Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet
Szécsény Város jegyzôje

– Tudjuk, hogy elkötelezte magát a közigazgatással, hogy is volt ez?
– Már a középiskolás éveim alatt megfogalmazódott bennem, hogy a közigazgatásban szeretnék dolgozni, ezt valóra váltva már több mint 25 éve dolgozom ezen a pályán. A Közgazdasági Szakközépiskola elvégzése után a Nógrád Megyei Tanács VB. Egészségügyi Osztályán helyezkedtem el. Közben férjhez mentem. Zsuzsanna és Zoltán gyermekeim születése és a gyes után Endrefalva Községi Közös Tanácshoz kerültem áthelyezéssel, ahol igazgatási és pénzügyi munkakörben dolgoztam. Elvégeztem az Államigazgatási Fôiskolát, majd kineveztek vb-titkárnak. Az önkormányzati választásokat követôen körjegyzô, majd jegyzô lettem Szécsényfelfaluban, Ludányhalásziban. Szécsényben 1995-tôl látom el a jegyzôi feladatokat.
A jogi diplomát a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem, ezt követôen pedig letettem a jogi szakvizsgát. Említettem, hogy a közigazgatásban a „ranglétra” minden fokát bejárva lettem vezetô. A rendszerváltást és az önkormányzati választásokat követôen sokan félreértelmezték az önkormányzatiságot, az önállóságot, a helyi hatalomgyakorlás lehetôségét. Nem volt könnyű meggyôzni az új képviselô-testületeteket a döntési szabadságuk korlátairól és a körjegyzôség létrehozásának elônyeirôl, hiszen a községi közös tanács működési rendszerének emlékei még nem szépültek meg. Voltak konfliktusok a vagyonmegosztásnál, személyi kérdéseknél, önkormányzati intézmények kialakításánál, átszervezésénél, s végül, mikor sikerült ezeket a nagy horderejű ügyeket megoldani, egy év után mégis önálló polgármesteri hivatalokat hoztak létre a képviselô-testületek. Amikor már kialakultak a polgármesteri hivatalok és a képviselô-testületek működése zökkenômentessé vált, akkor került sor a hatósági feladatok egyes ágai (építésügy, gyámügy) ellátásánál – a szakemberhiány miatt – hatósági igazgatási társulások létrehozása. Ez újabb kihívás volt, hiszen a képviselô-testületek azt feltételezték, hogy ez visszalépés lesz az önállóság rovására. A hatósági igazgatási társulások létrehozását fontos és jó döntésnek ítéltem meg. A megvalósuláshoz szükséges volt a vezetôk és képviselôk részérôl a jó hozzáállás, hiszen ismét az önkormányzatoknak közös ügyhöz kellett anyagilag is hozzájárulniuk. Itt említem meg azokat a lényeges kérdéseket, amelyekkel a jegyzôi munkám során nap mint nap foglalkozom. Fontosnak tartottam és tartom ma is a megfelelô szakember kiválasztását. Ezen a pályán nem elég a naprakész szakmai felkészültség, hanem mint Jászberény jegyzôje dr. Forgács István kollégám is megfogalmazta a Jegyzô című szaklap április számában: „emberi szempontból hiteles, becsületes, az adott feladatra alkalmasnak” kell lenni.
A másik nagyon fontos kérdés, hogy a polgármester és a jegyzô között vezetôtársi kapcsolat és ne hatalmi harc alakuljon ki. Ehhez az kell, hogy a vezetôi megbeszélések folyamatosak, mindennaposak legyenek, a kölcsönös tájékoztatás, a hivatal és az önkormányzati intézmények zökkenô- és konfliktusmentes működése, valamint a képviselô-testületi döntések elôkészítése és végrehajtása érdekében.
A harmadik nagyon fontos kérdés a vezetôk és a beosztottak képzése, továbbképzése. Gondolok itt az önképzésre, az iskolarendszerű, valamint tanfolyami képzésekre. Ismerve a törvényalkotási “menetrendet”, a végrehajtási jogszabályok sokaságát és a módosítások gyakoriságát, a jegyzôknek igencsak „fel kell kötni a nadrágot”, hogy ne érje meglepetés ôket, nehogy az ügyfél hívja fel a figyelmet bizonyos aktualitásokra. Bár a továbbképzések rövidebb idôtartamúak, de fontosak, hiszen mindig az aktuális kérdésekrôl kapunk gyors információkat.

