A közös önkormányzati hivatalok létrehozásának kötelezővé tételét a nemzetgazdasági szempontból gazdaságos mérettel indokolták. A 2000 fő lakosságszám alatti települések esetében a közös hivatal fenntartása kevésbé terheli a fenntartókat, hiszen osztoznak a költségeken. De mi történik, ha időközben egy vagy akár több település lakosságszáma meghaladja a fenti határértéket?

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. § (1) bekezdése szerint „közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz.”

A közös önkormányzati hivatalok létrehozásának kötelezővé tételét a nemzetgazdasági szempontból gazdaságos mérettel indokolták. 2000 fő lakosságszám alatt az önálló hivatal fenntartása nagy teher a fenntartó önkormányzatnak, azonban a közös hivatalé nem terheli a fenntartókat akkora mértékben, hiszen osztoznak a költségeken. Fontos, hogy a törvényalkotó arra is figyelt, hogy az egy járáson belüli települések hozhassanak létre közös hivatalt, annak érdekében, hogy ne kerüljenek messze a polgároktól.

Én magam is egy közös hivatal jegyzője vagyok, és már több ideig voltam közös hivatali jegyző, mint „sima” jegyző. Szerettem. Hivatalt építeni, munkahelyi csapatot építeni, gyakorlatilag egy új, egységes alapokon működő közös hivatalt létrehozni nagyon nagy kihívás. Az eltelt tizenegy év bizonyította, hogy a jogalkotó szándéka és a megalkotott jogszabály nálunk találkozott az érdekekkel és a lehetőséggel, és ebből egy jó dolog, sikertörténet született.

Mi azt a formát választottuk, hogy a székhelytelepülés kirendeltséget működtet a másik települést érintő hatósági, önkormányzati és pénzügyek helyben történő intézése céljából.

A 2000 fő alatti település lakóit annyi zavarta csak, hogy miért egy másik település neve van kiírva az önkormányzat épületére mint a közös önkormányzati hivatal kirendeltsége.

A közös önkormányzati hivatal létrehozásáról a képviselő-testületek döntöttek, a megállapodást aláírták, azóta minden alkalommal, 2014-ben és 2019-ben is úgy határoztak, hogy a közös hivatalt fenntartják, nem kívánnak más településsel társulni. Igaz, ekkor még a 2000 főt nem lépte át a kisebb település lakosságszáma.

A képviselő-testületek a közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos kérdésekben az alábbi döntéshozatali rendben állapodtak meg:

A képviselő-testületek évente legalább egy alkalommal a közös önkormányzati hivatal költségvetésének elfogadása céljából együttes ülést tartanak.

A közös önkormányzati hivatalt érintő kérdésben bármelyik képviselő-testület írásban indítványozhatja az együttes ülés megtartását a napirendi pont megjelölésével.

A közös önkormányzati hivatal munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint együttes képviselő-testületi ülésen kell határozni. A két képviselő-testület azonban felhatalmazza annak polgármestereit, hogy két testületi ülés közötti időben döntést igénylő ügyekben együttesen határozzanak.

Megállapodtak továbbá, hogy a közös önkormányzati hivatal dolgozói tekintetében a munkáltatói jogköröket a jegyző gyakorolja. Kinevezés, felmentés, jutalmazás alkalmával a székhely hivatali szervezet dolgozói esetében a székhely település polgármesterének, a kirendeltség hivatali szervezetében dolgozók vonatkozásában a kirendeltség település polgármesterének egyetértési joga van.

Az elmúlt tizenegy évben kooperációnk kiválóan működött; a helyettesítés, amennyiben szükséges volt, a közös programok, mind a szabadidős, mind a munkával kapcsolatosan közösen használt számítógépes programok, közös IBF, közös szabályzatok egyre szorosabbá tették a közös munkát.

A fenntartó önkormányzatok közül mindkét település lakosságszáma folyamatosan nőtt, és 2023-ban az alacsonyabb lakosságszámú település lakónak a száma is 2000 fölé emelkedett.

Az Mötv. 85. § (3) bekezdése úgy fogalmaz: „Közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül közigazgatási szerződésben állapodnak meg. A megállapodás az általános önkormányzati választásokat követő év január 1-jén lép hatályba.”

2024-ben az általános önkormányzati választásokra június 9. napján kerül sor, az Alaptörvény Záró és vegyes rendelkezései 27. pontja szerint: „A Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításával megállapított 35. cikk (2) bekezdését a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választását követő helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására is alkalmazni kell azzal, hogy a 35. cikk (3) bekezdésétől eltérően a hivatalban lévő képviselő-testület és polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart.” Ettől a naptól – a jelenleg hatályos szabályok szerint – 60 napjuk van a képviselő-testületeknek a döntésre a közös hivatalokról.

Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása szerint, amely 2022. július 23. napjától hatályos: „(2) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani.”

Az Európai Tanács döntése alapján a 2024. évi választásokra június 6. és 9. között kerül sor, és a szokásjog alapján Magyarországon vasárnap vannak a választások, ezért terveztük a június 9. napját a választás napjának, mostanára pedig az időpont kihirdetése is megtörtént.

Az önkormányzati alakuló ülésekre 2024 októberében kerül sor. Az új testületekre vár a döntés a közös hivatalokról.

Az Mötv. 85. § (1) bekezdés második mondata szerint: „A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz.”

A jogszabály megadja annak a lehetőségét, hogy bár a közös hivatalt alapító települések lakosságszáma meghaladja a kétezer főt, akkor is együtt maradhassanak. A kérdés azonban itt az, hogy a képviselő-testületek milyen döntést hoznak ebben az ügyben.

Álláspontom szerint a jól működő, bejáratott közös önkormányzati hivatalok megszüntetése nemzetgazdasági szempontból pazarló. A szétváló hivatalokat újra kell szervezni, a személyi és tárgyi feltételeket külön-külön megteremteni, új alapító okiratok, új szabályzatok, új SZMSZ, új működési rend kialakítása szükséges.

Az Mötv. 84. § (1) bekezdés alapján „A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre.”

Tehát „valamilyen” hivatal szükséges az önkormányzat működéséhez. A hivatal, amelynek vezetője a jegyző, irányítója a polgármester, a neve polgármesteri hivatal a helyi önkormányzat képviselő-testületének döntésével jön létre.

Álláspontom szerint a hivatal a képviselő-testület hivatala, a képviselők döntése szükséges a hivatal létrehozásához, annak formája meghatározásához (közös hivatal vagy sem), éppen ezért a hivatal működésével kapcsolatos eredmények sora csak egy tapasztalat, amit a képviselő-testület a döntésénél vagy figyelembe vesz, vagy sem.