A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ágazati szerveinél 2005. január 1-től jelentős változás történt. A három nagy szakterület (a vízügyi, a környezetvédelmi és a természetvédelmi) hatósági feladatait ezen időponttól egy szervezet, országos szinten 12 új intézmény, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek látják el. Feladat és hatáskörüket a 341/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet határozza meg.

Ezen feladatokat korábban a három szakterület külön-külön végezte (környezetvédelmi hatósági feladatok: 12 Környezetvédelmi Felügyelőség ; vízügyi hatósági feladatok: 12 Vízügyi Felügyelet; természetvédelmi hatósági feladatok: 10 Nemzeti Park Igazgatóság), a legtöbb eljárásban egymás szakhatóságaként is közreműködve.
A jövőben tehát a környezetvédelmi felügyelőségek és a vízügyi felügyeletek összeolvadásával, s a nemzeti park igazgatóságoktól a hatósági egységek átcsoportosításával 34 hatóság helyett csak 12-t kell az ügyfeleknek felkeresni.
A környezetvédelmi, a természetvédelmi és vízügyi (hatósági) szakterület integrációjával a tárcának az volt a célja, hogy az ügyfelek kiszolgálásában egyablakos rendszer jöjjön létre, a hatósági feladatokat egy szolgáltató jellegű hatóság lássa el, s nem utolsó sorban egy olcsóbban működő szervezet végezze a munkáját. Fontos szempont volt, hogy a hatósági és a kezelői feladatok váljanak szét.
Az új hatóságok illetékességi területe megegyezik a korábbi környezetvédelmi és vízügyi hatóságok illetékességi területével, mely nem megyei, hanem vízgyűjtő területek szerint került kialakításra.
A természetvédelmi illetékességi területekben ugyanakkor ezzel jelentős változás történt.
A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megalakulása előtt a jogelőd szervezetek 15 %-os létszámleépítésen estek át. A debreceni székhelyű új szervezet már a csökkentett létszámmal kezdte meg működését, a jelenlegi 100 fős szakember gárda ugyanakkor – jelentős többlet terhet vállalva ─ 2005. január 1-től is alkalmas az előtte álló feladatok ellátására.
A 2004. decemberében elkészült, s 2005 májusában birtokba vett új székház is sokat segít az ügyfélbarát, szolgáltató jellegű, hatékonyabb munkavégzésben.
A 2005. január 1-től létrehozott szervezet felépítése igazodik az integrált feladatokhoz, a három szakterület egymást kiegészítve látja el feladatait.
A létrehozott szervezet felépítése, munkamegosztása:
– Hatósági Egység: Az egységet három osztály alkotja, vezetője a hatósági igazgatóhelyettes.
– Hatósági osztály: Alapfeladata az iktatás, irattározás, jogi kontroll végrehajtása, valamint a kiadmányozásra előkészítés. Ezen túl az új jogszabályok bevezetése, a felügyelőség jogi képviselete jelent kiemelt feladatot.
– Vízjogi Engedélyezési osztály: Feladata a vízjogi engedélyezés hatósági ügyintézése, koordinálása.
– Környezetvédelmi Engedélyezési osztály: Feladata a környezetvédelmi hatásvizsgálatok, felülvizsgálatok és az IPPC engedélyezési eljárások koordinálása.
– Szakértői Egység: Az egységet öt osztály alkotja, vezetője az általános igazgatóhelyettes.
– Természet- és Tájvédelmi osztály: Feladata a természet- és tájvédelmi hatósági-szakmai feladatok végrehajtása.
– Vízvédelmi osztály: Feladata a felszíni vízvédelemmel kapcsolatos hatósági- szakmai feladatok végrehajtása.
– Hulladékgazdálkodási osztály: Feladata a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági-szakmai feladatok végrehajtása.
– Levegőtisztaság- és Zajvédelmi osztály: Feladata a levegőtisztaság-védelemmel, a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos hatósági-szakmai feladatok végrehajtása.
– Környezetbiztonsági és Kármentesítési osztály: Feladata a felszín alatti víz és a talajvédelemmel kapcsolatos hatósági-szakmai feladatok végrehajtása, a kármentesítések hatósági irányítása.
A szakértői osztályok fontos hatósági feladata az engedélyezésen túl az ellenőrzés. Az éves ellenőrzések terv szerinti szigorú végrehajtása a jelenlegi létszámmal komoly feladatot jelent, de tudjuk, hogy ezek nélkül a hatósági munka nem lehet eredményes.
– Gazdasági Ellátó osztály: Vezetője a gazdasági osztályvezető, feladata a felügyelőség bér- és eszközgazdálkodással kapcsolatos feladatainak végrehajtása, a beruházások, felújítások előkészítése, bonyolítása, a felügyelőség létesítményeinek, berendezéseinek üzemeltetése.
– Igazgatási, Koordinációs és Informatikai osztály: Vezetője az igazgatási osztályvezető, feladata a felügyelőség igazgatási feladatainak végrehajtása. Fontos feladata a felügyelőség PR tevékenységének, pályázatainak koordinálása, valamint az informatikai rendszerek (WEB, hálózatok,…) üzemeltetése.
– Mérőállomás: Vezetője a mérőállomás vezető (osztályvezető), feladata a felügyelőség hatósági feladatainak ellátásához szükséges mérések, vizsgálatok végrehajtása, valamint az országos monitoring rendszerek üzemeltetése.
A laboratórium valamennyi mérése akkreditált.
A felügyelőség a megnövekedett feladatok ellátására felkészült, valamennyi szakterületen elismert munkatársak végzik munkájukat. Bízunk benne, hogy a kezdeti nehézségeket követően a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az erőforrásaival hatékonyan gazdálkodó, a környezetvédelem, a természetvédelem és a vízügy érdekeit közös üggyé tevő, azt következetesen, eredményesen képviselő, nyitott, kiszámítható, együttműködő, lehetőségeihez mérten szolgáltató, s mindenek előtt törvényes hatóság lesz.
Nekünk nagyon fontos, hogy egy hatékony, munkája által elismert szervezet lássa el feladatait az Európai Unió keleti határán, szűkebb régiónkban, Debrecenben.