaesése és a hazai vas- és acélipar átalakulása következtében – megtorpant. Ma az Európai Unió keleti határát keresztező vasúti áruforgalom 23%-a halad át a térségben. A beérkező áru itt kerül átrakásra, illetve annak több, mint 50 %-a logisztikai tevékenység (raktározás, csomagolás stb.) után folytatja útját célja felé.

A kormány 2006 nyarán hozott döntést a záhonyi térségnek, mint az ország észak-keleti kapujának a fejlesztéséről (2141/2006. (VIII.14.) Korm. határozat). Elkészült a „Záhonyi térség különleges gazdasági övezetének komplex gazdaságfejlesztési programja” anyag, melyet a kormány megtárgyalt (2090/2007. (V. 23.) Korm. határozat) és elrendelte annak részletes kidolgozását, végrehajtását. A projekt-javaslatokat a Közlekedési Operatív Program, illetve az Észak-alföldi Operatív Program akcióterveiben kiemelt projektként támogatásra irányozták elő (2247/2007. (XII. 23.) Korm. határozat).
A gazdaság-fejlesztés hosszú távú célja a távol-keleti (elsősorban kínai) áruforgalom egy részének a térségbe irányítása vasúton, ösztönözve ezzel új ipari parkok, logisztikai központok létesítését, valamint a befektetéseket generáló közlekedési és humán infrastruktúra fejlesztését. A tervek szerint az EU keleti határán, a széles és a normál vasúti nyomtáv találkozásánál kialakítandó, fejlesztendő áruelosztó központok, valamint a nyersanyag- és félkész termékeket feldolgozó ipar letelepedése, a térség fogadó készségének fejlesztése (infrastruktúra, munkaerő kapacitás stb.) gazdasági növekedést indukál. A távlati prognózisok szerint 2015-ig az árufuvarozás 60%-os növekedése várható, amelyen belül a térség logisztikai szerepét igénylő árumennyiség a mainak kétszerese lehet.

A fejlesztés várhatóan hozzájárul a tágabb térség, így a keleti országrész felzárkóztatásához, nemzetközi viszonylatban pedig – a főváros mellett – Magyarország kiemelkedő logisztikai szerepéhez.
A fejlesztés közvetlen hatásterülete, a különleges gazdasági övezet, 16 települést foglal magába: Benk, Győröcske, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Kisvárda, Komoró, Mándok, Mezőladány, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Záhony és Zsurk. A települések önkormányzati testületei, a tervezett fejlesztések területi elhelyezkedésének koordinálásaként kezdeményezték a hatályos településrendezési terveik összehangolt módosítását. A feladat ellátásához a kormányzat költségvetési támogatást nyújtott. A kiírt közbeszerzési pályázat alapján a tervezésre a VÁTERV-ART VITÁL Konzorcium kapott megbízást.

A gazdasági övezet egészére kiterjedő összehangolt tervezés két alapvető célt szolgált. Egyrészt a Kormány által elhatározott komplex gazdaság-fejlesztéshez szükséges településrendezési tervezési feladatok ellátását, a területhasználat jogi feltételeinek megteremtését, másrészt – a tervezés során szerzett tapasztalatok alapján – a településcsoport tervezése tartalmi követelményeinek megalapozását.
A tervezés metodikája újszerű volt. 2008-ban az előkészítő munkálatokra került sor. Az eltérő időben készült joghatályos településszerkezeti tervek összerajzolása során váltak láthatóvá azok az anomáliák, melyek a településrendezési tervek eltérő idejű és egymástól független készítéséből fakadtak (pl.: a települések közigazgatási határán a közlekedési hálózat nem ért össze, vagy nem folytatódott, stb.).
2009. év tavaszára két típusú, egymást kiegészítő dokumentáció-csomag készült el. Így elkészült a gazdasági övezet egészének fejlesztési koncepciója és szerkezeti terve, mely az övezet egészét érintő és valamennyi önkormányzat egyeztetett véleményét igénylő elemeket tartalmazta, valamint elkészült a gazdasági övezet mind a 16 településének fejlesztési koncepciója és településszerkezeti terve, melyek az adott települést érintő, és így a többi önkormányzat egyetértését nem igénylő elemeket tartalmazták. Mivel a munka valamennyi település számára szoros együttműködést igényelt, a hatékony koordináció érdekében az önkormányzatok Egyeztetési Fórumot hoztak létre. A Fórum ajánlása alapján, a jogszabályoknak megfelelően, minden önkormányzat külön-külön hozott határozatot az adott települést érintő, mindkét típusú dokumentáció elfogadásáról.

A munka folytatásaként, a 16 település jóváhagyott településszerkezeti tervei alapján került sor a települési területen kívül eső és térségi összehangolást igénylő, külterületekre vonatkozó szabályozási tervek készítésére és a joghatályos helyi építési szabályzatok külterületi szabályozási tervvel összehangolt kiegészítésére/módosítására. A szabályozási tervek és a módosított helyi építési szabályzatok szintén településenként külön-külön kerültek jóváhagyásra.

A gazdasági övezetre vonatkozó rendezési terveket a tervezők azonos szemlélettel és metodikával készítették, mely lehetővé tette az egész térségre kiterjedő térinformatikai internetes információs rendszer kidolgozását.