Az Európai Uniós csatlakozásunk mind rövid, mind hosszútávon jelentős hatást gyakorolt és fog gyakorolni a magyar társadalomra. A hatások között akárcsak az egyénre és a közösségekre egyaránt a versenyszabályozásban és a környezetvédelemben bekövetkezendő változások lesznek a legérzékelhetőbbek. Természetesen mindkettő erősen összefügg, mégis a különböző szektoroktól más-más felkészülési stratégiát és intézkedéseket követel.

Másfél évtized távlatából külön hála illeti meg azokat a zalai önkormányzatokat, akik a hulladékgazdálkodás vertikumának egészét, de akár egy részét is – a privatizációs ajánlatok ostromának ellenállva – képesek voltak a saját érdekszférájukban megtartani és működtetni. Ehhez segítségükre voltak a különböző központi, vagy megyei területfejlesztési források, de mégis az igazi szakmai áttörés kezdetét társult tagságunkat követően az előcsatlakozási alapok megjelenése jelentette. Zala megyében PHARE forrásból kettő – az EU szabványainak megfelelő – lerakót sikerült építeni. Ez óriási jelentőséggel bírt, hisz általa megcsillant az alagút végén a fény. Lehetséges önkormányzati fejlesztésekkel világszínvonalú technológiát meghonosítani. De sajnos megyénkben a begyűjtött hulladékok jelentős része továbbra is előkezeletlenül, a talajvíztől nem elzárt lerakókba kerül deponálásra. A rengeteg illegális hulladéktárolókról nem is beszélve.
Az Európai Unió azonban a mérethatékonyságot veszi alapul. Olyan rendszereket támogat, amely a hulladékgazdálkodás területén a 350 ezer fő lakosegyenértéknek felel meg. 2001 évben elindult egy együttgondolkozás. Kellett is, hisz a megye lakossága 297 ezer fő.
Egy kis zalai település – Zalabér – élen járt ebben. Adottságai megfeleltek a szükséges fejlesztéseknek, Pler Zoltán polgármester vezette testület pedig megérezte ebben a település fejlődésének lehetőségét. A dr. Ágh Pál vezette mérnökcsapattal – felhasználva a megyei területfejlesztési források adta lehetőségeket – több nekirugaszkodásra elkészítették a szükséges felméréseket, megvalósíthatósági- és tanulmányterveket, amely további mérnöki munkával kiegészülve egy ISPA pályázattá állt össze. A Zala megye területének egészét, két vasi térséget, továbbá néhány somogyi települést érintő pályázatot Brüsszel 2002 áprilisában pozitívan értékelte és 70%-os támogatásban részesítette 34.585.000 EUR összeggel, melyhez társul a központi költségvetés 20%-os társfinanszírozása.
A pozitív döntést követően a tempóhoz szokott mérnökemberek idegeit mégsem a tervezés vagy a kivitelezés kemény munkája borzolta, hanem a megvalósítási feltételek sziszifuszinak tűnő kereteinek kialakítása. Létrejött a konzorcium és döntéshozó szervei, valamint felállt a projektiroda tapasztalt szakemberekkel. Vezetője dr. Vass Nándor, a műszaki ügyeket Zalaegerszeg város egykori vezető fejlesztője Marton Géza irányítja, míg a pénzügyekért a hulladékgazdálkodásban is jártas dr. Kremzner István a felelős. Uniós közbeszerzési eljárás keretében kiválasztásra került a Mérnök-cég, ami többek között a kivitelezés műszaki ellenőrzéséért is felelős, továbbá a PR-ügyeket bonyolító társaság is. Utóbbi jelentőségét elsősorban az új technológia népszerűsítésében látom.
A projekt eredményei
Zalaegerszegen egy hulladékkezelő központ, válogató csarnokkal, a kapcsolódó szociális létesítményekkel. Komposztáló telep, kettő hulladékgyűjtő udvar. Lentiben hulladékkezelő központ, bálázó komposztáló és átrakóállomás építése. Zalalövőn a meglévő hulladékgyűjtő udvar bővítése. Nagykanizsán a zalaegerszegihez hasonló komplexum építése, Zalaszentgróton, Letenyén és Zalakaroson gyűjtőudvar építése, illetve bővítése. Zalabéren egy komplett regionális hulladékkezelő központ megvalósítása, melynek a hulladékválogatón és komposztálón túl része egy kb. 60 ezer m² területű szigetelt lerakó építése. Keszthelyen a meglévő hulladékkezelő központ bővítése, Celldömölkön pedig egy új létesítmény építése. A településeken összesen több mint 500 hulladékgyűjtő sziget kerül kialakításra.
A fenti építési beruházásokon túl jelentős – az üzemeltetést biztosító – eszközbeszerzés is része a projektnek. A szükséges járműveken túl a szelektív gyűjtéshez szükséges összes edényzetet tartalmazza.
Látható, hogy a különböző településeken messze-messze aránytalan fejlesztések valósulnak meg. Mégis mi az, ami motivál ennyi önkormányzatot az együtt gondolkodásra? Mi az, ami miatt egységesen vállalták a települések a lakosságszámra jutó előkészítési költségek, valamint az önrész, azaz a projekt kalkulált költsége rájuk eső részének egységesen mintegy 12,5% befizetésére?
A megvalósuló új technológián túl ez a tisztább környezetre való törekvés. Igen, a tisztább környezetre, hisz a projekt költségvetésének legjelentősebb részét a régi depóniák rekultiválása, valamint az illegális hulladéklerakók felszámolása képezi.
A rekultiváció tervezése a közbeszerzési eljárás során nyertes SOLVEX Kft közreműködésével elkezdődött. Az alapos feltáró és elemző munka eredményeként 2007 év folyamán 134 db lerakó rekultiválása indul meg mintegy 57 hektár területen.
ZALAISPA
Az építési tenderekre kiírt közbeszerzési eljárások mindegyike az előirányzott költségvetési kereteken belül lezajlott. Sőt a nagykanizsai már átadásra is került, míg a zalaegerszegi esetében a „föld fölötti munkák” folynak. Az eszközök beszerzése még hátra van, így a rekultiváció kivitelezési munkáit követően úgy 2008 év végére szerződést lehet kötni az üzemeltetés teljes, vagy részleges biztosítására. Ezek természetesen külön eljárás részei. Ezzel pedig legkevesebb mintegy húsz évre biztosítjuk az európai színvonalú hulladékgazdálkodást.
Zala megye területfejlesztése életében is óriási jelentőséggel bír ez a futó projekt. Bár EU-s támogatással (ISPA) valósul meg, de a Tanács hozzáállása és természetesen anyagi támogatása tette lehetővé, hogy az előcsatlakozási alapra pályázni lehessen. Úgy szoktam emlegetni, hogy mi is ringattuk a bölcsőjét.
A nyáron testvérmegyénkből láthattunk vendégül több szakembert. A Maros-megyei hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi szakemberek óriási érdeklődéssel szemlélték a rendszer minden elemét, a folyamatban lévő beruházásokat. Büszkék voltunk és nagy lelkesedéssel tájékoztattuk őket. Valahogy úgy érezhettem magam, mint 15 évvel ezelőtt osztrák vendéglátónk.