Záhony és térsége különleges gazdasági övezet rendezési terve 2011/1

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Pályázatok

Záhony és térsége különleges gazdasági övezet rendezési terve 2011/1

XIII. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Gyarmati Edit Amália vezető főtanácsos - Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály



Záhony és térsége fejlődése a 90-es évek elején – részben az orosz export-import drasztikus visszaesése és a hazai vas- és acélipar átalakulása következtében – megtorpant. Ma az Európai Unió keleti határát keresztező vasúti áruforgalom 23%-a halad át a térségben. A beérkező áru itt kerül átrakásra, illetve annak több, mint 50 %-a logisztikai tevékenység (raktározás, csomagolás stb.) után folytatja útját célja felé.

 


A kormány 2006 nyarán hozott döntést a záhonyi térségnek, mint az ország észak-keleti kapujának a fejlesztéséről (2141/2006. (VIII.14.) Korm. határozat). Elkészült a „Záhonyi térség különleges gazdasági övezetének komplex gazdaságfejlesztési programja” anyag, melyet a kormány megtárgyalt (2090/2007. (V. 23.) Korm. határozat) és elrendelte annak részletes kidolgozását, végrehajtását. A projekt-javaslatokat a Közlekedési Operatív Program, illetve az Észak-alföldi Operatív Program akcióterveiben kiemelt projektként támogatásra irányozták elő (2247/2007. (XII. 23.) Korm. határozat).
A gazdaság-fejlesztés hosszú távú célja a távol-keleti (elsősorban kínai) áruforgalom egy részének a térségbe irányítása vasúton, ösztönözve ezzel új ipari parkok, logisztikai központok létesítését, valamint a befektetéseket generáló közlekedési és humán infrastruktúra fejlesztését. A tervek szerint az EU keleti határán, a széles és a normál vasúti nyomtáv találkozásánál kialakítandó, fejlesztendő áruelosztó központok, valamint a nyersanyag- és félkész termékeket feldolgozó ipar letelepedése, a térség fogadó készségének fejlesztése (infrastruktúra, munkaerő kapacitás stb.) gazdasági növekedést indukál. A távlati prognózisok szerint 2015-ig az árufuvarozás 60%-os növekedése várható, amelyen belül a térség logisztikai szerepét igénylő árumennyiség a mainak kétszerese lehet.


A fejlesztés várhatóan hozzájárul a tágabb térség, így a keleti országrész felzárkóztatásához, nemzetközi viszonylatban pedig – a főváros mellett – Magyarország kiemelkedő logisztikai szerepéhez.
A fejlesztés közvetlen hatásterülete, a különleges gazdasági övezet, 16 települést foglal magába: Benk, Győröcske, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Kisvárda, Komoró, Mándok, Mezőladány, Tiszabezdéd, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Záhony és Zsurk. A települések önkormányzati testületei, a tervezett fejlesztések területi elhelyezkedésének koordinálásaként kezdeményezték a hatályos településrendezési terveik összehangolt módosítását. A feladat ellátásához a kormányzat költségvetési támogatást nyújtott. A kiírt közbeszerzési pályázat alapján a tervezésre a VÁTERV-ART VITÁL Konzorcium kapott megbízást.


A gazdasági övezet egészére kiterjedő összehangolt tervezés két alapvető célt szolgált. Egyrészt a Kormány által elhatározott komplex gazdaság-fejlesztéshez szükséges településrendezési tervezési feladatok ellátását, a területhasználat jogi feltételeinek megteremtését, másrészt – a tervezés során szerzett tapasztalatok alapján – a településcsoport tervezése tartalmi követelményeinek megalapozását.
A tervezés metodikája újszerű volt. 2008-ban az előkészítő munkálatokra került sor. Az eltérő időben készült joghatályos településszerkezeti tervek összerajzolása során váltak láthatóvá azok az anomáliák, melyek a településrendezési tervek eltérő idejű és egymástól független készítéséből fakadtak (pl.: a települések közigazgatási határán a közlekedési hálózat nem ért össze, vagy nem folytatódott, stb.).
2009. év tavaszára két típusú, egymást kiegészítő dokumentáció-csomag készült el. Így elkészült a gazdasági övezet egészének fejlesztési koncepciója és szerkezeti terve, mely az övezet egészét érintő és valamennyi önkormányzat egyeztetett véleményét igénylő elemeket tartalmazta, valamint elkészült a gazdasági övezet mind a 16 településének fejlesztési koncepciója és településszerkezeti terve, melyek az adott települést érintő, és így a többi önkormányzat egyetértését nem igénylő elemeket tartalmazták. Mivel a munka valamennyi település számára szoros együttműködést igényelt, a hatékony koordináció érdekében az önkormányzatok Egyeztetési Fórumot hoztak létre. A Fórum ajánlása alapján, a jogszabályoknak megfelelően, minden önkormányzat külön-külön hozott határozatot az adott települést érintő, mindkét típusú dokumentáció elfogadásáról.


A munka folytatásaként, a 16 település jóváhagyott településszerkezeti tervei alapján került sor a települési területen kívül eső és térségi összehangolást igénylő, külterületekre vonatkozó szabályozási tervek készítésére és a joghatályos helyi építési szabályzatok külterületi szabályozási tervvel összehangolt kiegészítésére/módosítására. A szabályozási tervek és a módosított helyi építési szabályzatok szintén településenként külön-külön kerültek jóváhagyásra.


A gazdasági övezetre vonatkozó rendezési terveket a tervezők azonos szemlélettel és metodikával készítették, mely lehetővé tette az egész térségre kiterjedő térinformatikai internetes információs rendszer kidolgozását.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu