Összefogással a közös értékeinkért 2010/6
Dr. Kovács Tamásné címzetes főjegyző főjegyző Csurgó
„Az, hogy a közvélemény hogyan viszonyul a bűnözéshez és a bűnözőkhöz, az adott társadalom civilizáltságának egyik leghitelesebb fokmérője”
W. Churchill
Csurgó kisváros, Somogyország délnyugati sarkában helyezkedik el, egy hátrányos helyzetű térség központja. Az itt élők számára jelentős érték a közbiztonság, amely hatással van a polgárok életminőségére, az épített környezetünkre, a természeti értékeinkre, a turizmusra, és nem utolsó sorban a befektetésekre. Jogosan merülhet fel a kérdés, ezen értéket hogy tudjuk megőrizni? Fenntartani? Mit tehet ez ügyben egy önkormányzat?
A körülményeiből kiindulóan pénzügyi helyzetének ismeretében keveset, ám lehetőségeink felismerésében mégis minden tőle telhetőt meg kell, hogy tegyen. A lakosság biztonságáért tett munkánk két, számunkra legfigyelemreméltóbb elemének sajátosságait, gyakorlatát szeretném ismertetni.
A Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §. (1) bekezdése a közbiztonság helyi feladatairól való gondoskodást az önkormányzati feladatok közé sorolja. A gyakorlatban azonban e feladat jelentős része a rendőrségre hárul, hiszen a közbiztonság fenntartása, a rendőrség feladata. Természetesen a lakosság a bűncselekmények elszaporodásakor nemcsak a rendőrséget, hanem az önkormányzat vezetőit is felkeresi várva a lehetséges megoldást, segítséget.
Városunkban a bűncselekmények legnagyobb része a magán és közvagyon ellen irányul. Az elkövetési formák különböznek, ám időről-időre megjelentek azonos elemek, (randalírozás, sorozatbetörés, rongálás, sorozatlopás).
2007-ben felismertük, hogy a helyzet kezelésére a legkiválóbb módszer az együttműködés. Az önkormányzat szervezésében bűnmegelőzési szervezetet (bizottságot) hoztunk létre, amely szakemberekből álló testületként működött.
A Testület a helyi önkormányzat vezetőiből, a helyi rendőrőrs parancsnokából, az igazságügyi hivatal területen dolgozó pártfogó felügyelőjéből, a polgárőrség vezetőjéből, az oktatási intézmény vezetőjéből, a szociális és gyermekjóléti intézmény vezetőjéből és a városi gyámhivatal vezetőjéből valamint a cigány kissebségi önkormányzat elnökéből állt.
A legfontosabb célunk a különböző területen tevékenykedő, ám a helyi közösséget, jól ismerő szakemberek közötti együttműködés javításának elérésében fogalmazódott meg. Minden szakterület képviselője szívesen vett részt a munkában, hiszen érezte, hogy számos olyan terület van, amelyeken előremozdulás csak összefogással valósulhat meg. Évente 4-5 alkalommal megtartott üléseken előre elfogadott tematika alapján kerültek megtárgyalásra azok a témák, napirendek, amelyek a helyi közbiztonság helyzetét legközvetlenebbül érintették.
Számos esetben a bizottság tagjai első kézből értesülhettek egy-egy új bűncselekmény, vagy új elkövetési forma megjelenéséről és az esetleges ellenlépésként megtett vagy tervezett intézkedésekről. Tájékozódhattak még a város közbiztonságának helyzetéről, és javaslatokat fogalmaztak meg egy-egy konkrétan előforduló esemény vagy jelenség megoldására. Az együttműködők közös fellépésében valósult meg azaz összehangolt „akció” is, ahol pedagógus, családgondozó, rendőr, és a hivatal munkatársa végzett közös ellenőrzést a város vendéglátóhelyein a fiatalkorú személyek szeszesitallal való kiszolgálása ügyében.
2009-ben az illetékes rendőrkapitányság vezetőjének indítványára és lelkes biztatására a szakmai bizottság munkáját az egész kistérség területére kiterjesztette, és „Kistérségi Közbiztonsági Egyeztető Fórummá” alakult át, mellette létszáma is bővült. A mára már 12 fős testület jelenleg is dolgozik városunk és a környék közbiztonságának érdekében.
Szakmai körökben is élénk vitát és figyelmet keltett az elmúlt év végén kormányzati támogatással létrehozott településőr program megindítása, működése. A településőrök foglalkoztatása, a program működtetése olyan állami forrást igényel, amelyet önmagunkban, a nehéz helyzetben lévő önkormányzatok nem képesek biztosítani. Természetesen jogosak azok az érvek is, amelyek a településőröknek a rendőrökkel szembeni alacsony hatékonyságát, a közbiztonságra gyakorolt alacsonyabb „hatásfokát” sorakoztatják fel. De úgy gondolom, feladataik, mint ahogy jogaik sem azonosak. A településőrök a helyi közösségben a bűnmegelőzés megvalósulásának aktív és tevékeny résztvevői. Városunk már a pályázat kiírását követően elhatározta 2 fővel csatlakozik a programhoz. Nem titkolt cél volt a foglalkoztatás, de így egy esztendő elteltével, amikor számba vettük tevékenységüket rá kellett jönnünk, hogy van helyük a helyi önkormányzatok feladatellátásában közterületeinken. Jelenlétük, munkájuk segíti a hivatal munkáját, figyelmük pedig folyamatosan a városra irányul. Ahhoz hogy a program önkormányzatunk számára sikeres legyen, folyamatos koordinációt igényel. A helyi rendőrőrs a kezdetektől fogva segítette a munkájukat, a kötelező eligazításokon kívül heti rendszerességgel egyeztetnek velük, ellenőrzik munkanaplójukat. A polgármesteri hivatallal pedig napi kapcsolatban állnak, bármely közterületen előforduló veszélyes jelenségről jelzést tesznek.
Napi tevékenységük alapjában két csoportba sorolható. Egyrészt mindennap részt vesznek az iskola környéki gyalogátkelőhelyen a biztonságos közlekedés feltételeinek biztosításában. A bevásárlóközpont, üzletek környékének megfigyelésében, közterületeink parkjaink és közintézményeink vagyonának megóvásában. Másrészt pedig támaszkodunk munkájukra önkormányzati rendezvényeink biztosításában, temetők környékén előforduló lopások megakadályozásában. Figyelemmel kísérik a város területén előforduló veszélyhelyzetet (gödör, épület, aknafedél lecsúszás). A csapadékos nyári időszakban pedig ügyeltek a város területén található természetes és mesterséges vízelfolyások szintjére. Sajnos veszélyhelyzetet is jelezniük kellett.
Az esztendő végén a településőr program véget ér. A kormányprogram ismeretében tudjuk, hogy valami egészen más intézkedés következik a kistelepülések közbiztonságának ügyében. Sőt miniszter úr hozzánk vidékre több rendőrt is ígért. Bízunk benne, hogy megvalósulnak ígéretei. Azonban mindenképpen továbbgondolást igényel a településőrök tovább foglalkoztatásának kérdése, mivel ők nemcsak a közrendünk, közbiztonságunk megóvásáért dolgoznak, hanem településüzemeltetésünknek is aktív szereplői.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
