A fentiek áttekintésének szükségességét az teszi aktuálissá, hogy Budapest Józsefvárosi önkormányzatának a rendszerváltástól számított kilencedik jegyzőjeként álltam munkába 2004. április 1-jétől.

Úgy gondolom, hogy mint legtöbb e beosztásban lévő kollégám a közigazgatás több területén dolgoztunk, szereztünk tapasztalatokat. Jómagam közel húsz éve dolgozom a „szakmában” és ebből 11 éve látok el jegyzői feladatokat.
A II. kerületi Önkormányzatnál, mint hatósági-felügyeleti főelőadó éves munkaterv szerint és eseti megbízásokkal végeztem vizsgálatokat a hivatal különböző szervezeti egységeinél. Itt határoztam el, hogy nem szeretnék egy területre szakosodni, hiszen olyan sokszínű az igazgatás, a szervezet egésze működésének átlátása lett a célom. Erre nagyszerű lehetőség volt, amikor néhány éven át Somogy megyében, mint körjegyző előbb 3, majd 4 községben láttam el vezetői feladatot. Ez az időszak a vidéki önkormányzatok öntudatra eszmélésének, a nagy infrastrukturális beruházások időszaka volt. Ekkor valósult meg a térségi gázberuházás, majd az önerős telefon és kábeltelevíziós hálózat kiépítése. Vezetésemmel került lebonyolításra helyi népszavazás község szétválás miatt. A különböző pályázatok készítése a pénzügyi források növelése érdekében segítette a stabil költségvetési gazdálkodást mind a négy községben.
A szűkös anyagi feltételek között megismertem az intézményirányító társulás útján működtetett intézményekkel kapcsolatos feladatokat és ez időben valósult meg a háziorvosi privatizáció. Úgy érzem az itt szerzett tapasztalatok azóta is segítenek a napi feladatok megoldásában, hiszen a kis létszámú apparátus mellett minden ágazat részletes megismerése és az egyedi ügyek, problémák megoldása is a jegyző feladata volt és ma is az.
1995-1999. között a Józsefvárosban dolgoztam, egy „két aljegyzős szervezeti felállásban” feladatom a jegyző helyettesítése, valamint a munkamegosztás szerint a humán (oktatás, szociális ellátás és gyermekvédelem, egészségügy), valamint a hatósági (igazgatás, ügyfélszolgálat, építésigazgatás, kereskedelmi ügyek, szabálysértés) területek törvényességi felügyelete és tevékenységük koordinálása volt. Ezt követően Budapest XV. ker. Önkormányzat Polgármesteri Hivatala aljegyzőjeként feladatom volt a jegyző helyettesítése, valamint a kialakított munkamegosztás alapján elsősorban az önkormányzati rendeletek kodifikációjának, a lakás- és vagyongazdálkodás, az okmányirodai tevékenység összefogását végeztem. Emellett hozzám tartoztak a testületi és bizottsági döntések figyelemmel kísérése, a koncepciók, beszámolók előkészítése, a választások lebonyolítása, kerületi civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel és kisebbségi önkormányzatokkal való kapcsolattartás.
Az eltelt évek során valóban megismertem a kisebb, nagyobb, illetve egyéb feltételeiben eltérő polgármesteri hivatalok felépítését, feladatait, működési problémáit, az önkormányzati rendszer, az intézményhálózat alakulását és a lakossági igényeket is.
Így a megszerzett ismeretek és tapasztalatok birtokában kicsit nehéz szívvel – mert Budapest XV. kerületében szakmailag és emberileg is nagyon jó közegben éltem és tevékenykedtem -, de úgy éreztem, ki kell próbálnom magam egy az átlagnál nehezebb terepen és megpályáztam a Józsefvárosi jegyzői állást.
Korábban józsefvárosi lakosként, iskolásként, Vörösmartys gimnazistaként, majd köztisztviselőként erős kötődésem van a kerülethez. Több, mint 36 évig éltem itt, így ismerem az utcákat, a házakat, intézményeket, és embereket. 1995. és 1999. között a Józsefvárosi Önkormányzat polgármesteri Hivatalában dolgoztam, így a gyakorlatban ismertem meg a hivatal felépítését, tevékenységét, vezetőit, dolgozóit, az itt folyó munkát és Józsefváros fejlesztésének lehetőségeit.
A különös nehézséget az okozza e kerületben, hogy talán országos szinten is itt volt a legnagyobb jegyzői fluktuáció a 14 év alatt. A fővárosi kerületek szakmai eredményei általában ott a legjelentősebbek, ahol sok éve – több választási cikluson átívelően –  egy kézben van a hivatal vezetés, mivel ez nagyfokú stabilitást jelent, amely feltétele a folyamatos fejlődésnek. A teljesség igénye nélkül sorolnám a XIII., a XIX., XX., XXII., III., XII., XV., XXIII. kerületeket és kívánom, minél többen zárkózhassunk e sorba és küszöbölődjenek ki a jegyzőváltások nem oly rég e lap hasábjain is elemzett okai.
A jegyzői munka igen összetett, hiszen eleget kell tenni a központi jogszabályokban megfogalmazott államigazgatási feladatok szakszerű és jogszerű helyi végrehajtásának, segíteni kell az önkormányzat döntéseinek előkészítését, megvalósítását a törvényesség biztosításával, valamint a polgármesteri hivatal vezetőjeként a megfelelő munkáltatói döntésekkel biztosítani mindezen feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ugyanakkor az egyre növekvő feladatok nehezítik az e területen dolgozók munkáját.
A jegyző tevékenysége nagy hatással van a hivatal egésze, és az önkormányzat működésének színvonalára is. Úgy éreztem, vállalnom kell e kihívást…
Az eltelt egy hónap kemény munkával telt. Elmondhatom, hogy a köztisztviselők és a képviselő-testület is egyaránt stabilitásra és határozott hivatalvezetésre vár, így szándékaimat, elgondolásaimat nyitottan fogadják. Melyek a legfontosabb napi feladatok? Felmérni, megismerni a jelenlegi gyakorlatot és kicsit külső szemmel megtalálni azokat a pontokat, ahol a munka minőségét, hatékonyságát fokozhatják új belső szabályozások.
Az elmúlt négy évet nem a Józsefvárosban töltöttem, ezért bár az itt folyó tevékenységet folyamatosan figyelemmel kísértem, mégis jegyzői kinevezésemet követően minél gyorsabban meg kell ismernem az eltelt időben bekövetkezett változásokat a hivatal szervezetében, az intézmény-hálózatban. A jelenlegi önkormányzati célok és szabályozás, meghatározott feladatok áttekintése nyújt majd segítséget a hivatal szervezetének, hatékonyságának vizsgálatához.
Emellett a jelen időszak közigazgatásának olyan kiemelt céljainak, elvárásainak is meg kell felelnünk, mint az Európai Unióhoz való csatlakozás (jogharmonizáció, minőségbiztosítás), az informatikai forradalmi fejlődésével és lakossági igényekre való lefordítása, az új jogszabályok helyi alkalmazása.
A kerületi önkormányzat előtt a megindult fejlődés folytatása érdekében sok megoldandó feladat áll, amelyben a hivatalnak fontos feladatai vannak.
A kerület megújulását jól mutatják a nagy számban folyó és tervezett építkezések. A Corvin-Szigony projekt további lakásépítéseket fog jelenteni, és középső Józsefváros teljes megújulását hozza majd. Ennek meghatározó jelentősége miatt mielőbb meg kell ismernem a vonatkozó szerződéseket, a hivatal részére kijelölt feladatokat.
Gondot jelent a még mindig 7- 8 ezer körüli önkormányzati lakás, melyek kezelése, üzemeltetése nagy teher, különösen a kialakult vegyes tulajdonú társasházak esetében. A részben alacsony komfortfokozatú, rossz állapotú, illetve összkomfortos, magas távfűtési költségű, lassan felújítást igénylő meglévő lakások elidegenítése nehéz.
Jó lenne tiszta, rendezett környezetben élni, ezért az önkormányzatnak a beépítetlen területek tisztasága érdekében is fontos feladatai vannak. Ebben nagy szerepe lehet az új szervezeti formában működését napjainkban megkezdő Józsefvárosi Közterületi Rendszernek, benne a közterület-felügyeletnek. A lakótelepi és egyéb lakóövezetekben megkezdett szelektív hulladékgyűjtés tapasztalatait felhasználva ennek kiterjesztése felé kellene lépéseket tenni.
