A 2005. évi helyi önkormányzati költségvetés előkészítése során mindenek előtt az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény előírásait kell áttekinteni.

A helyi önkormányzat a költségvetésének tervezését a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelveknek megfelelően állítja össze, figyelemmel az önkormányzat saját pénzügyi szabályozási koncepcióira.
E munkához jelenleg még nem áll rendelkezésre a költségvetés előkészítéséhez szükséges pénzügyminisztériumi tájékoztató, azonban 2004. májusában a Kormány közreadta Magyarország 2004. évi konvergencia programját, amely támpontot nyújt a 2005. évi költségvetés tervezéséhez is.
A program többek közt részletesen elemzi a gazdasági helyzetet, a gazdaságpolitikai kereteket és célokat, makrogazdasági prognózist ad 2004-2008-ig a foglalkoztatásra, a jövedelemre és a fogyasztásra, a beruházásokra, az államháztartás finanszírozási pozícióira, az inflációra, az államháztartás fiskális célkitűzéseire. Iránymutatást ad az egészségügy, a szociálpolitika és a strukturális reformok területén.
A gazdasági stratégia hosszabb távú célja továbbra is a modernizáció, a gazdaság felzárkózása az EU 15-re jellemző átlaghoz.
Az önkormányzatok hozzájárulása
Az önkormányzatok a 2005. évi költségvetési tervezés során jelentős mértékben hozzájárulhatnak a legfontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósításához:
A versenyképesség növelése és a tőkevonzó képesség erősítése a korrekt, gyors ügyintézés megvalósításával, illetve folyamatos fenntartásával, a hazai és uniós pályázati rendszert jól ismerő munkatársak alkalmazásával, szakmai és idegen nyelvi képzésük folyamatos biztosításával érhető el. A településre, kistérségre, megyére és a régióra jellemző kedvező gazdasági adottságok, komparatív gazdasági előnyök feltárása, kihasználása, megfelelő marketing politika kialakítása is növeli a tőkevonzó képességet.
A fenntartható növekedés infrastrukturális hátterének megteremtésében fontos szerep juthat a meglévő ipari parkok modernizálásának, új ipari parkok kialakításának. Ez utóbbiban a kistérségi társulások előnyeit is célszerű kihasználni az eszközök koncentrálása érdekében. Az út, csatorna, elektromos, gáz és telekommunikációs hálózat fejlesztésénél célszerű figyelemmel lenni a vállalkozói szféra igényeire is. A kapcsolódó pályázati, közbeszerzési kiírásokban, rendszerekben célszerű támogatni a közművek egy közműárokban történő elhelyezését.
A korszerű és a gazdaság fejlődéséhez szerkezetében tudást adó képzés kialakításában elsősorban a középfokú oktatási intézményeket fenntartó önkormányzatokra hárul jelentős munka.
A képzési struktúrák bemerevedése a gazdasági növekedés egyik legnagyobb visszafogója lehet. A folyamatos struktúra váltáskor az információs rendszert és a pénzügyi erőforrásokat kiemelten célszerű biztosítani.
A hatékonyság növelése érdekében szükséges az önkormányzatoknak tervezés előtt áttekinteni a szolgáltatásokkal, egyes intézményi ellátásokkal kapcsolatos feladatokat. Célszerű megvizsgálni, hogy a privát szféra bevonásával, illetve privatizációval jobban, illetve olcsóbban meg lehet-e oldani a feladatot, az ellátás biztonságát szem előtt tartva. Az esetleges feladat-kiszervezés alapvetően befolyásolja a költségvetés tervezését.
Gazdasági mutatószámok
A konvergencia programban közzétett főbb makrogazdasági mutatók:
A fiskális politika fő célkitűzése a költségvetési deficit és a bruttó államadósság 2004-2008-ig történő fokozatos csökkentése. A deficit a GDP %-ában a 2004. évi 4,6 %-ról 2008-ig fokozatosan 2,7 %-ra csökken, a bruttó államadósság pedig 59,4 %-ról 53,7 %-ra.
A Pénzügyminisztérium által közreadott 2005. évi költségvetés fő irányaiban a reálkeresetek kb. 2 %-os, a reálnyugdíjak 3 %-os növekedését célozta meg. Az infláció várhatóan a 2004. évi 6,5 %-ról 2005-re 4,5 %-ra csökken. Ez annyit jelent, hogy a közszférában átlagosan mintegy 6,5 %-os nominális bérfejlesztéssel lehet számolni. A közszférában a reálbér növekedésének alapja a teljesítmények növekedése, a hatékonyság fokozása lehet.
A 2005. évi költségvetési politika megszorító intézkedéseket hoz az állami kiadásoknál, mivel az állami kiadások az inflációnál kisebb mértékben emelkedhetnek. Az államháztartás kiadásai 3,6-4,0 %-ban, bevételei 4,2-4,5 %-ban növekednek. Az államháztartás hiánya 2005-ben 4,1 %-ra csökken. Az adó és adójellegű bevételek aránya  38,9 %-ról 37,8 %-ra mérséklődik a tervezet szerint.
A növekvő versenyképesség jegyében többek közt a fő célkitűzések a bérterhek mérséklését, a beruházások és befektetések további támogatását, az iparűzési adóterhek mérséklését irányozzák elő.
A költségvetés fő irányai célul tűzték ki az átlagos és átlag alatti keresetűek helyzetének javítását, a minimálbér adómentességének megőrzését, a személyi jövedelemadó általános csökkentését, továbbá a magasabb jövedelműek kedvezményeinek mérséklését, a tőke és a munkajövedelmek terheinek közeledését; az alacsonyabb jövedelmű gyermekes családok igazságosabb és növekvő támogatását, a fiatalok életkezdési esélyeinek javítását.
A beruházások 2005-ben a 2004. évi várható 7-9 %-os szinten prognosztizálhatók. Kiemelt célok: a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, európai uniós fejlesztések hazai társfinanszírozása, a kutatás-fejlesztés támogatása.
Forrás-kiegészítés pályázatokon
A 2004. évben már sok helyi önkormányzat élt az önkormányzatok eu-s, valamint hazai fejlesztési pályázati saját forrás kiegészítő támogatási lehetőségével.
Az előcsatlakozási alapokon belül Magyarország a Phare Alap forrásait 2008-ig hívhatja le. A SAPARD program forrásai a folyamatban lévő fejlesztések vonatkozásában 2006-ig vehetők igénybe. Az ISPA támogatások a Kohéziós Alap támogatásainak fogadását készítették elő.
Hazánk uniós csatlakozásának időpontjától a Strukturális Alapok, a Kohéziós Alapok és a Közösségi Programok szabad hozzáférése révén megtöbbszöröződött a pályázható programok száma. Rendkívül megnőtt a jelentősége a pályázatokkal kapcsolatos aktuális információknak, az önkormányzatok térségi összefogásának.
A 2005. évi tervezés során jelentős koordinációs munkát igényel az önkormányzatok részéről a többcélú kistérségi társulások ösztönzésére szolgáló források elnyeréséhez szükséges pályázati feltételeknek való megfelelés. A 2004. évi tapasztalatok szerint a közoktatási feladatok közös, előírások szerinti ellátása okozza a legtöbb problémát. A települések egy része még akkor sem veszi igénybe a társulás nyújtotta lehetőségeket, ha a megfelelő színvonalú feladatellátásnak nincsenek meg a feltételei.
A többcélú kistérségi társulásban részt vevő önkormányzatok ÖNHIKI-s pályázati rendszerben történő lekezelése a rendszer technikai jellegű módosítását igényli.
2004. augusztus hónapban részletes, átfogó elemzést teszünk közzé Bács-Kiskun megye előző évi gazdálkodásáról (havonta az interneten is megjelenő) tájékoztatónkban, ezzel is segítve a költségvetési tervezést.
A tájékoztató a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal honlapján www.bacskozig.hu érhető el. Ebben az elemzéseken, a szabályozórendszer változásain, az aktuális tervezési információkon túl közzétesszük az önkormányzatok pályázati lehetőségeit is.
A 2005. évi önkormányzati tervezési és szabályozó rendszer ismeretében kihelyezett értekezleteken nyújtunk segítséget a konkrét tervező munkához.