Battonya – ma kisváros – a soknemzetiségű Békés megye Dél-keleti szélén, a román államhatár közvetlen közelében fekszik. Kora-Árpádkori település, de fejlődése csak a XVIII.sz. második felétől gyorsul fel. A település első írásos említése 1340-ből származik. Battonyán a XV. században kizárólag magyarok laktak. 1529-ben és 1555-ben török martalócok törtek be a területre, melynek következtében a település…

Békés megyében – sok más megyéhez hasonlóan – megalakult a Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége, és egyesület formájában működik. Először Mezőberényben volt a székhelye, több mint egy éven át. 1997 szeptember 1-én Gyulára költözött a székhely (Scherer Ferenc u. 14), ahol a Gyulai Német Kisebbségi Önkormányzat irodája is található.  

A legitim szó jelentése: jogszerű, törvényes. Egy önkormányzat legitimitása tehát azt jelenti, hogy törvényesen választották, törvényesen működik, nem kell feloszlatni. Ettől azonban az ügyfélnek vagy egy civil szervezetnek igaza lehet, hiszen egy legitim intézmény is hibázhat. Még egy kiválóan működő önkormányzat is.  

A Jegyző vitaindítónak szánja e cikket a kisebbségi önkormányzatokról.  

A magyar alkotmány 1989. évi alapvető és radikális módosításával megteremtődött a nemzeti és etnikai kisebbségek számára az új jogi és társadalmi lehetőség: államalkotó tényezővé válnak Magyarországon. A rendszerváltást követően elsődlegesen külföldre irányuló politikai üzenete volt az új alkotmányos lehetőségnek: a szomszédos magyarlakta államok kormányai és a határontúli magyarok érezzék e területen is az alapvető és…

A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (Nek.) elfogadását követően 1994-ben került sor első alkalommal települési és országos kisebbségi önkormányzatok megválasztására.  

Battonyát a XV. században még kizárólag magyarok lakták. A 120 éves török hódoltság alatt Ali török alajbég 1640-ben szerbeket telepített ide, majd 1780-tól románok is vándoroltak a községbe. 1850 táján kis számban szlovákok is letelepedtek.  

A Német Színház 1982-ben még Német Bemutatószínpad néven kezdte meg működését Szekszárdon, a Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Házban. A színház a német nemzetiség kulturális értékeinek mentését az anyanyelvük ápolását tűzte ki célul. Az intézmény ebben a kezdeti stádiumban csak alkalmi társulatból állt és főként irodalmi összeállításokat adtak elő.  

Nagyszalonta város Románia nyugati részén terül el, közel Magyarország határához Bihar megye második legnagyobb települése. Arany János, a partiumi Nagyszalontán látta meg a napvilágot, azon a településen, amely az idén ünnepli a Bocskai féle hajdútelepítés 400. évfordulóját. Ez is jó alkalmat adott arra, hogy egy beszélgetés erejéig megismerkedjünk a megyei jogú város jelenével és annak…

Adhattam volna írásomnak a „Nemzet, nemzetpolitika” címet is, hiszen sokan vannak, akik a nemzetpolitikán kizárólag a határon túli magyar politikát, sőt még azt is szűkítve, a határon túli magyarok támogatását értik. Ráadásul az ilyen értelemben felfogott nemzetpolitika kizárólag a környező országokban élő magyarokra gondol, kizárva hatóköréből az Európa más országaiba, vagy más kontinensekre elszármazott honfitársainkat….