Van-e olyan település, ahol megbírságolnak azért, mert nem kizárólag lila színű virágokat ültet valaki a kertbe?
A) Igen, az egységes településkép fontos közösségi érdek, ez pedig felülírja a tulajdonosok döntési jogát.
B) Nem, ilyen rendeletet nem hozott egy települési önkormányzat sem.
Habár természetesen a B) a helyes válasz, mert nincs ilyen helyi rendelet, ez nem jelenti azt, hogy ilyen szabályt ne fogadhatna el egy önkormányzat sem, ha egyébként szükségét érzi[1]. A jelenlegi törvényi keretek ugyanis annyira tágak, hogy lehetővé teszik az önkormányzatok számára lényegében bármilyen szabály előírását a közösségi együttélés alapvető szabályaként. Így akár arról is rendelkezhetne egy önkormányzat, hogy csak lila színű virágokat lehet ültetni a településen lévő ingatlanok udvarán. De miért van ez így és mi vele a probléma?

Jogalkalmazóként sokszor okoz gondot a maga elvont általánosságában megfogalmazott jogi definíciók szakmai tartalommal való kitöltése. Hogy a „legnépszerűbbeket” hozzam az állatvédelmi oldalról: a tartós láncon tartás tilalmánál mit jelent a „tartós”, az állattartásnál a lakókörnyezet szükségtelen zavarásában mit jelent a „szükségtelen”, vagy éppen a jó gazda gondosságának milyen tartalmi követelményei vannak? Az instant válasz erre az, hogy ezeknek a fogalmaknak a tartalmát a joggyakorlat dolgozza ki. De milyen segítséget kaphat ehhez a joggyakorlat?

A 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálybalépése az eddigi tapasztalok szerint csekély pozitív változást hozott a köztulajdonban lévő gazdasági társaságoknál. A jogalkotó által elvárt és a 21. század kihívásait teljesíteni képes keretrendszerek bevezetésének eredményeiről nem találunk információkat, ellenben az ellenőrzések során feltárt hiányosságokról egyre többet.

A múlt év októberi startja óta havonta ezrével küldik lelkes természetjárók a HulladékRadar mobil alkalmazással az Információs és Technológiai Minisztériumba az illegális szemétlerakást bemutató fotóikat. A minisztériumban a fotók készítésének helyét jelentő GPS koordinátákat átfordítják helyrajzi számokká, majd további intézkedésre szétküldik a helyrajzi számokhoz tartozó közigazgatási területen működő önkormányzatoknak, kormányhivataloknak és a területet kezelő állami…

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 2020. január 1-jén hatályba lépett módosításával – ezen naptól – a korábban a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási hivatal hatáskörébe tartozó családvédelmi koordináció a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe került át.

A minden év január 1-jén menetrendszerű jogszabálycunami a birtokvédelem területén idén is hozott meglepetést. Örömtelit és elgondolkodtatót is.

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Pkbt.) alkalmazása, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti elhatárolása a gyakorlatban több esetben is kihívás elé állítja a jogalkalmazót. Jelen írás célja az alkalmazás és az Ákr.-től elhatárolás bemutatása, továbbá javaslattétel az eljárásrend alkalmazására.

A jogi gondolkodás az állatvédelmet alapvetően a közigazgatási jog részének tekinti, aminek egyes súlyosan kirívó részeiről a büntetőjog is rendelkezik. Az állatvédelem azonban egy olyan komplex jogterület-szakterület, amely több jogág és több jogterület elemeit és eszközeit ötvözi, és ahogyan más szakterületek, például a környezetvédelem kapcsán is megállapíthatjuk, úgy itt is tehető olyan kijelentés, hogy az…

Napjaink egyik legnagyobb kihívása az illegális hulladékelhelyezés elleni küzdelem. A szántóföldeken, erdőkben, erdőszéleken, köz- és magánterületeken, utak mentén lerakott hulladék mennyisége egyre több. Az azokat odaszállítók egyre gátlástalanabbak és már üzletszerűen végzik jogellenes tevékenységüket, otthagyva ökológiai lábnyomukat az általuk beszennyezett területen. Azon kívül, hogy ez a jogellenes tevékenység emberi hanyagságból, nemtörődömségből, felelőtlenségből adódik és megsérti…

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 2018. január 1-jével történő hatálybalépése a jegyzői birtokvédelmi határozat végrehajtására irányuló eljárásokban is sok újat hozott, de a mai napig számos a megválaszolatlan, tisztázatlan kérdés. Alapvetés, hogy az Ákr. valami új, kellően rugalmas jogalkalmazói szemléletet követel. Általa nincs a kezünkben egy ügyintézői kézikönyvként felüthető…