A Jegyzőt 10 éve írja a jegyző. 1999 decemberében kezdtük a szaklap kiadását és írását, 2009 decemberében a 10. születésnapi lapszám  jelent meg. Évente 6 szám (kéthavonta megjelenés), összesen mintegy 3000 oldal terjedelem, 1200 szerző, melyből ezer jegyző, összesen 1800 cikk, amelyben 900 település szerepel, a témák lefedik a központi és területi államigazgatás tevékenységének a döntő többségét, az önkormányzatok tevékenyégének 90 %-át.

A Jegyző és Közigazgatás hiánypótló a médiában

A Jegyző hiánypótló szaklapként kezdete működését és ma is azok vagyunk. Sajnos ma is csak a Jegyző foglalkozik a jegyzőkkel érdemben. A jegyzőket sokan akarják „bekeríteni”, de senki nem akar eredményeikről, problémáikról írni. A jegyző, mint köztisztviselő, mint ember nem érdekli a politikát, nem érdekli a központi és területi államigazgatási szervek vezetőit, de mindig megtalálják, ha „feladatot és hatáskört” kell ellátni, főleg ha felelőst kell keresni sikertelen központi intézkedések miatt. Sokat írtunk a jegyző státuszáról, de felvetéseink meghallgatásra nem kerültek sem a politikusok, sem a központi (budapesti) állami vezetők részéről. Ha mégis volt eredmény azt a politikusok mind-mind maguknak tulajdonítják. Ezt könnyen tehetik, mivel a politikusok száma Magyarországon kb. 50 000, míg jegyző „csak” 2000 van. Minden településen sok a politikus, de jegyző csak egy van!

Auditált 5000 példány

A Jegyző és Közigazgatás a legnagyobb példányszámban megjelenő önkormányzati szaklap. Egyetlen szaklap a Jegyző, amely nem kap semmilyen állami támogatást! Előfizetőink a jegyzők, továbbá a szponzori hirdetésekből tartjuk fenn az újságot. Szeretnénk állami támogatást is kapni, de nem kapunk. Ez is jelzi az állam és a jegyzők kapcsolatát. Ha jót írunk a közigazgatás működéséről, akkor a központi szervek hallgatnak, ha rosszat írunk a tevékenységükről, akkor nem válaszolnak a kérdéseinkre se. Lenéznek minket a minisztériumok médiamoguljai, holott gyászosan szerepelnek még az általuk anyagilag támogatott nagy médiákban is!

Pártpolitikától független szaklap

Büszkén vállaljuk, hogy – az alkotmányos keretek szigorú betartásával – független szaklap vagyunk. Szakmai alapon írják a jegyzők a Jegyzőt, kormányváltástól függetlenül szakmai újság vagyunk. Nálunk mindig helye van a mindenkori miniszterelnöknek, és az önkormányzatokért felelős miniszternek. Ez az általunk követett szakmaiság alapvető, lojalitási része. Újságunkat – ingyenesen megküldjük azoknak a minisztériumoknak is, amelyek szóba sem állnak velünk. Az úriemberség elvét mi kötelezőnek tekintjük – ha más nem is gondol erre a politikai kultúrája hiányában.

JOSZ, VJE és a szerkesztőbizottság

A Jegyzők Országos Szövetsége és a Városi Jegyzők Egyesületének hivatalos lapja vagyunk. Újságunk nagyon fontos erkölcsi (!) támogatást kap a jegyzői szervezetek részéről. Rendszeresen beszámolunk tevékenységünkről a szervezetek fórumain, de még egyetlen utasítást sem kaptunk arról, hogy miről írjunk vagy miről ne írjunk. A cenzúra hiánya nagyon fontos (és kellemes) egy újság számára! Cserében mi is korrektek vagyunk, rendszeresen közöljük – kommentár nélkül – az általuk kiadott híreket. A szerkesztőbizottság tagjai társadalmi munkában végzik tevékenységüket, ez a részünkről biztosított erkölcsi (!) támogatás.

A Jegyző kiadója Mediprint

A kiadó természetesen egy profitorientált gazdasági társaság, amely azonban eltűri, hogy a szakmában szokásos évi 6 % profitot ne termeljük meg. 10 éve tűri, hogy (+-) 0 % profitot hozzunk. Ez bizonyítja elkötelezettségét a szakmaiság iránt. A Jegyző szerkesztője és lapigazgatója (ekkora az apparátusunk összlétszáma!) után kiadó rendesen befizeti a közterheket. (Nem fekete pénzek uralkodnak a Jegyzőben…!) A főszerkesztő társadalmi munkában végzi tevékenységét. A szerzők szintén társadalmi munkások, honoráriumot nem kapnak. A jegyzők a maguk cikkeit maguk írják, szakmai elkötelezettségből, anyagi juttatás nélkül.

A megjelenés tartalma, formátuma

10 év alatt radikálisan növekszik a szerzőink és a tárgyalt témák száma. Míg korábban mi mentünk a cikkek után, ma már a kéziratok bősége a jellemző. Különösen fontos témáink a közigazgatási reform, a kistérségek, az igazgatási folyamatok integrációja és az elektronikus kormányzat (államigazgatás-önkormányzat), az ügyfélszolgálat, az egyes igazgatási ágazatok. A témáknak soha nincs vége, minden lapszámban van új téma (is).
Hagyományos (konzervatív) formátumban jelenik meg a Jegyző. Kézbe vehető, lapozható, finom papírra nyomtatva, áttekinthető tartalomjegyzékkel, képekkel. A szerzők fényképükkel, nevükkel vállalják a cikkeket! Természetesen a Jegyző nem napilap, így az aktualitása sem hasonlítható a napilapokéhoz! De a tartalma a közigazgatás fősodorvonalát egyértelműen tükrözi.

Biztos változás a 11. évben (fenntartható fejlődés)

Már több éve próbálkozott a Jegyző újság az elektronikus megjelenéssel, a hagyományos papír alapú megjelenés mellett. Bár a honlap folyamatosan működik (www.jegyzo.hu) azonban a tartalom több-kevesebb sikerrel (inkább kevesebbel) működött. A 10. születésnapunkra azonban döntő fordulat állt be: az elmúlt 10 év minden cikke felkerült a honlapra! A döntő fordulat tehát az, hogy amit eddig papírra írtunk és 5000 példányban megjelent, az minden internetes kapcsolattal rendelkezők számára – Magyarországon a lakosság 30 %-a, mintegy 3 millió ember számára – olvashatóvá vált. Ez a döntő fordulat Kiss Katalin a Jegyző újság szerkesztőjének a munkája révén vált lehetővé! Ezúton is köszönjük munkáját!
Az internetes megjelenés azonban utólagos, mert nem kívánunk változtatni azon, hogy a Jegyző kézbe vehető, lapozható, finom papírra nyomtatott, áttekinthető tartalomjegyzékkel, képekkel hagyományos formában jelenjen meg.

Változások 10 év után?

A Jegyző újság nem kíván változtatni 10 év után sem a tartalmi követelményeken: 1. továbbra is az alkotmányosság szigorúan értelmezett keretei között megjelenő szaklap kívánunk lenni 2. továbbra is a JOSZ és a VJE hivatalos lapjaként jelenünk meg 3. kiadónk ezután is a Mediprint 4. példányszámukat nem csökkentjük 5. a megjelenés tartalmán nem akarunk változtatni.
A változások egy része azonban a Jegyző újságtól független: 1. változik-e radikálisan a jegyzők státusza a 2010 után? A státuszuk a politika jellegűvé válik-e a jelenlegi szakmai besoroláshoz képest? 2. A jegyzői szervezetek a politikai változások függvényében változnak-e? 3. létrejönnek-e állami támogatással pártpolitikai jegyzői újságok?
Stratégiánk a jövőre: A Jegyzőt írja a jegyző (papírra vagy elektronikusan)!