A Ktv. alapján a jegyző munkáltatói jogköre sajátos és ellentmondásos jellemzőket hordoz magában.

A Ktv. új eleme az "objektív felelősség" intézménye. A teljes kártérítési felelősségen túl mindazon felelősség terheli, hogy működőképes, stabil hivatalt felállítva olyan együttműködést alakítson ki a fenntartó önkormányzat képviselő-testületével, hogy a színvonalas ügyintézést megtartani és fejleszteni tudja. A jelenlegi szabályozás ellentmondásai esetlegességgel akadályozzák, és korlátok közé szorítják a jegyző munkáltatói jogosítványait.

1. A költségvetési rendelet és a Ktv. végrehajtásához kapcsolódó önkormányzati rendeletek szabta keretek között szabályozhat a jegyző, és így kell megfelelnie a jogszabályi előírásoknak.

2. A képesítés feltételeit szem előtt tartva lehet alkalmazni azokat a munkatársakat, akik a köztisztviselői életpályát választják, vállalva a többlet terheket – bizonytalan többletjuttatások mellett.

3. Nemcsak az előmeneteli rendszer, hanem az elérhető jövedelem kiszámíthatóságát is biztosítani szükséges a központi szabályozással. A közigazgatási feladatok ellátása képzett generalista és specialista szakembereket igényel, az ilyen a jól kiválasztott munkatársak pedig a hivatásnak tekintett pályájuk kiszámítható anyagi megbecsülését várnák el.

4. A bérjellegű juttatások lényeges eleme a vezetői pótlék és a bérkiegészítés, mivel ezt évente felülvizsgálja a képviselő-testület, esetleges visszavonásuk illetménycsökkenést eredményez. Csak a köztisztviselői állománynál létezik ez az elem, más munkavállalói körnél – kivéve a fegyelmi döntéseket – garantált a már megállapított illetmény összege.
5. Az egyéb juttatások és támogatások megítélésénél is fontos elem, hogy az adott önkormányzat és annak képviselő-testülete hogyan ítéli meg köztisztviselőit.

A fenti ellentmondásokon túl az önkormányzati választások ciklikussága még fokozza a bizonytalanságot. A munkáltatói jogokat is gyakorló jegyzőnek minden területen bizonyítani kell alkalmasságát, a felvázoltak miatt egyik legfőbb feladata mégis az kell hogy legyen, hogy a hivatal működőképességének szinten tartásáért a képviselő-testülettel való együttműködésre koncentráljon. A testület által biztosítható anyagi feltétel rendszer az állami és önkormányzati feladatok mellett a központi jogszabályok végrehajtását is magában foglalja.

A jó pénzügyi kondíciókkal rendelkező önkormányzatok jegyzője sikeres szakmai munkát mondhat majd magáénak, mert jól fizetett, jól képzett apparátust alkalmazhat a képviselő-testület segítségével. A gazdasági mutatók így tükrözik vissza majd a személyi állomány összetételét és a munka színvonalát.

A köztisztviselői törvény módosítása nem tudja kiküszöbölni azokat a különbségeket az önkormányzati köztisztviselők között, amelyek az adott település nagyságából és bevételeinek alakulásából adódnak.
Gondolataimat nem személyes tapasztalatok, hanem a hatályos jogszabályok és az ezek adta kvázi önállóság ellentmondásai ébresztették.

Molnár Julianna
1959-ben született Sajószentpéteren, az Államigazgatási Főiskolán 1982-ben szerzett diplomát. Első munkahelye Sajószentpéter Nagyközségi majd Városi Tanács volt.
1996. januárjától aljegyző, majd 2000-től jegyző Bicskén.