Az alakuló ülések tapasztalatai 2006/6

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Zala Megye

Az alakuló ülések tapasztalatai 2006/6

VIII. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Dr. Varga Tibor főosztályvezető Zala Megyei Közigazgatási Hivatal Törvényességi Ellenőrzési Főosztálya



Megyénkben a 2006. októberi helyhatósági választásokon a polgármesterek több mint egyharmada cserélődött, ugyanis a 258 helyi önkormányzatból 82 helyen történt változás. Ezzel párhuzamosan a képviselőtestületek összetétele is jelentősen megújult.

 

A polgármesteri tisztség átadás-átvételének megszervezésére ezért kiemelt figyelmet kellett fordítanunk. Az előírt jegyzőkönyveket mindenütt a helyszínen, a teljes körű jelenlét mellett személyesen írtuk alá. Figyelembe vettük, hogy több településen az önkormányzatok megalakulása óta tisztségben lévő polgármestert nem választottak meg, így joggal feltételeztük, hogy a tisztséget átadó és átvevő polgármesterek között feszültség lesz. Számunkra is kellemes meglepetés volt, hogy a leköszönő polgármesterek kulturáltan és korrekten adták át a tisztséget. Mindössze négy olyan település volt megyénkben, ahol a régi és az új polgármester közötti nézetkülönbségből feszültség érződött.
A nagyfokú változás inspirált bennünket arra is, hogy kiemelten adjunk segítséget az alakuló ülések tartalmi előkészítéséhez. Az alakuló ülések lebonyolítását az adminisztrációs elektronikus levelezőrendszerünkön közzétett forgatókönyvvel segítettük, továbbá e témában jegyzői értekezletet is tartottunk, ahol apró részletességgel megbeszéltük a feladatokat, a várható szituációkat és a jogértelmezési kérdéseket, elősegítve ezzel a tartalmi előkészítés megalapozottságát, a döntések jogszerűségét és törvényességét. Mivel az újonnan megválasztott képviselőtestület első ülése az alakuló ülés kellő ünnepélyességet kértünk. Elmondtuk, hogy a képviselő-testület működésében az alakuló kiemelkedő az ülések közül, mert a képviselők és a polgármester tisztsége az eskü letételével válik legitimmé.
A megválasztott polgármesterek mindenütt megköszönték a szavazóktól kapott bizalmat, amely megítélésük szerint nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az elkövetkezendő önkormányzati ciklusban felhatalmazásuk alapján felelősségteljesen szolgálhassák a települést, eredményesen valósíthassák meg a fejlesztési terveket, biztosíthassák a zavartalan működést.
A polgármester programjának ismertetésével – ami településfejlesztési kérdésekről, szervezeti elképzelésekről, intézményhálózat áttekintéséről, egyéb célkitűzésekről szólt – érzékelhetővé váltak a testületi tevékenység prioritásai. Mindenütt utalás történt a helyi településfejlesztési koncepció és a rendezési terv feladataira, a II. Nemzeti Fejlesztési Tervből adódó lehetőségek kihasználására, az európai uniós források bevonásának fontos feladatára. Szót ejtettek arról, hogy e tervek megvalósítása a képviselők és a lakosság összefogásával sikerülhet. Felvetődött az is, hogy a megszorításokkal helyi szinten is kell számolni. Így a jövőben a rendelkezésre álló források várhatóan szűkülnek, ezért komolyan kell foglalkozni a kistérségi társulások lehetőségével, a települések közötti együttműködés kényszerével, főleg az egészségügy, a szociálpolitika és az oktatás területén. A polgármesterek megerősítették, hogy a térségi együttműködés a települések közös érdeke, hiszen az önkormányzatok önállóan képtelenek intézmények fenntartására, működtetésére, kötelező feladatok ellátására. A polgármesteri programok – megítélésünk szerint – reálisak és megalapozottak voltak. Hangvételükre az összefogás, a tenni akarás volt jellemző.
Az alakuló ülések jegyzőkönyveinek törvényességi ellenőrzése során a következő általánosítható tapasztalatok vonhatók le:
 Az elmúlt ciklustól eltérően csekély érdeklődés volt a helyi lakosság részéről. A városokban jellemzően meghívták a helyi gazdálkodó szervek, intézmények vezetőit is. Néhány önkormányzatnál meghívót kapott az országgyűlési képviselő, részt vettek az ülésen a díszpolgárok, a sajtó képviselői, a kisebbségi önkormányzatok és civil szervezetek vezetői. Több helyen a leköszönő testületi tagokat is meghívták. Az új testület, illetve a polgármester megköszönte munkájukat, és kérte további támogatásukat.
 Megfelelő ünnepélyesség jellemezte az alakuló üléseket, amely emelte az eskü rangját. Több önkormányzat kultúrműsorral, verssel tette még ünnepélyesebbé a rendezvényt. A megbízólevelek átadása a testületi munka rangjához méltó körülmények közt ugyancsak ünnepélyesen történt.
