2006. október elseje után elég sok jegyző kapkodott a 20/200. (IX. 27.) BM. rendelet után, mely a polgármesteri munkakör átadásához kötődő jegyzőkönyv tartalmát határozza meg.

E látszólag kis rövid rendelet legnagyobb erénye, hogy van, s látszólag leegyszerűsíti az addig szabályozatlan eljárást. Leírja, miket kell tartalmazni a jegyzőkönyvnek, s melyek azok a dokumentumok, melyeket át kell tekinteni. Ha a jogszabályban feltüntetetteket sorjában előkészítjük, túl nagy meglepetés nem érhet bennünket, jegyzőket, átadókat, átvevőket, s a közigazgatási hivatal munkatársát. 

Ebben alaposan tévedtünk, s gondolom, többen is, mert az országos forgatókönyv mást írt elő. 

• Az előkészített jegyzőkönyvet az átvevő csak ügyvéd jelenlétében hajlandó aláírni. A közigazgatási hivatal munkatársának a kötelező jelenléte mintha nem éppen a törvényesség betartását garantálta volna! S ha ott is van egy ügyvéd, jelenléte formális, mert valljuk be bátran, az ügyvédek zömének nem szakterülete az önkormányzati igazgatás. 

• Az átvevő csak akkor hajlandó aláírni a jegyzőkönyvet, ha az átadó szeptember 30-ával zárómérleget készít! Az nem elég, hogy az önkormányzat a gazdálkodásáról rendszeresen beszámol a testületnek, a félévi beszámolót már elfogadták, a háromnegyed évit, melynek fordulónapja éppen szeptember 30., pedig úgyis be kell vinni a testület elé, zárómérleg kell. Könyvvizsgálóval hitelesített zárómérleg. Azt pedig az önkormányzat könyvvizsgálója nem hitelesítheti, mert független kell. Ja, hogy az önkormányzat könyvvizsgálója független, akkor csinálja meg, de akkor kell másik is (ugye, tudjuk, a könyvvizsgálók, ügyvédek nem kevés díjazásért dolgoznak…). 

A légkör ezek után egy kicsit fagyosra sikeredett, nem tudom, ki érezte magát rosszabbul: az átadó vagy a jelen levő hivatalnokok. Ezek után megfontolandó, kell-e pontosítani a jogszabályt, nevezetesen, hogy a felsoroltakon túlmenően más nem kérhető. 

Az adható három hónap jutalom

Érdemes lenne megnézni, hány helyen volt nagyvonalú az új képviselő-testület a régi polgármesterrel. „A kötelező háromhavi, a jubileumi jutalom, a szabadságmegváltás, mindezek olyan sok pénzt visznek el” – mondták, s elő sem terjesztették az adható jutalom kérdését, sok esetben 12–16 éve polgármesterként tevékenykedő vezetők esetében. Szerintem ezt kár a helyi testületekre bízni, egy gyökeres változás után, mint a mostani választás során történt, talán nem is várható el a testületek nagyvonalúsága. A Pttv.-ben normatív módon kell szabályozni, mennyi idő után mennyi jutalom jár, így egyik fél sem kerül kényelmetlen helyzetbe. 

A polgármesterek szabadsága

Azt tudjuk, hogy mennyi jár nekik, illetve, hogy a kivett szabadságokról a jegyzőnek kell nyilvántartást vezetni. De az sehol sincs szabályozva, kinek jelentse be, vagy kitől kérjen engedélyt a polgármester, ha el akar menni szabadságra, akár egy napra, akár több hétre. Ezért már az is jókora gyanakvásra adott okot: mi az, hogy az előző polgármesternek ennyi meg annyi szabadsága maradt, amit meg kell váltani. Ennek kikerülésére a közigazgatási hivatalok erősen arra ösztökélnek bennünket, jegyzőket, hogy a szervezeti és működési szabályzatban szabályozzuk le a polgármester szabadsága kivételének módját. Biztos, hogy ez helyi ügy? Nem lehet a Pttv.-t kiegészíteni egy mondattal? 

Egy átadás-átvételi aktus azonnal három problémagócot keletkeztetett. Nekünk, jegyzőknek végső soron csak két bajunk van: ha van rá jogszabály, meg ha nincs. (Azt már csak zárójelben merem leírni, hogy sokszor az is baj, ha van, csak érthetetlen, ellentmondó, hiányos…)