500 méter = 300 méter?!

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Lazíts!

500 méter = 300 méter?!

IX. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Dr. Csorba Csaba



Lehet-e mezőgazdasági termelés a hulladéklerakó körüli levegőtisztaság-védelmi övezetben?

 

 

Gyomaendrőd Város Önkormányzata 1997-ben szembesült azzal a problémával, hogy a szemétlerakó telepe telítődik, és gondoskodnia kell a települési szilárdhulladék megfelelő elhelyezéséről. A környező településekkel történt egyeztetést követően kilenc önkormányzat döntött arról, hogy megvalósítja a regionális hulladékkezelő művet. A beruházás során sok kérdésben vita volt a különböző politikai nézetű önkormányzatok között, de a legjelentősebb gazdasági kérdésekben a polgármesterekből álló döntéshozó fórum mindig meg tudott egyezni, és együtt tudott működni. A telep 1999-ben kapott építési és környezetvédelmi engedélyt. A hulladékkezelő mű alapadatai: teljes területe: 150 000 m2, az I–II. ütem depóniaterülete: 43 320 m2 , a depónia tartalékterülete 20 900 m2, I. ütem kapacitása: 179 848 m3, I. ütem várható élettartama: 13 év.

 

A mű engedélyeztetési eljárását követően lehetett benyújtani a pályázatokat, melynek eredményeként a forrás összetétele az alábbiak szerint alakult:

 

Phare Támogatás 278 232 791 Ft

BM Céltámogatás 191 808 000 Ft

FVM Támogatás 34 297 500 Ft

TEKI Támogatás 93 700 733 Ft

Saját erő 134 851 482 Ft

Beruházás összesen: 732 890 506 Ft

 

A telepen veszélyes hulladékot elhelyezni nem lehet, és gondoskodni kell a napi földtakarásról. A környezetvédelmi engedély szerint a kerítéses lehatárolás mellett minimálisan 15 méter széles többszintes erdősávot kell létesíteni. Az akkor hatályos jogszabályok alapján a környezetvédelmi felügyelőség más védelmi övezet kialakítását nem tette kötelezővé. A források megszerzése, pontosabban a támogatási szerződések megkötése jelentősen elhúzódott, ezért 2001- ben az engedélyek meghosszabbításáról kellett intézkedni, hiszen a beruházás nem kezdődött meg. A 2002-ben a környezetvédelmi felügyelőség által kiadott létesítési engedély szerint a lerakó környezetszennyezést nem fog okozni, a talpfelület szigetelése kombinált szigetelés, amely 1 méter vastagságot meghaladó természetes agyagszigetelésből, egy réteg 2,5 mm névleges vastagságú HDPE szigetelő fóliából, egy réteg 50 cm vastag kavics szivárgórétegből áll. A szigetelő fóliát és a kavics szigetelőréteget geotextília védi.

 

A 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet életbelépése miatt az engedély alapján a létesítés megkezdéséig 500 m-es védőtávolságot kellett volna kialakítani. A védőtávolságon belül lakás céljára szolgáló építmény nem maradhat. Az engedély szó szerinti végrehajtása tulajdonképpen egyet jelentett volna az 500 méteres védőtávolságon belül található mezőgazdasági, szántó művelési ágú ingatlanok felvásárlásával, mely a tulajdonosok számára megoldhatatlan terhet jelentett. A néhány tanyás ingatlan kártalanítására a források rendelkezésre álltak.

 

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése szerint a hatálybalépéskor a védelmi övezeten belül levegőterhelésre érzékeny élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem volt telepíthető. A folyamatos földtakarási kötelezettség miatt a jelenleg már működő telepen bűzhatás nincs, és a környező ingatlanokra a szél sem visz át szemetet a folyamatos kompakttoros tömörítés és a védőhálós kerítés miatt.

 

A jogszabály születésének pillanatától látszott, hogy a kötelezés túlzott és indokolatlan, senki sem vitatta, hogy a beruházás az elérhető legjobb technikával valósul meg. A lerakott hulladékban lévő szerves anyagok bomlása során biogáz képződik, melynek elvezetését és ártalmatlanítását aktív műszaki rendszer is elősegíti. A biogázképződés a depónián a lerakás megkezdése után kb. 4 év múlva érzékelhető, addigra viszont ki kell alakítani a lefáklyázó berendezést.

 

Számtalan szakmai fórumon kértük a pontos fogalommeghatározást, hogy mit jelent a levegőterhelésre érzékeny élelmezési célt szolgáló növényi kultúra, figyelemmel arra, hogy gyakorlatilag a levegőre terhelést nem jelent a működés. Az érintett jogszabályi hely már 2001 júniusában módosításra került, de a vitatott rendelkezés nem változott. A telep 2004-ben kezdte meg az üzemelést. A levegőtisztaság- védelmi szempontú védelmi övezet bejegyzéséről 500 méteres nagyságban az üzemeltető gondoskodott, az egységes környezethasználati engedély alapján. A védelmi övezet az 500 méteres távolságon belül lévő ingatlanok vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került.

 

Az ingatlan tulajdonosai és a tulajdonosok közötti vita a választási időszakára erősödött fel, melyben megítélésem szerint szerepe volt a nem valós felvilágosítást adó jogi képviselőnek is. A 2006. február 28-tól hatályos 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (8) bekezdése a levegőtisztaság- védelmi övezetben folytatható mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos előírásokat nem tartalmaz, mezőgazdasági termelés szabadon folytatható. A már többször idézett 22/2001. (X. 10.) KöM rendeletet a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 2006. április 13-tól hatályon kívül helyezte. A környező ingatlan tulajdonosai bírósági eljárást nem kezdeményeztek. A jelenleg hatályos 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet szerint a védelmi övezet minimális nagysága 300 méter. Ebben a védelmi övezetben lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális, és igazgatási célú épület nem építhető. A mezőgazdasági termelés lehetősége ismételten biztosítottá vált anélkül, hogy a helyszínen bármi is változott volna.

 

A gyomaendrődi hulladéklerakó

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu