1. Az új törvény megalkotásának indoka A közbeszerzési terület jogforrási előzményei a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt (a továbbiakban: új Kbt.) megelőzően az 1995-ös, majd a 2003-as, azt követően a 2011-es közbeszerzési törvények. Látható, hogy a korábbi közbeszerzési törvényeink hosszabb életet éltek, mint a jelenlegit megelőző 2011-es. Az új Kbt. megalkotásának indokaként…

” alt=”” width=”120″ align=”right” />A november 1-jén hatályba lépett új közbeszerzési törvény, szakítva a közel két évtizedes gyakorlattal, teljesen új alapokra helyezi az ajánlatok, illetve a részvételi jelentkezések elbírálását. Jelen értekezés ennek főszabályait mutatja be. A bírálat három – időben és jogi értelemben is – jól elkülöníthető szakaszból, az előzetes vizsgálatból, az értékelésből és az…

  1. Az új közbeszerzési törvény megalkotásának szükségessége Az első felmerülő kérdés az, hogy miért van szükség új törvényre, amikor a 2011-ben született előző törvény még csak néhány éves, az ezzel kapcsolatos joggyakorlat pedig mostanság alakul ki. Az új törvény megalkotásának egyik oka az, hogy az Európai Unió új közbeszerzési irányelveket alkotott, amelyek számos komoly…

  Az ajánlatkérők igen nagy számban választják a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást, tekintettel arra, hogy ezen eljárási mód alkalmazásának egyetlen feltétele, hogy a közbeszerzés becsült értéke ne érje el – árubeszerzés és szolgáltatás esetén – a huszonötmillió, illetve – építési beruházás esetén – a százötvenmillió forintot. Ha e feltétel fennáll,…

hogy a közbeszerzési jog hazai megszületésétől eltelt közel két évtizedben az a tendencia bontakozik ki előttünk, hogy a közbeszerzési jog egyre mélyebben belenyúl a polgári jog világába. Míg az első, még 1995. november 1-jén hatályba lépett közbeszerzési törvény mindössze három paragrafusban és hét bekezdésben rendelkezett a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötött szerződések szabályairól, addig ez a…

Az önkormányzatok közbeszerzéseik során gyakran szembesülnek azzal az érdekes problémával, hogy a beérkezett ajánlatokban az árazatlan költségvetés valamely sora, illetve valamely önállóan értékelésre kerülő ajánlati elem nulla forintos megajánlást tartalmaz. Ennek jogi megítélését tanulmányoztuk a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatai tükrében. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 5. §-a alapján közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként…

Az önkormányzatok közbeszerzései során számos fontos kérdés merült fel az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban. Ezek közül jártunk körbe néhány, a gyakorlat során gyakran jelentkező kérdéskört. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59. §-ában szabályozott ajánlati biztosíték arra szolgál, hogy az ajánlattevők betartsák az ajánlati kötöttségből fakadó kötelezettségeiket, így biztosítva azt, hogy az ajánlatkérő…

A Magyar Országgyűlés 2011. július 11-ei ülésnapján elfogadta a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényt azzal az indokkal, hogy új, egyszerűbb, rövidebb és könnyebben átlátható közbeszerzési törvényt alkot. Ezzel egyet is lehet érteni, hiszen mégiscsak vicces, hogy 2010. április 1-jétől 2011. október 8-ig 14 alkalommal módosították a jelenleg is hatályos törvényt, így szinte minden eljáráshoz…

Komoly nehézséget okoz a közbeszerzési végrehajtási rendeletek késői kihirdetése, ez lassítja és megnehezíti az önkormányzatok közpénz felhasználását. Az új Kbt. nagyobb szerepet ad az alapelveknek. Az új közbeszerzési törvény szerkezete, a szabályok összerendezettsége jóval könnyebbé teszi az eligazodást e nehéz joganyagban. E változtatások pozitív hatásúak, nagyban segíthetik a jogalkalmazást az önkormányzati munkában. Azt azonban sajnos…