A szlovák önkormányzatiság 20 éve 2010/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Környező országok közigazgatása

A szlovák önkormányzatiság 20 éve 2010/2

XII. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Hulkó Gábor alpolgármester Dunaszerdahely egyetemi adjunktus - Széchenyi István Egyetem Győr



A szlovák önkormányzatiság 1989 óta hosszú utat járt be. A rendszerváltást követően a közigazgatás, s ezen belül az önkormányzatok, több kihívás elé néztek: az önkormányzati rendszer létrehozásától kezdve, az 1993-as ország-szakadáson túl egészen a megyék (újra) létrehozásáig. Húsz évvel a rendszerváltástól sem mondható el azonban az, hogy a szlovákiai települési önkormányzatok működése egyszerű és problémamentes. Ennek több oka van, gyakran társadalmi, politikai jellegű, ám a problémák gyökere legtöbbször magában a jogi szabályozásában keresendő. A 2010-es év fordulópontja lehet a szlovák önkormányzatiságnak, hisz az elmúlt évek során több gyermekbetegséget tapasztaltunk meg és nőttünk ki. A gyermekbetegségek köréből egy kérdéskört emelek ki. (A szerkesztőség várja a későbbiekben a gyermekbetegségek további példáit.)

 

A 2006-os önkormányzati választások a választási bíráskodás néhány jelentős hiányosságára rámutattak. Jelen szabályozás szerint a választási ügyekkel kapcsolatos jogsértésekben eljáró szerv a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága (továbbiakban "Alkotmánybíróság"), miközben a 2006. év volt az első olyan választási év, ahol az önkormányzati választások törvényességének vizsgálatát tömegesen kérelmezték. Összesen 125 beadvány (ebből 90 volt megalapozott) érkezett az Alkotmánybíróságra, ami a 2002-es önkormányzati választásokhoz képest négyszeres többletet jelentett. Jellemző, hogy a beadványok 90%-a kizárólag a polgármesteri választások törvényességét vitatta, a képviselőválasztást nem. Mint az kiderült, az Alkotmánybíróság nem volt teljes mértékben felkészülve ilyen nagyszámú beadványra, s így történhetett az, hogy voltak választások, amelyeknek az eredményét csak 2008-ban, azaz két évvel a helyhatósági választások után, szüntették meg.
Ez több gyakorlati kérdést felvetett. Az Alkotmánybíróság választási eredményt megszüntető határozatait visszamenőleges hatállyal hozta meg, magyarul: a választásoknak nem volt eredménye, tehát győztese sem. Mivel a beadványok nagy része kizárólag a polgármester megválasztását támadta, a törvénytelenséget megállapító alkotmánybírósági határozat jogi űrt hozott létre. Ha a polgármester törvénytelenül lett megválasztva, legitimitása hiányzik: nem polgármester. Következésképpen felmerül az önkormányzat jogügyletei érvényességének kérdése, hisz az önkormányzat törvényes képviselője a polgármester. A jogi szabályozásból hiányzik az a rendelkezés, mely egyértelműen megoldaná a választások eredményhirdetése és az Alkotmánybíróság döntése (pontosabban az új választások kiírása) közti időszakot , amely mint látjuk sokszor években mérhető. Bár az említett jogügyletek törvényességét eddig ugyan senki sem támadta, de a szlovákiai bírák ugyancsak nagy bajban lennének, ha valaki például egy adásvételi szerződés érvényességét vitatná azzal az indokolással, hogy a vélt polgármester nem valós polgármester. Jellemző sajnos, hogy ezeket a kérdéseket sem az Alkotmánybíróság, sem más állami szerv nem oldja, annak ellenére, hogy többé-kevésbé mindenkinek világos: egy önkormányzat működését nem lehet két évre felfüggeszteni, hogy megvárja az Alkotmánybíróság döntését. Választási ügyekben a gyors döntés kötelező, ám ezt az önkormányzatokon kívül nem sokan tudatosítják.
Feltételezhető azonban, hogy az elkövetkező évek legfőbb önkormányzati teendője a gazdasági válság átvészelése és annak kezelése lesz. Hasonlóan Magyarországhoz, a szlovákiai önkormányzatok sem dúskálnak pénzben, és több helyen igyekeznek megfogni kiadásaikat. Az önkormányzati költségvetések legjelentősebb hányadát még mindig a központi költségvetésre való támaszkodás jelenti. Igaz ugyan, hogy az államigazgatási feladatokkal kapcsolatos kiadásokat az állam nagy részében téríti, ám az önkormányzati feladatoknál más a helyzet. Iparűzési adó hiányában, mely egyébként nem világmegváltó jelenség a magyar önkormányzatok esetében sem (egy-két kivételtől eltekintve), még mindig a személyi jövedelemadó arányosan leosztott része adja az önkormányzati költségvetés gerincét. Míg a 2009-es év is hozott már érezhető csökkenést, főleg a negyedik kvartállban, addig a 2010-es önkormányzati bevételek előreláthatólag 10-30%-kkal csökkennek, településtől függően. Ez a pénzügyi eszközök felhasználásának és módjának ésszerűsítését vonja maga után. Minden önkormányzat kénytelen meghatározni tevékenységének és szolgáltatásainak olyan körét, melyet mindenképp el kell látnia: jellemzően az államigazgatási feladatokról van szó és ettől elválasztva az olyan feladatok körét, melyeket a csak másodlagosan vagy egyáltalán nem lát el.
A 2010-es év meghatározó lesz a szlovák önkormányzatok életében, nem csak azért mert önkormányzati választásokat tartunk ez évben, hanem inkább azért mert az elmúlt 20 év gyakorlati tapasztalatainak összegzése (vagy nem összegzése) alapjaiban meghatározhatja a következő évtizedek önkormányzatiságát Szlovákiában.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu