A rendszerváltoztatás küszöbén, 1990 márciusában Budapesten az Újvárosháza dísztermében tartotta alakuló ülését az akkor még Magyar Közigazgatási Kamara néven, egyesületi formában megalakult szervezet. A legfelkészültebbek közé tartozó köztisztviselőknek ez a spontán összefogása már akkor a köztisztviselői hivatásrend megóvását tartotta alapvető céljának. Mondhatni sikerrel vette a kamara az első éveket, a rendszerváltoztatás során az új hatalom a kormányzati szervezetben és az önkormányzatoknál is megtartotta és megbecsülte a szakértelemmel bíró közszolgákat.

Mára közhasznú társadalmi szervezetként Magyar Közigazgatási Kar néven tevékenykedik a mintegy 1600 tagot felölelő szervezet. Célja távlatokban az önálló köztisztviselői kamarai létet elismerő törvény megalapozása, rövid távon legalább a jegyzői kamarai törvény szakmai szövegtervezetének elkészítése. A Kar állandó meghívott a Parlament Alkotmányügyi és Önkormányzati bizottságainak ülésein. Számos törvénytervezetet véleményezett, közreműködött a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló új törvény koncepciójának megalkotásában. Több tagja közvetlenül részt vett a közigazgatási reform egyes fontos területeinek (például kistérségek, önkormányzati régiók) szakértői kimunkálásában.
Tizenkettedszer rendezte meg, csaknem 500 résztvevővel a Kar az Országos Jegyző-Közigazgatási Konferenciát, a 2004. évben első alkalommal a Köztisztviselők Szakmai Szervezetének Szövetsége lebonyolításában. Emellett a Belügyminisztérium támogatásával 12 megyeszékhelyen tartottunk több mint ezer szakmai hallgatóval előadás-sorozatot a Ket. tervezetéről, valamint az önkormányzati rendeletalkotás Uniós jogharmonizációjáról. Hagyományt teremtünk a harminc év alatti fiatal szakemberek felkarolására. Ennek jegyében a Balatonföldvári Jogarban 2004. májusában 55 az ország különböző részéből jött minisztériumi és önkormányzati fiatal diplomás részvételével tartottunk szakmai konferenciát. Fő témája a kistérségi és a regionális közigazgatás hatékonyabbá tétele volt. 22 fiatal szakember önálló pályamunkát nyújtott be, amelyeket jelentős pénzjutalommal honoráltunk. Rendezvényünket a TÖOSz-szal együtt bonyolítottuk le és rendezzük meg 2005 tavaszán is.
A Kari munkában és a szakmai területeken kiváló teljesítményt nyújtó kollégák elismerését kitüntetéssel fémjeleztük. A Kar két tekintélyes tagja (dr. Németh Jenő és dr. Lúczi József) kapott Deák Ferenc jogászdíjat, amelyet évente egy-egy jogász, a szakmai életútja elismeréseként vehet át, külön-külön mindegyik jogászi hivatásrendből (bíró, ügyész, közjegyző, tudományos kutató, ügyvéd, közigazgatási jogász). A díjat alapítók a közigazgatási munkaterületről a Kar javaslata alapján döntenek.
A Kar 2004. évi munkáját a december 16-dikai elnökségi és tagozatvezetői tanácskozás több pozitívummal jellemezte. Ilyenek: a rendezett struktúra, a dokumentumok felfrissítése, a formákat túlhangsúlyozó adminisztráció visszaszorítása, a bővülő kapcsolatrendszerek, a nívós szakmai összejövetelek az elnöki és a főtitkári tiszteletdíjak megszüntetése, a taglétszám némi növekedése. A kedvező tendenciák mellett negatívumokat is feltártak a vezető testületek. Ilyenek: a tagozat hiánya egyes megyékben (Vas, Veszprém), néhol a tagozati működés fogyatékosságai, egyes megyei és közéleti szakmai vezetők közönyössége a kari tevékenység iránt, a pontos tagregisztráció és a tagdíjfizetés akadozása, helyenként passzivitás a tagozati programokat illetően. A Kar 2004. éve és az elmúlt tizenöt éve a szakmai érdekképviselet létjogosultságát és szükségességét igazolja, amelyet erkölcsiségében töretlenül, a köztisztviselői eskü tartalma szerint szeretnénk képviselni.