Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos elképzelések közép- és hosszú távon

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Gazdálkodás - pénzügy

Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos elképzelések közép- és hosszú távon

XIX. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Dr. Mogyorósi Sándor
jegyző, Budapest Főváros VI. kerület, Terézváros


2015-ben néhány gondolat erejéig foglalkoztam már e lap hasábjain is a funkciók szerinti tervezés megjelenésével az önkormányzatok életében, így az egyes koncepciók, közép- és hosszú távú tervek említésre, bemutatásra kerültek már. Ezek közül a szoros értelemben vett önkormányzati vagyont két elképzelés vagy terv érinti: a gazdasági program vagy fejlesztési terv, illetve a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. Ezekről néhány gondolat újra.

1. Bevezetés

A cikk az önkormányzatokat és az önkormányzati vagyont koncepcionálisan közvetlenül érintő elképzeléssel vagy tervvel foglakozik. Az évekkel ezelőtti cikkben szereplő felvetéseket érdemes átgondolni, megnézni, hogy változott-e a jogszabályi környezet, illetve azt is, hogy a gyakorlat miként alakult e körben. Az önkormányzati vagyon fogalmi meghatározása 2012. június 30-a óta nem változott, akkor lépett hatályba az e tárgykört érintő utolsó módosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénynek (a továbbiakban: Nvtv.). Eszerint a helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. A nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet az Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít (pélául: a helyi közutak és műtárgyaik, a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, a helyi önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket). Ilyen továbbá az is, amit a törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (ezek képezik a forgalomképtelen törzsvagyont), vagy a törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.

2. Hosszú távú fejlesztési elképzelések

Az önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseire vonatkozó szabályozás a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) található. Eszerint a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti[1]. Bár ezek a fogalmak a korábbi törvényi szabályozásban is megjelentek, valójában nem kaptak feltétlenül igazi értelmet, hiszen nem volt meghatározva a fogalmuk és a tartalmuk sem. Jogszabály által meghatározott és alkalmazandó formában a 2006. évi önkormányzati választások után jelentek meg ezek az elképzelések az önkormányzatok életében[2]. A Mötv. szerint a gazdasági programnak, fejlesztési tervnek helyi szinten meg kell határoznia mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program, fejlesztési terv tartalmazza különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket. A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól, úgy hogy a gazdasági programot, fejlesztési tervet a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el. A Mötv. foglalkozik azzal az esettel is, ha van már gazdasági program, fejlesztési terv és az a ciklusidőn túlnyúlik, hiszen akkor az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles azt felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani. Hogy mi a különbség a Mötv. szemszögéből a gazdasági program és fejlesztési terv között, az nehezen meghatározható. A Mötv. szövegezéséből kiindulva közös pontként az kijelenthető, hogy mindkettőnek a hosszú távú fejlesztési elképzeléseket kell tartalmaznia, viszont éppen a különbséget hangsúlyozza az, hogy a Mötv. 42. § 4. pontja szerint csak a gazdasági program tartozik a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei közé. Átnézve néhány önkormányzat gyakorlatát kijelenthető, hogy szinte mindenhol elfogadták a gazdasági programot. Ezzel szemben fejlesztési tervvel ritkábban lehet találkozni, ha van is, az leginkább a területfejlesztéshez kapcsolódik, ami nem feltétlenül felel meg a Mötv. által meghatározott tartalomnak, amivel semmi baj nincs, ha a törvénynek megfelelő gazdasági programot is elfogadott a képviselő-testület. Van olyan önkormányzat is, ahol a gazdasági program mellett az önkormányzat tematikusan is fogadott el fejlesztési terveket, így van városfejlesztési koncepció, területfejlesztési program, tematikus fejlesztési program (egyes területek területfejlesztési programja terület vagy funkció szerint, így például szociális városrehabilitációs program), kiemelt célok szerinti fejlesztési terv (például közlekedésfejlesztési stratégia). Már az elnevezésekből is észlelhető, hogy egy önkormányzaton belül sincs feltétlen összhang a fejlesztési tervek tekintetében. Anélkül, hogy az itt meglelt fejlesztési tervek tartalmát, megfogalmazott céljait értékelném, a tartalmi elemeinek lényegét leginkább úgy lehetne megragadni, hogy azok tartoznak az így szabályozandó körbe, amikről az önkormányzatnak hosszú távú elképzelései, céljai vannak és azt deklarátan tervszerűen el is fogadja.

3. A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv

A vagyongazdálkodási koncepciót, vagy más néven a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet az Nvtv. 9. § (1) bekezdése alapján kell a képviselő-testületnek megalkotnia. Az Nvtv. rögzíti a vagyongazdálkodási terv célját is[3], de konkrét előírást magára a tervre nézve nem tartalmaz. A vagyongazdálkodási terv ilyen módon az önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseit tükröző gazdasági program vagy fejlesztési terv hibájába esett, gyermekcipőben jár, hiszen a helyzet majdnem ugyanaz, a kötelező tartalom nincs rögzítve a jogszabályban – igaz annyival jobb a helyzet legalább, hogy a vagyongazdálkodási terv célja az Nvtv.-ben meghatározott. Különböző önkormányzatok vagyongazdálkodási tervét áttekintve általánosságban elmondható, hogy megjelenik bennük szinte mindig az önkormányzati vagyon (törzsvagyon, üzleti vagyon) részletes áttekintése és rendszerezése (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, forgalomképes), valamint az elérendő célok és a vagyongazdálkodás helyi szervezetrendszere. Ritkább esetben találkozhatunk a helyi jogszabályalkotás kereteinek meghatározásával, a szükséges konkrét intézkedések irányvonalával, az irányítási, a szervezési és az adatnyilvántartási kérdésekkel. Nagyon jelentős hibája az Nvtv.-nek, hogy nem ír elő határidőt a vagyongazdálkodási koncepció elkészítésére. Ennek köszönhetően bár minden önkormányzatnak kötelezettsége a terv elkészítése a vagyonának nagyságától függetlenül, vannak olyan önkormányzatok, akik az Nvtv. hatálybalépése óta már megalkották ezt a tervet és vannak olyan önkormányzatok, akik még mindig a terv tervezésének időszakában vannak. Egy biztosan kijelenthető: felesleges bizonytalanságot szül az Nvtv. hivatkozott rendelkezése így, hiszen egy olyan előírást tartalmaz, aminek nincs határideje, vagyis a kötelezettség alapszintű fogalmának (mit és mikor) sem felel meg. Ezzel a helyzettel szinte mindig együtt jár, hogy nézőpontkülönbség alakul ki a jogalkalmazók között, talán leginkább annak függvényében, hogy a közigazgatás melyik szférájából tekintünk erre az Nvtv. rendelkezésre. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkormányzatokat jogszabály alapján ellenőrző a központi igazgatásba tartozó államigazgatási és nem államigazgatási szervek [1251/E/1995. AB határozat (ABH 1996, 572, 574.)]kérik a vagyongazdálkodási koncepciót, mitöbb: számonkérik.

 


[1] Mötv. 116. § (1) bekezdés.

[2] A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi XCII. törvény 3. §.

[3] A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából kell készíteni [Nvtv. 9. § (1) bekezdés].

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu