Újdonságok a Kbt. világából

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közbeszerzés

Újdonságok a Kbt. világából

XVIII. évfolyam, 1. lapszám
Szerző(k):
Mogyorósi Sándor dr.
jegyző
Budapest
VI. kerület Terézváros

 

 

1. Az új törvény megalkotásának indoka

A közbeszerzési terület jogforrási előzményei a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt (a továbbiakban: új Kbt.) megelőzően az 1995-ös, majd a 2003-as, azt követően a 2011-es közbeszerzési törvények. Látható, hogy a korábbi közbeszerzési törvényeink hosszabb életet éltek, mint a jelenlegit megelőző 2011-es. Az új Kbt. megalkotásának indokaként leginkább a megváltozott uniós jogi hátteret szokták említeni. Az uniós jogalkotó 2014 februárjában három új közbeszerzési irányelvet fogadott el:

  • a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU irányelvet,
  • a klasszikus ajánlatkérők beszerzéseit szabályozó 2014/24/EU irányelvet és
  • a közszolgáltatók beszerzéseire irányadó 2014/25/EU irányelvet.

Az új közbeszerzési tárgyú irányelveket a tagállamoknak főszabály szerint legkésőbb 2016. április 18. napjáig, az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó részeket a központi beszerző szervek tekintetében 2017. április 18. napjáig, valamennyi ajánlatkérő szervezetre vonatkozóan pedig 2018. október 18. napjáig kell átültetniük a tagállami jogaikba. Az új Kbt. indokolása szerint a hazai gazdasági környezet igényeinek való megfelelés tekintetében fontos szempont volt, hogy a közbeszerzések jelentős hányada valósul meg európai uniós források felhasználásával, és a közbeszerzések eredményes, hatékony és szabályos lebonyolítása egyben az uniós források megfelelő felhasználásának előfeltétele is. Az indokolás kitér arra is, hogy az új Kbt. előkészítését a következő jogpolitikai célok határozták meg:

  • a közbeszerzések átláthatóságának garantálása,
  • az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása,
  • a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése,
  • a társadalmilag és gazdaságilag legmegfelelőbb beszerzési eredmény elérése,
  • a kis- és közepes vállalkozások sikeres szereplésének és
  • a közbeszerzésekben a szélesebb körű verseny előmozdítása.

Mindenesetre az kijelenthető, hogy az új Kbt.-vel szembeni legfontosabb elvárás az, hogy sikeresen hozzájáruljon Magyarország 2014–2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési célkitűzései megvalósításához.

2. Az új Kbt. szerkezete, felépítése

Az új Kbt. szerkezeti felépítése megtartja azt a megoldást, amely szerint a törvény Első Része a valamennyi közbeszerzés tekintetében alkalmazandó alapvető szabályokat tartalmazza, míg a törvény Második Része az uniós közbeszerzési eljárásrend szabályait foglalja magában azzal, hogy az általános eljárási szabályok után következnek az egyes eljárásfajták szabályai. Ezt követően önálló fejezetben nyertek elhelyezést az irányelvek által szabályozott egyes sajátos beszerzési technikák (például a dinamikus beszerzési rendszer). A törvény Harmadik Része tartalmazza a nemzeti közbeszerzési eljárásrend szabályait.

Az építési és szolgáltatási koncessziók megkötésére vonatkozó koncessziós beszerzési eljárás önálló eljárásrendként, a törvény Negyedik Részeként kapott helyet, amely egyaránt vonatkozik az uniós értékhatár feletti és alatti, illetve a klasszikus és a közszolgáltató ajánlatkérők koncessziós beszerzési eljárásaira. Az Ötödik Rész egységesen tartalmazza a törvény hatálya alá tartozó szerződésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, a Hatodik Rész a jogorvoslatok szabályait, a Hetedik Rész a Közbeszerzési Hatóságra és Döntőbizottságra vonatkozó szabályokat. Az utolsó, azaz a Nyolcadik Rész a záró rendelkezésekről szól.

3. Értékhatárok a klasszikus ajánlatkérők tekintetében

2016. január 1-jétől uniós eljárásrendben irányadó közbeszerzési értékhatárok árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetében a Kbt. 5. § (1) bekezdés a) és b) pont szerinti ajánlatkérőknek 135 000 euró, melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke 41 427 450 forint; ezen a körön kívüli ajánlatkérők esetében pedig 209 000 euró, melynek nemzeti pénznemben kifejezett értéke 64 135 830 forint. Valamennyi klasszikus ajánlatkérő esetében az uniós értékhatár építési beruházás, valamint az építési és szolgáltatási koncesszió esetében 5 225 000 euró, azaz 1 603 395 750 forint; ha a beszerzés tárgya a Kbt. 3. mellékletében szereplő szociális és egyéb szolgáltatás, akkor pedig 750 000 euró, azaz 230 152 500 forint. A nemzeti eljárásrendben irányadó közbeszerzési értékhatárok 2016. január 1-jétől árubeszerzés esetében 8 millió forint, építési beruházás esetében 15 millió forint, építési koncessziónál 100 millió forint, szolgáltatás megrendelésekor 8 millió forint, szolgáltatási koncesszió esetében 25 millió forint.

