A bűnmegelőzés anomáliái, a finanszírozás, komplexitás kérdése. Egy lehetséges út Tolna megyében: A kistérségeken alapuló komplex megyei bűnmegelőzési program.

Ma már vitathatatlanul egységesnek tekinthető vélemény, hogy a lakosság életminőségének egyik alapvetően meghatározó tényezője a biztonság, ezen belül is a bűnözéstől való félelem. Abban is egyetértés van, hogy a bűnözéssel szemben eredményesen fellépni csak a legszélesebb körű társadalmi összefogással lehet és érdemes, és ennek leghatékonyabb útja maga a bűn megelőzése, semmint a már bekövetkezettek orvoslása. A bűnmegelőzés tudományos alapvetései, tematikája, módszertana kidolgozottnak tekinthető, sőt úgy vélem, a struktúrája is. Nemzetközi, nemzeti, kormányzati programok, állami, társadalmi szervek, szervezetek és civil szerveződések színes palettája is adott. Mégis, esetenként a bűnmegelőzés terén, főleg egy-egy konkrét ügy, vagy kisebb-nagyobb településen jelentkező sorozatos devianciák kapcsán funkcionális zavarok lépnek fel. Természetesen nem túldimenzionálva e jelenségeket, és főképpen nem kisebbítve és tagadva a bűnmegelőzésben eddig elért eredményeket és erőfeszítéseket, de a teljesség igénye nélkül ezek közül néhányat megemlítenék. Megindul az egymásra mutogatás – leginkább a rendőrségre ─, a bűnbak keresése. Ugyanez a helyzet, ha az elméleten túlmenően a finanszírozás gyakorlati kérdései kerülnek terítékre, netán helyiséget, státuszt kellene biztosítani. A pályázatok kapcsán ki állja az önrészt, és főleg miből? A polgár a hatóságokat okolja, nem ritkán a vállalkozó is, a hatóságok pedig – tökéletes céltévesztéssel – nehéz költségvetési helyzetükre, létszámviszonyaikra hivatkozva hárítanak. Az okosabbak felvetik a polgár, a tulajdonos vállalkozó gyenge önvédelmi képességeit, saját felelősségét és lehetőségeit önön biztonsága kérdésében – általában nem túl nagy eredménnyel. Mindezeket követően a probléma valamilyen oknál fogva megoldódik, vagy legalábbis lanyhul, és majd egyszer más ügyben, más időben újra indul a folyamat, és így tovább… Az embernek ilyenkor a jó magyar közmondás jut az eszébe „sok bába között elvész a gyermek!” Pedig nincs másról szó, mint a bűnmegelőzés komplexitásáról, pontosan annak hiányáról, működési zavarairól. Ez vonatkozhat a szervezeti keretekre, a résztvevők körének milyenségére, pénzügyi kérdésekre, magára a működésre, esetleges szubjektív elemekre, és természetesen még sok minden másra is, esete válogatja…
Mindezeket kiküszöbölendő, a Tolna megyei közgyűlés és a megyei rendőr-főkapitányság kidolgozta és elindította az egész megyére kiterjedő komplex bűnmegelőzési programját, melynek főbb elemei a következők:
– A bűnmegelőzés szervezeti kereteit a megyei és a kistérségek bűnmegelőzési bizottságai alkotják, és a megyei bizottság alatt működő szakbizottságok. A megyei bizottság tagjai a közgyűlés elnöke, a rendőr-főkapitány, a kistérségi bizottságok, és az említett szakbizottságok vezetői, illetve az esetlegesen delegáltak.
– A bizottságok egymással mellérendeltségi viszonyban állnak, a kistérségi bizottságok a közös cél érdekében önkéntes alapon csatlakoznak a megyei bizottsághoz.
– A megyei bizottság – szakbizottságok – feladata a kistérségi bizottságok támogatása (szakmai anyagok, eljárások, ajánlások megfogalmazása, kidolgozása), a finanszírozás elősegítése pályázatok útján, a tapasztalatok összegzése, konferenciák szervezése, a megyei bűnmegelőzési tevékenység összefogása, koordinálása.
– A kistérségi bűnmegelőzési bizottságot az önkormányzat hozza létre – önálló bizottságként és lehetőleg függetlenített egy státusszal ─, tagjai a kistérségben bűnmegelőzéssel foglalkozó valamennyi szervezet (önkormányzat, mikrocentrumok, rendőrség, civil szerveződések, orvos, pedagógus, tűzoltó, egyházak, stb.).
– A kistérségi bizottság saját maga határozza meg szervezetét, működési rendjét, feladatait, ezek megoldási módozatait, azok ütemezését, sorrendjét. Ehhez nyújtanak szakmai segítséget – igény eseten – megyei szakbizottságok, illetve maga a megyei bizottság.
– A bűnmegelőzési munka pénzügyi finanszírozását az önkormányzat, adományok és pályázatok biztosítják. Célszerű az önkormányzati forrásokat és az adományokat – amennyiben pénzbeli – a pályázatok önrészére fenntartani és fordítani.
Úgy véljük, ezzel a megoldással az erők, eszközök a jelenleginél koncentrálhatóbbak, a helyi felelősség és áldozatvállalás, kezdeményezőkészség növelhető, az anyagi feltételek jobban biztosíthatóak, azaz a bűnmegelőzés komplexitása érvényesül. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, valamennyi kistérségi önkormányzat kinyilvánította szándékát a program végrehajtásában való részvételre, a bizottság létrehozására, melyekhez a mikrocentrumok is csatlakoznak.