Jogalkotás – jogalkalmazás 2007/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Gyámügy-Gyermekvédelem-Szociális ügyek

Jogalkotás – jogalkalmazás 2007/4

IX. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Tóth Károly jegyző Győrtelek



A korábbi, „Jegyző és Közigazgatás” szaklapban megjelent cikkeimhez hasonlóan egy újabb jogalkotási problémára szeretném felhívni a figyelmet.

 

 

Jogalkotás

 

Az alkotmány 44/B § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy „Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzõnek, és kivételesen a képviselõ-testület hivatala ügyintézõjének is”. 

 

Szó szerint ugyanezt tartalmazza a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 7. § (1) bekezdése is. 

 

Fenti rendelkezések lényege, hogy csak államigazgatási feladat és hatáskör telepíthetõ a jegyzõhöz. 

 

Ezt több alkotmánybírósági határozat is alátámasztja (37/2004. és 9/2006. AB-határozat) az alábbi szöveggel: 

 

„A jegyzõre csak törvény vagy kormányrendelet telepíthet kizárólag államigazgatási (és nem önkormányzati) hatósági jogkört”. 

 

Az államigazgatási hatósági ügyektõl ugyanis meg kell különböztetni az önkormányzati hatósági ügyeket, azaz azokat az ügyeket, melyek intézése önkormányzati rendeleten alapul. Ezen ügyekben a hatáskör a képviselõ-testületet illeti meg, melyet az Ötv. 9. § (3) bekezdése alapján a polgármesterre, bizottságaira stb. átruházhat. 

 

Az önkormányzati és államigazgatási hatósági ügy között a 2004. évi CXL. törvény és különbséget tesz: A 19. § (2) bekezdése szerint: „Önkormányzati hatósági ügyben elsõ fokon a képviselõ-testület jár el. Ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a közgyûlés elnökére, a polgármesterre, a fõpolgármesterre, a részönkormányzat testületére, a képviselõ-testület bizottságára, illetve törvényben meghatározottak szerint létrehozott társulásra ruházhatja át. 

 

Az eddigieket összefoglalva jegyzõre még törvény sem telepíthet önkormányzati hatósági jogkört. 

 

De fentiekkel ellentétben mit tartalmaznak a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc. tv.) közgyógyellátásra vonatkozó rendelkezései? 50. § (3) bekezdés: „Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinek esetében a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek fennállnak.” 50. § (4) bekezdés: „A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyzõ dönt.” 

 

Jogalkalmazás

 

Mint kifejtettem, a jegyzõ törvényi vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján csak államigazgatási hatósági ügyben járhat el. 

 

A Szoc. tv. 50. § (3) bekezdése alapján szabályozott közgyógyellátási jogosultság – mivel annak alapja önkormányzati rendelet – önkormányzati hatósági ügynek minõsül. Akkor ennek végzésére hogyan kaphatott törvényi tiltás ellenére a jegyzõ döntési jogosultságot a Szoc. tv. 50. § (4) bekezdésében? A jogalkalmazási dilemma, hogy ha az alkotmány fent idézett 44/B § (3) bekezdése szerint csak államigazgatási feladat és hatáskör állapítható meg a jegyzõnek, az ezzel ellentétes törvényi felhatalmazás [Szoc. tv. 50. §. (4) bekezdés] alapján a jegyzõ eljárhat-e önkormányzati hatósági ügyben. 

 

Véleményem szerint a Szoc. tv. 50. § (4) bekezdése az alábbi megfogalmazással lenne egyértelmû, és egyéb törvényi elõírásoknak is megfelelõ: (4) „A közgyógyellátásra való jogosultságról a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a jegyzõ dönt.”

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu