PPP: A közszféra és a magánszféra együttműködésén (public-private partnership) alapuló projektmegvalósítási konstrukció, amely során a magánszféra viseli az építési és üzemeltetési kockázatok többségét. (A cikk a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Programiroda valamint Békés Város Képviselő-testülete nyilvános anyagainak felhasználásával készült.)

A sportlétesítmények fejlesztési és működtetési rendszerének átalakításáról szóló 1055/2004. (VI. 8.) Korm. határozatban foglaltak alapján az NSH (azóta ÖTM Sport Szakállamtitkárság) elhatározta, hogy a magyarországi megyékben hiányzó vagy nem elégséges sportlétesítmény-kapacitások komplex, „PPP” (public private partnership) konstrukció keretében történő fejlesztéséhez szakmai támogatást és szolgáltatásidíj-hozzájárulást nyújt. A szakmai támogatás biztosítása, illetve a szolgáltatásidíj- hozzájáruláshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás előkészítése érdekében PPP-projektirodát hozott létre a saját szervezeti rendszerén belül.

A Sport XXI létesítményfejlesztési program egységes sportszakmai koncepció mellett az alábbi hat programot foglalta magában:

1. Sport a kistelepüléseken program;
2. Olimpiai központok fejlesztése program;
3. Stadion-korszerűsítési program;
4. „Sporttal a közösségekért” program;
5. „Tanuszodát minden kistérségben” program;
6. „Korszerű tornatermet mindenhol” program;

A Sport XXI létesítményfejlesztési program „Sporttal a közösségekért” programjában megvalósítandó megyei szintű sportlétesítményekkel kapcsolatos elvárás és cél az, hogy az adott fedett létesítmények a megye versenysportját és a megyei lakosság szabadidő- és tömegsportját egyaránt kiszolgálják, továbbá alkalmasak legyenek a sportlétesítmények jellege (sportcsarnok, jégcsarnok vagy uszoda) által meghatározott hazai és nemzetközi versenyek lebonyolítására is.

A PPP-konstrukciók alkalmazásának fő szempontja a hatékonyságnövelés, ezzel együtt a PPP-konstrukció kiemelt – GYISM (azóta ÖTM Sport Szakállamtitkárság) által is alapkövetelményként megfogalmazott – célja az államháztartási deficit kezelése érdekében a beruházás üzembe helyezésekor egyösszegben történő hiányelszámolás elkerülése.

Az Eurostat által kidolgozott elvárások a kockázattranszfer mértéke alapján sorolják az adott projektet a magánszféra, illetve az államháztartás mérlegébe: minél nagyobb a kockázattranszfer mértéke a magántársaság felé, annál valószínűbb, hogy a projekt kormányzati szempontból off-balance sheet-nek (államháztartáson kívüli projektnek) minősül. Az Eurostat munkaanyaga három fő kockázattípust vizsgál kiemelten, és kimondja, hogy a PPP-konstrukciók besorolása akkor történhet az államháztartáson kívül, ha a magántársaság viseli:

• a beruházási kockázatot (construction risk), továbbá
• az eszköz-rendelkezésreállás kockázatának (availability risk) és a keresleti kockázatnak (demand risk) legalább az egyikét.

Békés megyében Békés város önkormányzata vállalta, hogy ebben a beruházási konstrukcióban szeretné megvalósítani sportlétesítményét.

A konstrukció lényege, menete

Az önkormányzat a projekttervezet öszszeállítása során az NSH részére bemutatatta a létesítményre vonatkozó követelményrendszert. Az NSH ellenőrizte, hogy az önkormányzat által PPP-konstrukció keretében megvalósítani tervezett létesítmény – méretei, kialakítása és használati lehetőségei, felszereltsége, műszaki tartalma figyelembevételével – megfelele az adott létesítmény jellegének megfelelő versenysport, tömegsport és szabadidősport követelményeinek.

A földterületet az önkormányzat biztosította a közművek telekhatárig történő kiépítésével.

A földterületen a közbeszerzési eljárásban kiválasztott magánpartner építi fel a létesítményt úgy, hogy a földterület és a felépítmény tulajdonjoga elválik egymástól. A felépítmény tulajdonosává a befektető válik. A földterületre nézve a befektető és az önkormányzat egymással egy földhasználati szerződést köt, amelyben az önkormányzat – külön (földhasználati) díj fizetése nélkül – lehetővé teszi a magánpartnernek a földterület-használatát a futamidő végéig (15 év).

Az építési engedélyt, valamint minden kivitelezési tervdokumentációt a befektető szerzi be a saját költségén.

A magánpartner kiválasztására vonatkozó közbeszerzési pályázat célja:

• megtalálni azt a magánszférából érkező partnert, aki a létesítményt saját forrásai és bankhitel felhasználásával megvalósítja,
• üzemelteti,
• és a közszféra által igényelt közcélú használatra – szolgáltatási díj fizetése ellenében – rendelkezésre bocsátja.

A közbeszerzési eljárásfajták közül a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás került kiválasztásra. A közbeszerzési pályázat kiírója és lebonyolítója az önkormányzat, az NSH társkiírói szerepben jelent meg.

A befektető a létesítményt megtervezi, (megtervezteti), megépíti (megépítteti), ennek során a tervezés és kivitelezés valamennyi költségét és a kapcsolódó kockázatok többségét viseli.

A befektető a létesítményt saját maga vagy az általa kiválasztott üzemeltető útján a projekt futamidejének utolsó napjáig folyamatosan üzemelteti (rendelkezésre tartja), ennek során az üzemeltetés, rendelkezésre tartás valamennyi költségét és a kapcsolódó kockázatok többségét viseli.

A befektető a szolgáltatási szerződésben pontosan részletezett mértékű és tartalmú közcélú igénybevétel lehetőségét biztosítja az önkormányzat számára az üzemeltetés teljes időtartama alatt.

A létesítmény teljes üzemidejének a közcélú igénybevétellel, használattal le nem fedett részét a befektető piaci alapon hasznosíthatja, saját nyereségére és kockázatára.

Az önkormányzat és az NSH együttesen a befektető részére szolgáltatási díjat fizet a befektető által biztosított közösségi igénybevétel, használat ellentételezéseképpen.

A projekt futamidejének lejártakor a létesítmény jelképes értéken az önkormányzat tulajdonába kerül.

Ennyit hát az eljárásról és előzményekről

Békés város a „Sporttal a közösségekért” program keretében megindította a közbeszerzési eljárást az előzőekben leírt konstrukció megvalósítására.

A részvételi felhívásra három befektetői csoport jelentkezett, melyek némi hiánypótlást követően alkalmasnak minősültek. Az ajánlattételi szakaszban hidegzuhanyként érte a kiírókat, hogy a beérkezett ajánlatok összege többszörösen meghaladta a közgazdasági számítások alapján várt szolgáltatási díjat (összeget most szándékosan azért nem írunk, mert jelenleg folyamatban van a második közbeszerzési eljárás).

Mi lehet ennek az oka?

• Nincs törvényi háttere ennek az együttműködési formának (bár igaz, hogy elsősorban közgazdasági fogalom, de Magyarországon még nem honosodott meg).

• Nincs gyakorlati tapasztalat. Tudomásunk szerint a legelső ilyen nagyságrendű sikeres program a budapesti Művészetek Palotája. Kisebb, pl. tanuszodák megvalósításában már vannak sikerek, de jelentősebb nagyberuházásoknál az ajánlattevők köre a feltételrendszer miatt zárt.

• Nem hajlandók kockázatot vállalni az ajánlattevők. Nagybefektetők lévén nem vonják be a helyi kisvállalkozókat az építésbe és üzemeltetésbe, ennélfogva a területen érvényes és jellemző vállalási díjak többszöröse jelenik meg az ajánlatokban.

• Az ajánlattevők elsősorban építőipari kivitelező cégek. Ezért az üzemeltetésben nem vagy kevésbé járatosak, nem ismerik a helyi viszonyokat. Alapvetően nem közgazdasági befektetőként lépnek fel. Csak egy újabb építési beruházási ajánlatnak tekintik, nem pedig építésiüzemeltetési feladatnak.

• A futamidő a befektető számára nem megfelelő. Kockázatos a hosszú futamidő az üzemeltetés szempontjából. A „bérbeadás” céljára épített létesítmények értékcsökkenési leírása évi 5%, amely a jelképes átadásnál inkább 20 éves futamidőt célozna meg, ez az előzőleg említett szempont miatt még beláthatatlanabb.

Hibás a konstrukció?

Nem.

Hiszen eddig miről volt szó?

• Pályáztunk, jó esetben elnyertük, kicsit többért megvalósítottuk, s az eljárásnak itt volt vége!Az önkormányzat az új, fényes és csillogó létesítményét úgy üzemeltette, ahogy akarta, és ahogy tudta, minden tapasztalat nélkül.

• A PPP-konstrukcióban a felek 15 évig – ha akarják, ha nem, – kényszerű házasságba kerülnek egymással. A házasság minden áldásával és gyötrelmével együtt. Viszont ennek a házasságnak előre lefektetett szabályai vannak, amely az üzemeltetés körét is tartalmazza.

Tehát meg kellene barátkozni az önkormányzatoknak is a forrásbevonás eme új rendszerével, nem pedig idegenkedni attól, csupáncsak azért, mert az lényegesen eltér az eddig megszokott „megpályáztukmegvalósítottuk- felavattuk” rendszertől. Értelmes célokra, jó számításokkal, felhasználva az eddigi tapasztalatokat – még egy kevés saját erővel rendelkező önkormányzatnak is hasznos segítőtársa lehet egy ilyen program, csak meg kell tanulni „közgazdaságilag” is gondolkodni.

P. S. (utóirat):

Békés Város Önkormányzat augusztusában döntést hozott arról, hogy a Sport XXI létesítményfejlesztési program „Sporttal a közösségekért” programjában szereplő létesítmény megvalósítására, egyszerűsített tartalommal, könnyített jelentkezési feltételekkel, figyelemmel az első eljárás tapasztalataira is, ismételten meghirdeti a közbeszerzési eljárást.

P. S. P. S. (utóirat utóirata):

2006. október 1-jén önkormányzati választások voltak. Az új képviselő-testület előtt ismételten előkerült az a kérdés: barát vagy ellenség a PPP?