Közel hat évvel ezelőtt ezen kiadványban már érintettem a pihenéshez és a vállalkozáshoz való jog összhangjának igényét, illetve azt, hogy egy kerületi önkormányzat miképpen működhet ebben közre. Az azóta bekövetkezett események és az eltelt idő, illetve az első rendeleti próbálkozástól eltelt 18 év alapot szolgáltat arra, hogy áttekintsük ismét az elmúlt időszak jogszabályi és egyéb változásait. Teszem ezt egy belvárosi önkormányzat szemszögéből – kiemelve azt, hogy minden önkormányzat életében megvannak azok a specialitások, amelyek meghatározzák a mindennapi életüket, feladataikat, megoldandó problémáikat, a helyzetüket. Terézvárosban az egyik ilyen nagy súlypontú kérdés a csend, másképpen az itt élők nyugalma, szemben a szórakozóhelyek és szálláshelyek nagy számával és a működésükből származó zajterheléssel.

Lapunkban – egyebek mellett Várva várt bérfejlesztés a közszférában címmel – 2025-re kiemelt témákat hirdettünk, időnként egy-egy közérdeklődésre számot tartó kérdésre irányítva szerzőink fókuszát. E témakört is érintve született meg alábbi írásunk a „sorozat” első elemeként.

Az alábbi cikk célja, hogy átfogó képet nyújtson a jegyző feladatairól abban az esetben, amikor nemzetközi elemmel bíró hagyatéki eljárás indul a polgármesteri hivatalnál. A tanulmányban részletesen bemutatásra kerülnek az európai öröklési rendelet szabályai, a joghatósági kérdések, az alkalmazandó öröklési jog meghatározása, valamint az önkormányzati szakaszban a jegyző által ellátandó feladatok.

Gondolatok a földforgalmi jogi szabályozás alá eső föld adásvételi és föld haszonbérleti szerződések jóváhagyási eljárásáról, jegyzői közzétételéről, az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásáról III.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényt új szabályozás beiktatásával 2024. november 29-ével módosította a 2024. évi LVIII. törvény. Az új rendelkezések alapján már a helyi önkormányzatokért felelős miniszter jóváhagyásával – meghatározott törvényi feltételek teljesülése esetén – létrehozható közös önkormányzati hivatal abban az esetben is, ha az érintett települések közül legfeljebb egy település másik járásban található.

Jelen tanulmány röviden áttekinti az ajánlatkérők által alkalmazandó összeférhetetlenségi rendelkezéseket, majd a helyi önkormányzatok közbeszerzési eljárásaiban az elmúlt öt évben felmerülő összeférhetetlenséget eredményező helyzetek bemutatására kerül sor.

Magyarország Alaptörvénye több helyen említi az információszabadságot: mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek gazdálkodásukkal kötelesek a nyilvánosság előtt elszámolni. Az információszabadság jogtörténeti háttere – oly sok más jogintézményhez hasonlóan – a polgári forradalmak időszakához köthetően vett egy radikális fordulatot: a polgároknak elege lett az addig uralkodó átlátható polgár–átláthatatlan…

2013. július 30-án lépett hatályba a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Törvény). A Jegyző és Közigazgatás XXVI. évfolyam, 5. számában ezen törvény és a kapcsolódó jogi szabályozás  alapján vizsgáltuk meg az elővásárlási jog intézményét, a földforgalmi szabályozás alá eső földekre (a továbbiakban: föld) megkötött adásvételi szerződés előzetes jóváhagyásának kérdéseit. Jelen cikk szerkezetileg és gondolatilag is az előző tanulmány folytatása.

Időnként – főleg az önkormányzati választások után, az alakuló ülések időszakában – lehet hallani önkormányzati képviselőktől, a médiából vagy akár szakemberektől is, hogy ha majd a képviselő-testület nem választ alpolgármestert, akkor a kormányhivatal választ helyette, pótolja az elmulasztott alpolgármester-választást a saját, felügyeleti jogkörben hozott döntésével. De vajon ilyen egyszerű ez? S ha megtörténik, az mennyi ideig tart, meddig nem lesz a településnek alpolgármestere abban az esetben, ha végül valóban a kormányhivatal pótolja az elmulasztott döntést?

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésének kötelezettsége a magán- és a közszféra szereplőit egyaránt terheli. Az általános összefoglaló után a szerzők a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésének olyan alapvető gyakorlati és jogértelmezési kérdéseit vizsgálják, melyek az önkormányzati szektor szempontjából különös relevanciával bírnak, figyelemmel arra, hogy 2025. január 1. napjától az önkormányzati szférában is alkalmazni kell a 2023. évi XXV. törvény II. fejezetében foglalt rendelkezéseket.