 Néhány településen ugyanakkor már az alakuló ülésen érzékelhető volt a képviselőtestület működőképességét veszélyeztető megosztottság. Ezt támasztja alá, hogy több önkormányzatnál nem tudtak alpolgármestert választani, nem volt megegyezés a bizottságok számában és összetételében. Az új polgármesterek és testületi tagok gyanakvással fogadták az önkormányzat korábbi kötelezettségvállalásait, szerződéseit, beruházási dokumentumait, megállapodásait. Előfordult, hogy az önkormányzat anyagi helyzetéről készített kimutatások objektivitását, megalapozottságát vonták kétségbe az új testületek. Néhány önkormányzatnál az új polgármester részéről érzékelhető volt a jegyző munkája iránti bizalom hiánya. Félő, hogy ez a tény elindítja a jegyzők „keringőjét”, ami pedig mindenképpen káros lenne, mert ronthatja az önkormányzati szakmai munka folyamatosságát, eredményességét és elbizonytalanítaná az apparátust is. Sajnos a törvényességi ellenőrzés eszközei nem adnak kellő lehetőséget a jelzett problémák megoldására. A jogi eszközök helyett a politikai tolerancia, együttműködési készség és a település iránt érzett felelősség jelenthet kiutat.
 A volt polgármesterek részére az anyagilag nehéz helyzetben lévő, kislétszámú önkormányzatok jellemzően a tisztség megszűnése esetére járó 3 havi illetményt szavazták meg, a további 3 havi kifizetési lehetőséget alig vállalták. A költségvetés tényszámainak ismerete nélkül a képviselő-testületek óvatosak voltak a képviselői juttatások és tiszteletdíjak megállapításánál is. Egyébként általánosítható tapasztalat volt e területen a mértéktartás és takarékosság.
 Az önkormányzatok zöme megalakította a helyi feladat- és hatáskörök ellátása, a testület működőképessége szempontjából lényeges bizottságait (ügyrendi, pénzügyi, szociális, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozattételi). Törvényességi problémát jelent, hogy több önkormányzatnál a bizottsági változások miatt nem módosították az SZMSZ-t. Emiatt jelentős számú törvényességi észrevételt kellett tennünk.
Az alakuló ülések során felvetődtek olyan jogi kérdések, amelyek többsége a nem egyértelmű szabályozásból adódtak. Így például:
 A polgármesteri tisztség megszűnése estén járó végkielégítést megkaphatja-e a társadalmi megbízatású polgármester, illetve az alpolgármester.
 Nem egyértelmű, hogy az alpolgármester választása során maga az alpolgármester-jelölt is szavazhat-e (saját magára) titkos szavazással (országosan eltérő gyakorlat mutatkozik).
 Szükséges-e az újonnan megválasztott alpolgármesternek e minőségében is esküt tennie, mert a jelenlegi jogi szabályozás erre nem ad útmutatást.
  Szakmai-jogi véleményünk szerint az eskütételi kötelezettség értelmezhető a választás közvetlenségéből is, így az alpolgármester eskütétele ugyanazon eskü szövegére túlzottnak tűnik. Sajnálatos, hogy az eskü szövegét törvény nem írja elő.
  Eltérő gyakorlat alakult ki az eskütétel sorrendjét illetően. Az Ötv. alapján a képviselő az eskütételig jogait nem gyakorolhatja, a polgármester pedig a képviselő-testület előtt teszi le az esküt. Ebből következően először a képviselő-testület tagjai tettek eleget a kötelezettségüknek, majd a felesküdött képviselő-testület előtt tett esküt a polgármester.
Összességében úgy ítélhető meg, hogy a polgármesteri átadás-átvétel, az alakuló ülések határidőben, tervszerűen kerültek megtartásra, tartalmasak, konstruktívak voltak. Megalapozhatják az egész ciklusra az önkormányzati működést, a prioritásokat, és sikerült az ehhez szükséges szervezeti feltételeket is megteremteni. Úgy látjuk viszont folyamatosan sok apró, nem látványos munkára, egyeztetésekre is szükség van annak érdekében, hogy itt-ott a testület tagjai között tapasztalható politikai természetű szembenállások mérséklődjenek, és megteremtődjenek az együttműködésnek olyan formái, amelyek biztosíthatják az eredményes és tartalmas önkormányzati munkát. Ennek érdekében a magunk részéről minden segítséget megadunk. A tisztségviselők képzésével, módszertani ajánlásokkal és a törvényességi ellenőrzési munka preventív jellegének erősítésével segítjük az önkormányzatok törvényes működését. Egy konkrét példát: már megszerveztük az újonnan választott polgármesterek, alpolgármesterek bentlakásos felkészítő tanfolyamát. Ezt követi majd a kisebbségi önkormányzatok elnökeinek, a testületi tagoknak a képzése is.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu