Egyszer volt, holt nem volt egy balatonparti kisváros (Fonyód) képviselő-testülete, aki gondolt magában egy nagyot, és elhatározta, hogy nagyszabású városfejlesztésbe fog. Megbízta az apparátusát, hogy éjt nappallá téve keressen, kutasson pályázati források után. Az ügyes kis dolgozók találtak is az NFÜ honlapján egy Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása fantázianevű kiírást. A Képviselő-testület sem volt rest,…

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerint a megyei önkormányzat feladata a megyei területrendezési terv elkészítése. A területrendezési terv a területfejlesztési koncepciókban megállapított célokkal összhangban meghatározza a térségi területfelhasználás módját, tartalmazza a térségi műszaki-infrastrukturális rendszerek térbeli rendjét, a térség hosszú távú területi szerkezetét, az egyes térségek adottságainak célszerű hasznosítását, a környezet-, a táj- és…

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi törvény hatályba lépése óta a nyomában megszerveződő intézményrendszer struktúrája, a decentralizált támogatási rendszer időről időre szakmai viták tárgyát képezik. Számtalan kritika érte már a területfejlesztési tanácsok összetételét, a források elosztásának mechanizmusát, a források nagyságát és a pályázati célokat. Évek óta szó esik a megyei szint szerepéről, megkérdőjelezve,…

Elöljáróban szükségesnek tartom rögzíteni azt a tényt, ami szerintem, nem képezheti vita tárgyát. Nevezetesen, hogy önmagában a városi címtől egy település nem lesz sem gazdagabb, sem fejlettebb, és a városi ranghoz kötődően nem illetik meg, illetve nem terhelik számottevően külön jogok és kötelezettségek sem. A Jegyző és Közigazgatás szaklap olvasói körében közismert, hogy az önkormányzati…

Már a rendszerváltást megelőző években is felmerült annak a gondolata, hogy a területfejlesztési politikát szükséges lenne megreformálni, a fejlesztési források egy részét decentralizálni. Több éves előkészítő munka után, 1996-ban a Parlament megalkotta a területfejlesztési törvényt (1996. évi XXI.tv.), melynek célrendszerei közül három fontos elemet szükséges kiemelni:   1./ A decentralizáció, 2./ A fejlett és az…

A sok elkészült tervezési-fejlesztési dokumentum legnagyobb gyakorlati problémája, hogy az azokban megfogalmazott elképzelések, projektek – melyek komplex igényűek és egymásra épülnek – sokszor nem vagy másképp valósulnak meg. A jól előkészített, megvalósult tervek egyik jó példája a Siklósi Önkormányzat ún. „Tenkes Tervének” gyakorlati megvalósulása.  

A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT), mint az Európai Térbeli Tervezők Tanácsának (ECTP-CEU) magyarországi tagszervezete pályázatot hirdet magyar terveknek az ECTP-CEU által meghirdetett Európai Település- és Területi Tervezési díj pályázatára való benevezésére.

Az elmúlt években a területfejlesztés terén lényeges eredmények születtek. A területfejlesztésről és rendezésről szóló törvény megteremtette az intézményi kereteket, megalapozta a tervező, programalkotó munkát, kijelölte az együttműködő partnereket. Hatására kiépült a területfejlesztési tanácsi rendszer minden szinten, megkezdődött a koncepció, stratégia és program-alkotás, a megalakult kistérségi területfejlesztési társulások működése kibontakoztatta az együttműködéseket az érintett partnerek között,…

Az 1996-ban elfogadott területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény megteremtette a jogi alapját Magyarországon a regionális fejlesztési tanácsok létrejöttének, melyek révén az európai területfejlesztési politikával kompatibilis intézményrendszer létrehozása kezdődött el.

A paksi erőmű 30 éve van jelen a Dél-Dunántúli régióban és szomszédként Bács-Kiskun megye nyugati térségében. A nukleáris alapú villamosenergia-termelés csaknem negyedszázada folyik Pakson, és a megalapozott tervek szerint még legalább kétszer ennyi ideig dolgozik az erőmű a stabil hazai ellátás érdekében. Történelmi léptékkel mérve ez kis idő, de akik ma élnek ezen a vidéken,…