A 90-es évek elején rendkívül gyorsan növekvő munkanélküli létszám és az ezzel együtt növekvő problémák kezelése két, éppen hogy kialakuló közigazgatási szerv számára jelentett kihívást: a települési önkormányzatok és a munkaügyi központok számára. A megfelelő jogi szabályozás hiánya a munkaerő-piaci támogatási és ellátási rendszer kezdetlegessége és nem utolsó sorban a megfelelő tapasztalattal rendelkező szakember hiány mellett eredményt csak a két szervezet szoros együttműködésével lehetett elérni.

A kezdeti nehéz időszakban, Pest megyében rövid idő alatt ilyen össze fogással sikerült 15 Munkaügyi Kirendeltséget létrehozni, ahol 1993-ban már közel 55 ezer regisztrált munkanélküli ügyeit intéztük. Folyamatosan szélesedett a munkaerő-piaci támogatások köre és bővült az önkormányzatokkal való együttműködésünk. Mára a Munkaügyi Központ és az Önkormányzatok kapcsolatrendszere két alapvető területen realizálódik.
Az egyik az Önkormányzati Hivatalokkal való közvetlen kapcsolat, a másik olyan jellegű kapcsolat, amelyben az Önkormányzat intézményfenntartóként, illetve munkáltatóként szerepel. Mindkét terület nagy fontossággal bír, de kétségtelen, hogy munkaerő-piaci szempontból kiemelt jelentősége van az Flt. 16/A § (1) bek-ben szabályozott közhasznú foglalkoztatásnak. Az Önkormányzatok közhasznú foglalkoztatásának hiánya 10-15 %-kal növelné a munkanélküliek számát a megyében. Sajnálatos, hogy a közhasznú foglalkoztatottak többsége nem tud kitörni a járadék – közhasznú foglalkoztatás – ördögi köréből. Ezen a téren még sok a tennivaló, de jó alapokkal rendelkezünk.  Együttműködési megállapodást kötöttünk a megye összes települési önkormányzatával a lehetőségek jobb kihasználására. A közhasznú, közcélú és közmunka szervezése területén így kialakult korrekt kapcsolatunk jól vizsgázott a megye településeit ért katasztrófa helyzetek elhárítása és a károk helyreállítása során. Megnyugtató, hogy az e területen működő hivatali kapcsolatunk megbízhatóságát az elmúlt évben lezajlott Állami Számvevőszéki ellenőrzés is megerősítette.
A munkaerő-piaci beavatkozások mellett természetesen sokrétű együttműködés alakult ki a térségfejlesztési programok kidolgozása, működtetése, valamint a tőkebefektetések segítése területén. Ezen túlmenően az Önkormányzatok, mint munkáltatók, részesülhetnek egyéb munkaerő-piacitámogatásokban is. Példa értékű lehet, hogy az önkormányzati szociális intézmények dolgozóinak megfelelő szakképesítése érdekében 3 év alatt 287 fő képzését szerveztük meg és finanszíroztuk. Ez annál is inkább fontos, mivel az I/2000 (I. 07) SZCSM rendelet ez év végét jelölte meg a kötelező szakképesítés biztosításának határidejeként. Az igénybe vehető támogatások mellett a hatósági ellenőrzés és hatósági együttműködés számos területen kapcsolja össze intézményeinket. Közülük is kiemelt fontossága van az ügyfelekkel szembeni követeléseink behajtásának. A visszakövetelés a Munkaügyi Központ feladata, de a végrehajtás a jegyző hatáskörébe tartozik. A behajtásra átadott kintlévőségek összege jelenleg eléri a 34. 000. 000,- Ft-ot, a jegyzői intézkedések viszont helyenként hagynak kívánni valót maguk után.
Közös fellépésünk talán legnagyobb jövőbeni kihívása lesz annak a Munkaügyi Központ által kidolgozott integrált Roma Foglalkoztatási programnak a megvalósítása, amely megfelelő központi döntés esetén jó esélyt biztosíthat a Pest megye településein élő Roma munkanélküliek felzárkóztatásához. A program megvalósításához számítunk a Települési Önkormányzatok együttműködésére.

Lengyel János
1948-ban született Szabolcs megyében Kemecsén.
Okleveles közgazda, személyügyi szakközgazdász, személyügyi szakértő, munkaerő-piaci tanácsadó
1966-tól az Érdi Mezőgép Vállalat diszpécsere.
1974-től a MEDOSZ Pest Megyei Bizottságának közgazdasági, munkaügyi referense illetve titkára.
1992-től a Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgató-helyettese, 1995-től igazgatója.
Társadalmi tisztségei:
a Magyar Szabadidősport Szövetség Elnöke
a Nemzeti Szabadidősport Szövetség Ellenőrző Testületének tagja