4. Új szabályok

Az új Kbt. számos (mondhatni a meglepetés erejével is bíró) új szabályt tartalmaz. A valamennyi eljárásra vonatkozó regulák közül említésre méltó újdonságok a felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadóra vonatkozó, a becsült értékre és az egybeszámításra vonatkozó, az összeférhetetlenségre vonatkozó, a kizáró okokra és azok fent nem állásának igazolására vonatkozó, az öntisztázására vonatkozó, az alkalmasságra vonatkozó, az értékelési szempontokra vonatkozó, az ár maximalizására vonatkozó előírások, valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) bevezetése. Ezek az új szabályok teljesen átírják az eddigi joggyakorlatot és megfontolt lépésekre kényszerítik az ajánlatkérőket. Ezt igazolja az is, hogy a törvény hatályba lépését követően egy bő hónapig nemzeti eljárásrendben egyetlen nyílt eljárás sem indult, míg a közösségi eljárásrendben egyetlen felhívás jelent meg csupán, pedig a korábbi, azaz a 2011-es Kbt. hatálya alatt csak 2015-ben közel 11 200 eljárás indult, és ezek alapján 1587,7 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket.

5. Uniós értékhatár alatti eljárások

A helyi önkormányzatok életében a leggyakrabban alkalmazott eljárások az uniós értékhatár alatti eljárásokra vonatkozó szabályok szerint lebonyolított közbeszerzések. Itt is számos új szabályt találhatunk a törvényben. Főszabály szerint az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint szabadon kialakított eljárást folytathat le, vagy a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el meghatározott eltérésekkel. Utóbbi esetben az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény útján teszi közzé, hanem az eljárás megindításának napját legalább öt munkanappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül a megindítandó eljárásról szóló összefoglaló tájékoztatást küld a Közbeszerzési Hatóságnak.

Az összefoglaló tájékoztatásban konkrétan meg kell jelölni a törvény által megkívánt fontosabb adatokat, mégpedig úgy, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban részt kívánnak-e venni. Ezt követően az ajánlatkérő köteles legalább három gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban is megküldeni az eljárást megindító felhívását, valamint mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Ha egyetlen gazdasági szereplő sem, vagy háromnál kevesebb gazdasági szereplő jelezte érdeklődését abban az esetben is az ajánlatkérő feladata, hogy legalább három gazdasági szereplőnek felhívást küldjön. Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, illetve nyújthatnak be részvételre jelentkezést, amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte.

Ezek a szabályok nem alkalmazhatóak, ha az építési beruházás becsült értéke az ötszázmillió forintot eléri vagy meghaladja, vagy a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke az uniós értékhatárt eléri vagy meghaladja, vagy az ajánlatkérő előzetes tájékoztatót, időszakos előzetes tájékoztatót vagy előminősítési hirdetményt alkalmaz eljárást megindító felhívásként.

Módosult a korábbi szabályozásból „három ajánlattevős meghívásos” eljárásként megismert eljárási forma is. Korábban, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem érte el a huszonöt millió forintot, vagy ha az építési beruházás becsült értéke nem érte el a százötven millió forintot és az eljárásban tárgyalás tartása nem volt szükséges, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldhetett és így bonyolíthatta le az eljárást. A hatályos szabályok szerint, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a tizennyolcmillió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százmillió forintot (a korábbi szabályozáshoz képest tehát az értékhatárok csökkentek), az ajánlatkérő – választása szerint – a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak alkalmazásával is. Az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt, és az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább négy – a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes – gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Ez az eljárás nem kerül nyilvános meghirdetésre, és az eljárás megindításáról a Közbeszerzési Döntőbizottságot sem kell értesíteni. Egyszerűsödik az eljárás, mert az ajánlattételi határidő minimális időtartamára vonatkozó előírás és az alkalmassági követelmények kötelező előírása sem alkalmazandó. A szerződéskötési moratórium és az eljárást lezáró döntéssel kapcsolatos jogorvoslati határidő időtartama 5 napra rövidül. Ezen eljárási szabályok alkalmazására nincs azonban mód, ha a beszerzés európai uniós alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos.

6. Visszatérő téma?

Az új Kbt. rendelkezései napról napra új dolgok elé állítják a közbeszerzőt. Annak ellenére, hogy a törvény hatályba lépett már az előző év vége felé, az új rendelkezések kérdőjelei mostanában fognak kiderülni az önkormányzati szférában, mert a helyi költségvetés elfogadása előtt a legritkább esetben került sor közbeszerzési eljárás megindítására. Az eddigi tapasztalataim alapján úgy vélem, még ezen hasábokon is találkozni fogunk majd a témával.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu