A szabálysértési bírságok visszatartó ereje gyengülése 2009/4
Czakó Sándor
jegyző
Rohod
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek.
A különféle bírságok behajtása amúgy sem könnyű dolog, főleg ebben a mai világban, amikor a hátralékosok között egyre több a vagyonnal, jövedelemmel rendelkező személy. A kisebb települések, mivel nincs elég munkahely és munkalehetőség nem nagyon tudnak bírság ledolgozására közmunkát biztosítani a hátralékos szabálysértőknek. Így a szabálysértések visszatartó ereje egyedül a bírság elzárásra történő átváltoztatásában van, vagyis lenne. Ezt a visszatartó erőt azonban egy jogszabályi változás erőteljesen legyengítette, ugyanis 2008. július 1-től a következőképpen módosult a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 111. §-ának (4) bekezdése:”a pénzbírságot – az elkövető beleegyezése esetén – közérdekű munkára kell átváltoztatni, ha az adók módjára történő behajtás nem vezetett eredményre.” Az említett törvény 111. §-ának (12) bekezdése pedig leírja, hogy „ha az elkövető nem járul hozzá a közérdekű munkavégzésre kötelezéshez, a pénzbírságot elzárásra kell átváltoztatni.” Ezek alapján tehát, ha egy szabálysértő hátralékosnak nincs letiltható jövedelme, lefoglalható vagyontárgya és ő úgy nyilatkozik a bíróságon, hogy vállalna közmunkát a bírsághátralék ledolgozása érdekében, akkor hiába nem tud az önkormányzat munkahelyet és munkalehetőséget biztosítani az illetőnek, mivel ő vállalta volna a munkát ezért a bíróság a további eljárást megszünteti és elmarad a korábban ebben a helyzetben – amikor közérdekű munkát nem tudott biztosítani a szabálysértő részére az önkormányzat – is alkalmazott elzárásra való átváltoztatása a bírságnak. Így ha mindez a bírsághátralékosok között elterjed, elindul egy folyamat, melyben a hátralékosok többsége nem fogja fizetni a bírságát, hiszen esetükben az adók módjára behajtás nem lehetséges és elegendő részükről egy nyilatkozat a közmunka vállalásáról és a bírság nem kerül sohasem részükről befizetésre. Ez komoly probléma, látható a statisztikákból, hogy azok a szabálysértők, akik ezzel a közmunkavállalói nyilatkozattal mentesültek a további eljárás és a bírság befizetése alól már a következő alkalmakkor tudatosan erre a lehetőségre számítanak és nyugodt szívvel követik el a különböző szabálysértéseket, hiszen tudják, hogy azoknak nem lesz következménye. Ez a szabálysértések számának növekedéséhez fog vezetni, melyek számukat, súlyukat tekintve negatív irányba tartva fognak fokozódni.
A közérdekű munka biztosítása ezekben az esetekben egyrészt azért nehéz, mert kevés a munkalehetőség az önkormányzatoknál, másrészt azért is, mert feszültséget okoz a szabálysértő és a többi közfoglalkoztatott között, hiszen a szabálysértő közérdekű munkája 1 nap alatt 5.000,-Ft-ot ér, míg a többi közmunkás 1 napra levetítve nem kap annyi munkabért. A szabálysértők által elvégzett néhány napi munka minősége sem mindig egyenértékű a bírság értékével. Ha egy önkormányzat közérdekű munka keretében alkalmaz egy szabálysértőt, akkor ha őt csak egy napig is foglalkoztatja, akkor ugyanúgy vonatkoznak rá a munkavédelmi, balesetvédelmi előírások (pl. munkavédelmi, balesetvédelmi oktatás, megfelelő munkaeszköz, munkaruházat biztosítása, stb.), mint aki egy hónapig dolgozik.
A bírságbehajtás során érdemes lenne azon is elgondolkozni, hogy jogszabályi előírásokkal lehetne kötelezni a BV intézeteket arra, hogy jelezzenek vissza akár telefonon, akár emailben arról, hogy az elzárás foganatosítva lett-e a szabálysértési hatóság által meghatározott időpontban és ha nem akkor mi volt az elmaradásának az oka Gyakran előforduló probléma az is, hogy a BV intézetek telítettsége, nehéz fenntarthatósága miatt nem szívesen fogadnak 1-2 napra bevonuló szabálysértőket.
E problémák megoldása sürgős feladat, hiszen ha a szabálysértők számára nincs kellő visszatartó erő, akkor szinte lehetetlen visszaszorítani a szabálysértéseket és a szabálysértők egyre több alkalommal és egyre súlyosabb tartalommal fogják elkövetni azokat mindannyiunk kárára.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
