Mezőberény és Petőfi 2010/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Turizmus

Mezőberény és Petőfi 2010/3

XII. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
dr. Baji Mihály jegyző - Mezőberény



Mezőberény, ez a 11 ezer lakosú szerethető kisváros a Dél-Alföldön, Békéscsabától 20 kilométerre fekszik. A város rangját nemcsak a nagyfogalmú közlekedési csomópontok (46-os és 47-es főút) és a Szolnok – Lökösháza vasútvonal adja, hanem az 1723-as újratelepítésben résztvevő német, magyar és szlovák nemzetiségiek változatos kulturális hagyományai is, amelynek köszönhetően pezsgő kulturális élet, széles intézményrendszer jellemzi a települést.

 


Mezőberényben volt a megye első evangélikus gimnáziuma 1802-1834 között, míg a Wenckheim kastélyban néhány évig leánynevelő intézet működött, amelynek 1838-1840 között Szendrey Júlia is tanulója volt.


Petőfi Sándor (1823-1849) több szállal kötődött Mezőberényhez. Baráti és rokoni szálak fűzték Orlai Petrics Somához (1822-1880), a magyar történelmi festészet jeles alakjához, aki anyai ágon másod-unokatestvére volt a költőnek. Orlai nemcsak a költő portréját festette meg többször, híres a költő szüleiről készült festménye és rajzai is.


Petőfi több alkalommal is járt Mezőberényben és a Petrics család vendégszerető házában szállt meg. Először 1842-ben látogatta meg rokonát és barátját, Orlai Petrics Somát, kellemes napokat töltve az akkori faluban. (Petricsék háza az 1901 őszén elkészült, klasszicista stílusjegyeket magán hordozó kétszintes, mai városháza helyén állt.) Petőfi 1843-ban a szüret idején érkezett a településre pihenni, ahol a mezőberényi jegyző költészete iránti megbecsülésből megvendégelte. (Bonyhay Benjamin maga is elismert népköltő volt, akit Petőfi is tisztelt.)


„Az irodalomtörténet bizonyított tényként ismeri el, hogy a betyárversek ihletése Mezőberényhez is erősen kötődik, hiszen csak pár kilométerre volt a híres terület, a Büngösd és a Kereki világa, ahol az akkor ismert betyárok is menedéket találtak” — írja Vargáné Püski Katalin a Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében című kötet Mezőberényről szóló részében.


A költő Szendrey Júliával 1849 nyarán itt töltötte házaséletük utolsó néhány nyugodt hetét, az Erdélyből érkező cári invázió híre nagy hatással volt a poétára, aki egyszerre aggódott hazája és családja sorsáért. Az első néhány nap könnyedebb hangulata után különvonultan, csüggedten sétálgatott fel s alá. Hosszas mérlegelés után végül úgy döntött, hogy elindul Bem tábora felé, értékeinek egy részét, például új versei kéziratát Orlaira bízta. 1849. július 17-én, Arad felé indult Bem táborába. A lovak megbokrosodtak, a kocsit a falnak húzták, a rúd eltört. A baljós előjel ellenére a költő másnap mégis útra kelt Segesvár felé.


Az egykori körösi rév helyén – ahol a költő elhagyta Mezőberényt – a mai híd mellett áll az emlékoszlop, a következő felirattal: ITT VOLT A RÉGI RÉV, AHOL 1849 JÚLIUS 18-ÁN PETŐFI SÁNDOR ÁTKELT A KŐRÖSÖN, HOGY BEM TÁBORNOK ERDÉLYI SEREGÉHEZ CSATLAKOZZÉK. "EKKOR HAGYTA EL KÖLTŐNK ÖRÖKRE ÁBRÁNDJAINAK HAZÁJÁT, AZ ÁLTALA SOKSZOR MEGÉNEKELT ALFÖLDET …" (ORLAI)
ÁLLÍTOTTA A MEZŐBERÉNYI HAGYOMÁNYKUTATÓ KÖR IFJÚSÁGA, 1961. JÚLIUS 31-ÉN
Mezőberény az ország egyik legjelentősebb Petőfi-emlékhelye: a költő emlékét a Körös-partján emlékoszlop, a városháza és több épület falán emléktábla, Dr. Irányi István Petőfi-kutató gyűjteménye, róla elnevezett intézmények és utcanév, valamint a költő mellszobrával díszített homlokzat is őrzi.
Az Orlai Petrics Soma Kulturális Központ melletti parkban áll Petőfi egész alakos bronz szobra, ifj. Szabó István alkotása, amely Orlai Petrics Soma "Petőfi Mezőberényben" c. festményének felhasználásával készült.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu