A jegyzô mint körjegyzô 2000/4
Krekács Judit körjegyzô Palotás
Hozzászólás Kovács Árpád, az Állami SZámvevőszék elnökének cikkéhez (2000/3. szám)
Az 1990.évi önkormányzati választásokat megelôzôen a tanácsrendszerben Palotás és Kisbágyon négy községet magába foglaló közös tanácshoz tartozott. Mint az ország községeinek közel kétharmadának, közös volt a testülete, költségvetése és hivatala. Az önkormányzati rendszerre való átálláskor megszűnt a közös testület és a közös költségvetés.
1990 ôszén az újonnan megalakult önkormányzatok képviselôinek rövid idôn belül döntenie kellett, hogy az államigazgatási, önkormányzati igazgatási feladatok ellátására önálló hivatalt vagy más önkormányzattal közös hivatalt hoznak létre.
A 470 lakosságszámú Kisbágyon község képviselô-testülete úgy döntött, hogy körjegyzôséget alakít a volt közös tanács székhelytelepülésének, az 1770 lakosságszámú Palotás községnek a képviselô-testületével, akinek „elutasítási“ joga nem volt. Kisbágyon felismerte, hogy törvényes feltételeknek megfelelôen működô hivatalt önállóan nem képes létrehozni, illetve annak pénzügyi forrását célszerűbb a település fejlesztésére fordítani. Palotás község pedig „fogadási“ kötelessége mellett felismerte, hogy számára is célszerű a közös hivatal.
A képviselô-testületek tíz évvel ezelôtti demokratikusan meghozott döntésének helyességét azóta több, a körjegyzôségek működését ösztönzô kedvezô törvényi döntés is igazolta. Mindezen döntések kedvezôen hatottak a már működô körjegyzôségekre, és ösztönözte új körjegyzôségek kialakítását is.
A Körjegyzôségek állami támogatása – amely 1997-tôl differenciált, és nagyságrendjében is jelentôsebb mértékben emelkedett – a képviselô-testületek számára a körjegyzôség fenntartása melletti döntés sarkalatos pontja.
A központi támogatás alakulása körjegyzôségünk esetében: 1996-ig a körjegyzôség éves költségvetésének 5-6%-a volt, ez 1997-ben 11%-ra, 1998-ban 16%-ra, 1999-ben 21%-ra, 2000-ben 26%-ra emelkedett.
A képviselô-testületek a körjegyzôség, közös hivatal létébôl adódóan fogékonyabbak voltak, és gyorsabban reagáltak a társulásos együttműködés egyéb formáira is.
A két település közfeladatainak egy részét társulás valamely formájában oldja meg, az általános iskolai oktatást intézményfenntartó társulás keretében biztosítjuk, közösen tartjuk fenn a gyermekjóléti szolgálatot, a védônôi és a háziorvosi szolgálatot.
További együttműködési lehetôségeket, jó szomszédi kapcsolatokat is keresnek a képviselô-testületek (civil szervezetek kapcsolatai, kulturális rendezvények, jótékonysági bálok). Biztos vagyok abban, hogy a lakosság és a képviselô-testületek megelégedésére működô körjegyzôség is hozzájárul az önkormányzatok, intézményeik, civil szervezetek közötti együttműködés kialakulásához, hiszen a körjegyzôség működése bizonyította, hogy a közös fenntartás a települések önállóságát nem csorbítja.
A körjegyzô ugyanazt a feladatot, hatáskört látja el, mint a jegyzô, csak több önkormányzat tekintetében. A körjegyzônek több képviselô-testülete, polgármestere, bizottsága, társulása van. Ebbôl eredôen jogosítványai és kötelességei is eltérôek a képviselô-testületek működésével kapcsolatos feladataiban, a polgármesterekkel való kapcsolat, munkamódszer kialakításában, községenkénti ügyfélfogadási rendjében, köztisztviselôk feletti munkáltatói jogok gyakorlásában, a körjegyzôség költségvetése feletti rendelkezésben.
A körjegyzô és jegyzô illetménye a Ktv. átfogó módosításáig azonos volt, 1998-tól differenciált mértékű körjegyzôi pótlékot vezettek be. Jómagam és a körjegyzôségben dolgozó munkatársaim igyekszünk megfelelni a két település lakosságának, képviselô-testületeinek, bizottságainak, a polgármesteri elvárásoknak és természetesen saját lelkiismeretünknek.
A körjegyzôség létrehozása akkor célszerű, ha a képviselô-testületek önkéntesen saját érdekeiket és a költségtakarékosabb megoldásból származó elônyöket felismerve hozzák létre. A jövôben a körjegyzôségek alakítását továbbra sem kötelezô jelleggel, hanem kiemelt ösztönzéssel kellene elôsegíteni. Annál is inkább, mivel az emberekben él még a körzetesítés emléke. A kistelepülések érdekét szolgáló gazdaságilag és szakmailag is indokolt körjegyzôség, illetve egyéb társulás kötelezô létrehozása csak ismételt ellenérzést váltana ki a lakosságból.
Krekács Judit
körjegyzô, Palotás
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
Palotás és Kisbágyon Községek körjegyzôje
1958-ban születtem.
1981-ben végeztem az Államigazgatási Fôiskola nappali tagozatán.
Az államigazgatásban folyamatosan 1981-tôl, a fôiskolai tanulmányok elôtt pedig egy évig gyakornokként dolgoztam.
Azóta is elsô munkahelyemen dolgozom, szülôfalumban, 1985-ig körzeti szabálysértési ügyintézôként, 1986-tól vb-titkárként, majd 1990-tôl körjegyzôként.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