A feladatok végrehajtásához szükséges az önkormányzat vagyonával való felelős és gondos gazdálkodás, mely megteremtheti a célok megvalósításának feltételeit. A vagyon felélését meg kell állítani, törekedni kell a még meglévő önkormányzati vagyon megfelelő, lehetőleg beruházási célú –megtérülő – hasznosítására.
A költségvetési lehetőségek egyre romlanak az önkormányzatoknál, így különösen fontos a gazdálkodás folyamatos figyelemmel kisérése, a jelentős kiadások áttekintése, a hatályos szerződések felülvizsgálata, a költségek elemzése. A többletbevételi lehetőségek, mint például a pályázatok benyújtása nagy hangsúlyt kell, hogy kapjanak, ennek figyelő rendszerét mielőbb meg kell valósítani kiemelten az EU-s pályázatokra.
A közbiztonság javítása folyamatos feladat. A kidolgozott és elfogadott koncepció, amelynek része a kamerás térfigyelő rendszer is sokat változtatott a korábbi helyzeten, a VIII. kerület sokszor negatív megítélésén.
A városrészben élők életminőségén is tovább kell javítani. A humán- és közszolgáltatások rendszerében meg kell találni az elvárások és a támogatási lehetőségek megfelelő arányát az egyes önkormányzati tevékenységfajták között.
Az oktatási, szociális, egészségügyi, közművelődési intézmények jelentős tételt jelentenek a költségvetésben, de a kerület fejlődése, a lakossági ellátás szempontjából fontos a megfelelő környezetben, jó színvonalon történő szolgáltatás. Ezt szolgálhatja a szükségletek figyelembe vétele alapján szakmailag jól előkészített, ésszerű intézmény átalakítás is.
A kerületi lakosok szociális helyzete megosztott, sok a rászoruló család és a munkanélküliek száma is jelentős. A hivatal feladata a megfelelő szakmai tartalmú, törvényes helyi rendeletek szerinti támogatások zökkenőmentes biztosítása a jogosultak részére. A szociális intézmények feladatai egyre bővülnek az ellátás terén, melynek feltételeit, szakmai segítségét folyamatosan biztosítani kell.
Jelentős a gyermekintézmények szerepe is a szociális ellátásra szoruló családok megismerésében és a legrászorultabbak megtalálásában.
A megfelelő életmód kialakításában, életcélok kitűzésében és az elérési irányok megtalálásában még nagyobb szerepet kell, vállaljanak az oktatási intézmények.
Törekedni kell a munkanélküliek foglalkoztatására, visszavezetésére a munka világába, melyhez a közhasznú, közcélú foglalkoztatás – és egyéb aktív eszközök (képzések, tréning programok) nyújthatnak segítséget.
A polgármesteri hivatal jelenlegi tevékenységét viszonylag stabil, de kellően össze nem hangolt működés jellemzi, az új feladatokból és ügymenetekből adódó kisebb bizonytalanságokkal.  A hivatal személyi összetétele nagyjából megfelelő, de a szervezet és a működés áttekintését követően megteszem a kiigazításokat, amennyiben a megfelelő hatékonyság érdekében szükségesnek látom.
Az informatika felhasználásában rejlő lehetőségeket jobban ki kell használni. Az elmúlt években történt fejlesztés megfelelő alkalmazása segítheti a munkát. A jövőre vonatkozóan az informatikai fejlesztés, annak jellegéből adódó gyors avulása miatt továbbra is folyamatos feladat. Törekedni kell a „szigetszerű rendszerek” alkalmazásának csökkentésére és az összehangolt, szakszerű hardver, szoftver beszerzésekre.
A hivatal köztisztviselői felé pontosan megfogalmazom a feladatokat és az elvárásaimat, de következetesen számon is kérem azok teljesítését. A felelősség konkrét maghatározásával, objektív értékeléssel, és munka szerinti elismeréssel, ösztönzéssel a megfelelő motiváltság megteremtése és csapatmunkára alkalmas, jó szellemiségű kollektíva összekovácsolása a célom.
Gondolataimat egy idézettel zárom:
                  " Minden ember, még a legnagyobb is,
                     parányi része az egésznek;
                    s minden rész egészért lévén alkotva:
                    azért kell munkálnia is. "   

                       ( Kölcsey Ferenc: Parainesis )