A honvédelem, a katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy. Ezért minden állampolgárnak joga van arra, hogy megismerje a válsághelyzeteket, a környezetében lévő katasztrófaveszélyt. Ugyanakkor joga és kötelessége, hogy közreműködjön és a személyes szolgálat teljesítésével részt vegyen a válsághelyzetek megoldásában.

A védelmi felkészítés és országmozgósítás fogalma felöleli az országvédelem minden elemét, vagyis kiterjed a védelem irányításával kapcsolatos igazgatási tevékenységre, a gazdasági védelem megszervezésére, a fegyveres erők kiegészítésének és mozgósításának biztosítására, a gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételére, a rendkívüli jogrend kialakítására.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya négy minősített időszakról rendelkezik: a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet.
A minősített időszakok közös jellemzője, hogy az állam létét, rendes működését, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát belső vagy külső eredetű társadalmi, illetve természeti, technikai jellegű erőhatalom megjelenése veszélyezteti és ennek elhárítására – az Alkotmány felhatalmazása alapján – a rendkívüli jogrend eszközei vehetők igénye.
Az ország védelmi rendszere civil elemének meghatározó része az ország védelmi felkészítését irányító-, szervező-, koordináló központi kormányzati és helyi önkormányzati, közigazgatási rendszer, amelyet összefoglalóan védelmi igazgatásnak nevezünk. Tehát a védelmi igazgatás a közigazgatás része, attól szervezetében és működésével csak annyiban tér el, amennyiben az ország védelmi érdeke azt feltétlenül indokolja.
Az országvédelem civil rendszerében, azaz a védelmi felkészítés és országmozgósítás rendszerében meghatározott védelmi feladatok tervezése, szervezése és végrehajtása az ország településein működő közigazgatási és gazdasági szervek útján, valamint az állampolgárok közreműködésével valósul meg. Másként fogalmazva a védelmi igazgatás hatékony működésének kulcsa a települési, helyi szint. Az önkormányzatiság elvéből következik, hogy a működő közigazgatási, önkormányzati struktúra változatlan átvétele a védelmi igazgatásban azt eredményezné, hogy a központi kormányzati szervek minősített időszakban több mint 3000 település önkormányzatát lennének kénytelenek közvetlenül irányítani, aminek kivitelezhetetlensége könnyen belátható.
Az ellentmondás azonban csak látszólagos. Az ország védelmének centralizált irányítási igényeit az alkotmányos alapon szervezett úgynevezett védelmi igazgatási rendszer elégíti ki. Megalkotásra kerültek a katonai és a civil védelem (honv., pv., kat. törvények stb.) szabályai.
A honvédelmi törvény és kapcsolódó rendeletei meghatározzák a megyei védelmi bizottságnak, a megyei közgyűlés elnökének, a helyi védelmi bizottságoknak, a polgármesternek, jegyzőnek a védelmi igazgatással kapcsolatos feladatait. Megyei szinten ez úgy valósul meg, hogy a védelmi feladatok tervezése, szervezése és végrehajtása során jogszabályi alapon működik egy centrális területi irányító szerv, a Megyei Védelmi Bizottság, melynek vezetője a megye közgyűlésének elnöke. A megye hat városában helyi védelmi bizottságok vannak, melynek elnökei a városi polgármesterek, titkárai a jegyzők, akik vezetik, irányítják a honvédelmi feladatokat. Anélkül, hogy a veszély jellege és nagysága közötti fokozatokat részletesen tárgyalnánk, azt feltétlen ki kell emelnünk, hogy veszély esetén az önkormányzati vezetők személyi felelőssége erősödik, mind megyei, mind helyi szinten és a békeidőtől eltérő jogi szabályozás lép érvénybe, ahol a legnagyobb felelősség a megyei közgyűlés elnökére és a polgármesterekre hárul.
A Jegyző című szaklapban elsősorban a jegyzők feladatait emelném ki:
A jegyző (főjegyző, jegyző, körjegyző) irányítja a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke védelmi igazgatási feladatainak ellátásában közreműködő köztisztviselők szakmai tevékenységét. A védelmi igazgatási feladatok  megyei és helyi szintű szakmai koordinációját a védelmi bizottság titkárával együttműködve végzi.
A jegyző végzi továbbá az országvédelemmel összefüggő hatósági feladatokat, így többek között ellátja:
– a mozgósítási feladatok szervezését,
– a tájékoztatási kötelezettséggel összefüggő összeírásokat, adatszolgáltatást,
– a megjelenési kötelezettség érvényesítéséhez felhívás kiadását,
– a családfenntartói igazolás kiadásával kapcsolatos feladatokat,
– amennyiben a honvédelmi kötelezettségüket teljesítő állampolgárok, illetve hozzátartozóik szociális kedvezményekben részesülnek, az ezzel összefüggő feladatokat,
– a költségtérítés, a bevonulási segély folyósítása, a gondozási díj folyósítása, a családisegély-kérelem elbírálása terén jelentkező teendőket,
– a hadigondozással kapcsolatos közigazgatási tevékenységet,
– az ingatlanok és szolgáltatások nyilvántartását.
Mindezen feladatokhoz a megyében működő rendvédelmi, centrális irányítású, katonai és a védelmi igazgatási szervezetek nyújtanak szakmai segítséget.