A május 8-i Jegyző és Közigazgatás szemináriumról

Tevékenységi értelemben azt mondhatnánk, hogy amikor az állam (önkormányzat) nem törvényt (rendeletet) hoz, illetve nem igazságszolgáltatási tevékenységet végez, akkor „igazgat”. A fogalomból könnyen levezethető, hogy a közigazgatási jog világa – ha csak az évente sok tízmilliós jogalkalmazói aktusra gondolunk – messze magasabb súlycsoportba tartozik, mint a többi jogág, tömegében, jogkorlátozó erejében, a működtetésére fordított költségvetési források nagyságában, egyszóval: társadalmi-gazdasági-politikai jelentőségében.

A május 8-i szeminárium előadói:

Kántás Péter Phd jogász, a szabálysértési és a rendészeti jog szakértője

Bisztriczki László szabálysértési és birtokvédelmi szakértő, bírósági titkár, Egri Járásbíróság

Az előadók tehát olyan jogág „szankciós” területéről szeretnének az érintett jogalkalmazói állomány számára naprakész ismereteket nyújtani, amely életünk valamennyi szegmensét átfogja: a közigazgatás ugyanis nem más, mint az állam (önkormányzat) által elismert közfeladatok tervezésére, szervezésére, irányítására, szabályozására, finanszírozására, ellenőrzésére, valamint a feladatellátást fenyegető veszélyek elhárítására irányuló tevékenység. Mindebből látható, hogy a közigazgatás alapvetően kétféle célnak kíván megfelelni: vagy közösségi szükségletet elégít ki (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közúti közlekedés, hulladékgazdálkodás, villamos energia-, földgáz-, üzemanyag-ellátás stb.) vagy a közösség érdekeit fenyegető veszélyeket hivatott elhárítani.

Ez utóbbit hívjuk rendészeti igazgatásnak, amelynek középpontjában a közrend (ezen belül a köztér és a nyilvános hely) védelme áll, mikor hivatalból indult eljárásokban, széles közhatalommal rendelkező hatóságok számos alapjogunkat korlátozhatják, miközben – és erre a több mint negyedszázados ombudsmani tapasztalatok is figyelmeztetnek – a lakosság a közrendet érintő panaszaival sokszor magára hagyottnak érzi magát.

Az előadók – korábbi jogalkotói, jogalkalmazói, jogirodalmi és nem utolsósorban oktatói tapasztalataikra figyelemmel – a rendészeti joganyag-konglomerátumból négy témát, „tantárgyi egységet” választottak:

1. A közigazgatás büntetőhatalmának minden dogmatikai alapot nélkülöző világa című előadásban az előadó a lehetetlenre tesz kísérletet. Kántás Péter 45 perc alatt kívánja bemutatni a közigazgatás büntetőhatalmának ezerarcú világát: a közigazgatási jogsértések természetét, fajtáit, esetleges újraszabályozásuk lehetőségeit. E sokmilliós – de csak csekély töredékében felderített – jogsértési kör négy szeletre oszlik:
   – szabálysértések,
   – ágazati jogsértések,
   – közösségellenes magatartások,
   – a hatóságok képviselői által elkövetett jogsértések.

2. A büntetéskiszabási gyakorlat, végrehajtási nehézségek a szabálysértési jogban című előadásban a járási hivatalok, a rendőrkapitányságok és a bíróságok által kiszabható, és a gyakorlatban alkalmazott büntetések és intézkedések kerülnek a középpontba. A szankció mértékének meghatározásakor a szabálysértési hatóságok és a bíróságok számos szempont mérlegelését végzik el, ugyanakkor megannyi tényállásnál – mint például a gépjárműben kézben tartott mobillal telefonálás – kötelező mértékű bírságot kell kiszabni, és a „három csapás” elnevezéssel illetett törvénycsomagban megfogalmazott szempontok alapján sok esetben kötelező járművezetéstől eltiltást alkalmazni, nem beszélve a közlekedési szabálysértésekhez kapcsolódó büntetőpontokról.
3. Az „elzárásos” és a járási hivatal hatáskörébe tartozó szabálysértések jogalkalmazói dilemmáiról – bírói szemmel című előadásban a bíróság hatáskörébe tartozó, vagy a „három csapás” törvény alapján hatáskörébe kerülő szabálysértésekkel kapcsolatban a rendőrség által lefolytatott előkészítő eljárással, illetve a járási hivatal által kötelezően lefolytatandó tényállástisztázással kapcsolatos elvárásokról és típushibákról esik szó. A szabálysértési közvetítői eljárásra utalás alkalmazása nemcsak a bíróság lehetősége, azt a szabálysértési hatóság is alkalmazhatja. Mitől lesz bűncselekmény a garázda viselkedés és mikor marad szabálysértés? A kettős alakzatú szabálysértések elhatárolása elméletileg könnyűnek tűnik, azonban a gyakorlatban megvalósult cselekmények gyakran vetnek fel megválaszolandó kérdéseket, mind az egyes tényállási elemekkel kapcsolatban, mind a minősítő körülmények szempontjából. A határozatszerkesztés pontossága, a döntés megfelelő megindokolása a döntés elfogadásának záloga. A határozatszerkesztés gyakorlati típushibái kerülnek megvilágításra.
4. Az előadó – két egymásnak homlokegyenest ellentmondó alkotmánybírósági határozat ürügyén – a közigazgatási jogsértések állatorvosi lovát, az ún. tiltott közösségellenesség körébe tartozó önkormányzati jogsértések szabályozásának és alkalmazásának visszásságait szeretné bemutatni, javaslatot téve egyben az újraszabályozás kívánatosnak tekinthető irányára.
5. Birtokvédelem – vajon képes-e a jog segítséget nyújtani alapvetően érzelmi alapú konfliktusok feloldásában? Be kell-e engedni a szomszédot, hogy a háza hátsó oldalát levakolhassa? Az előadó a gyakorlatban számos alkalommal előforduló tipikus birtokvédelmi jogesetet kíván ismertetni, megoldási lehetőséget nyújtva bírósági döntések példáiból.

A május 8-i szeminárium programját itt tekintheti meg.