A jogi gondolkodás az állatvédelmet alapvetően a közigazgatási jog részének tekinti, aminek egyes súlyosan kirívó részeiről a büntetőjog is rendelkezik. Az állatvédelem azonban egy olyan komplex jogterület-szakterület, amely több jogág és több jogterület elemeit és eszközeit ötvözi, és ahogyan más szakterületek, például a környezetvédelem kapcsán is megállapíthatjuk, úgy itt is tehető olyan kijelentés, hogy az…

Napjaink egyik legnagyobb kihívása az illegális hulladékelhelyezés elleni küzdelem. A szántóföldeken, erdőkben, erdőszéleken, köz- és magánterületeken, utak mentén lerakott hulladék mennyisége egyre több. Az azokat odaszállítók egyre gátlástalanabbak és már üzletszerűen végzik jogellenes tevékenységüket, otthagyva ökológiai lábnyomukat az általuk beszennyezett területen. Azon kívül, hogy ez a jogellenes tevékenység emberi hanyagságból, nemtörődömségből, felelőtlenségből adódik és megsérti…

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 2018. január 1-jével történő hatálybalépése a jegyzői birtokvédelmi határozat végrehajtására irányuló eljárásokban is sok újat hozott, de a mai napig számos a megválaszolatlan, tisztázatlan kérdés. Alapvetés, hogy az Ákr. valami új, kellően rugalmas jogalkalmazói szemléletet követel. Általa nincs a kezünkben egy ügyintézői kézikönyvként felüthető…

Állatvédelmi hatósági munkám idején a bejelentések kb. 80%-a arról szólt, hogy „állandóan ugat a szomszéd kutyája, csináljanak már valamit”. Adja magát az egyértelmű helyzet: ha egy kutya „indokolatlanul” ugat, biztosan valami baja van, éhes, szomjas, beteg, fázik, fájdalmai vannak, egyedül érzi magát; hiszen tartja magát a közvélekedés, hogy a kutya egyébként néma állat, és csak…

Ez az írás egy birtokvédelemről szóló rövid cikksorozat indító gondolatsora, de a sorozat felvezetéseként nem jogszabályokról, vagy jogalkalmazói dilemmákról írok, hanem a jegyző birtokvédelmi hatáskörében eljáró kollégák törvényszerű kitettségét szeretném hangsúlyozni. Tudjuk, hogy az ügyfelekkel való foglalkozás szépségét az ügy mögötti ember-ember találkozások változatossága adja meg, ám a feszültségek forrása is nagyrészt éppen ebből fakad….

Tavaly év végén kezdtem egy az állatvédelmi hatósági feladatokkal foglalkozók munkáját segítő cikksorozatba, most félidős összegzésként az eddig elhangzott legfontosabb információkat szedtem össze. Az I. fokú állatvédelmi hatósági eljárás jellemzően magánszemély vagy állatvédő civil szervezet kezdeményezésére indul. Az Ákr. definíciója szerint előbbi nem minősül ügyfélnek, mivel nincs közvetlen érintettsége az ügyben (az az állattartónak lenne,…

A járványügyi veszélyhelyzet kihirdetését követően számos jogértelmezési kérdés vetődött fel, hogy a veszélyhelyzetben többletjogokat élvező polgármesterek jogosítványai ténylegesen meddig terjed(het)nek. A gyakorlatból hozott példákon keresztül vizsgáljuk a közelmúlt eseményeit. I. Bevezetés A COVID-19 fertőzés (hivatalos elnevezésén: coronavirus disease 2019, magyarul: koronavírus-betegség 2019) hazai megjelenése miatt 2020. március 11-én Magyarország Kormánya veszélyhelyzetet hirdetett ki.[1] Az intézkedések…

Új év, változó jogszabályok. Ahogy azt megszokhattuk, a törvényhozók tavaly decemberben sem pihentek és számos olyan jogszabály született, ami közvetlenül érinti a jegyzők hatáskörét, feladatait. Ezek közül a legjelentősebb, a gyorsabb, hatékonyabb és átláthatóbb ügyintézés feltételeinek megteremtését célzó, a fővárosi és megyei kormányhivatalok átszervezéséről szóló törvénycsomag, és az ahhoz szorosan kapcsolódó 360/2019. (XII. 30.) Korm….

Állatvédelmi hatósági vagy szabálysértési eljárás keretében szankcionálható a felelőtlen állattartás, illetve annak következménye? Mi határolja el egymástól a közigazgatási szabályszegéseket a szabálysértési tényállásoktól? Lehetséges-e az állattartó kétszeres értékelése és szankcionálása? Önsétáltató állatok. Minden településen ismerünk olyan állattartókat, akik „mindig vissza szokott jönni” alapon nem törődnek kutyáik közterületi kóborlásával, ami ellen többek között úgy tudnának tenni,…

A jegyző jogállásáról általában, e körben kinevezésének feltételeiről és kinevezésének módjáról viszonylag sok szó esik és annak törvényi szabályozása is alapvetően jól átlátható és egyértelmű. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a jegyző tisztségének, közszolgálati jogviszonyának megszűnésére, megszüntetésére milyen módon kerülhet sor. Ha figyelembe vesszük, hogy a jegyző is köztisztviselő, akkor ez is egyértelműnek tűnik,…