– Ahogyan elmondta, volt vb-titkár, körjegyzô, községi jegyzô és 1995-tôl városi jegyzô. Milyen Szécsény város jegyzôjének lenni?
– Röviden: megtisztelô és felelôsségteljes feladat. Bôvebben: nem könnyű a körjegyzôi feladat ellátása sem, hiszen 2-4 önkormányzati képviselô-testülettel kell együtt dolgozni. Hozzátartozik, hogy minden önkormányzat más örökséggel, természeti-gazdasági adottságokkal, településszerkezettel rendelkezik, így minden település a helyi sajátosságok figyelembevételével rangsorol.
Nem egyszerű feladat a községi jegyzôi feladat ellátása sem, hiszen ezek a polgármesteri hivatalok 2-3 fôs létszámmal működnek, és általában a polgármesterek is társadalmi megbízatásban látják el feladataikat, így az önkormányzati ügyek ellátása is a jegyzôre hárul. Ismerve a jegyzôi hatáskörök sokaságát, még a legkisebb polgármesteri hivatalban is találkozunk, még ha kisebb ügyszámban is, mindenfajta hatósági üggyel. Elvárás az is, hogy a jegyzô menedzselje az önkormányzati gazdálkodást.
Egy városi polgármesteri hivatal vezetése részben eltér a községi jegyzôi feladatoktól, hiszen azért itt 40-50 fôs köztisztviselôi létszám áll rendelkezésre, de többletfeladat jelentkezik a város körzetközponti helyzetébôl és a városi jegyzôi szintre telepített hatáskörökbôl eredôen (pl. gyámhivatal, okmányiroda, kiemelt építési irodai feladatellátás) .
Szécsény korábban járási székhely volt, s a járások megszűnésével sajnos mind az igazságszolgáltatási, mind a földhivatali, mind egyes szakhatósági feladatok (pl. ÁNTSZ) elkerültek a várostól, ennek hátrányát ma is érzi a lakosság. Ennek ellentételezéseként önkormányzatunk igyekszik ma felvállalni olyan önként vállalt feladatot, hogy körzetközponti jellegét megtartva Szécsény térségéhez tartozó több mint 16 önkormányzat lakossági ellátási színvonalát emelje. Ilyen pl. az egészségügyi ellátás terén a fizikoterápia, a gyógytorna, a nôgyógyászati ellátás, szociális területen az idôsek bentlakásos ápolóotthona, oktatási területen a gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás, kulturális terülten pedig az alapfokú művészetoktatás helyben történô biztosítása.
A város ipari-mezôgazdasági adottságaiból eredôen elmondhatjuk, hogy ma már több száz munkahelyet tudunk biztosítani Szécsény és térsége lakosságának. A kereskedelmi ellátás színvonalát az egyre bôvülô egyéni és társas vállalkozások emelik.
– Többször említette, hogy Szécsény történelmi kisváros. Mit mondana a Szécsénybe betérô turistának?
– Szécsény az ország északi szélén, az Ipoly folyó völgyében a szlovák-magyar határ mentén fekszik, nagyon szép természeti adottságokkal, történelmi múlttal rendelkezô kisváros. Az elsô hiteles írásos adat, amelyben a várost említik, 1219-ben kelt. A város felvirágoztatása Szécsényi Tamás nevéhez fűzôdik, aki 1334-ben kiváltságok adományozását eszközölte ki Károly Róbert királytól. 1552-ben török kézre került, s a felszabadítást követôen a szécsényi uradalom a Forgách-családé lett. 1705-ben itt választották vezérlôfejedelemmé II. Rákóczi Ferencet. Szécsény 1986-ban kapta vissza városi rangját.
Szécsény leglátványosabb épületei: a Forgách-kastély, a ferences templom és kolostor, a városháza, a ferde tűztorony és a középkori romtemplom falmaradványai.

– Visszatérva személyéhez, milyen útravalót adna a jegyzôi pályán elinduló kollégáknak?
– Úgy érzem, a közigazgatásban eltöltött évek felhatalmaznak arra, hogy útmutatóként elmondhassam a pályán most induló kollégáknak, hogy a jegyzôi feladat egész embert kívánó és embert próbáló és formáló megtisztelô feladatot jelent. Olyan elhivatottságot és szakmaszeretetet, ahol a törvényesség betartásával humánusan kell eljárni, mindig azt kell látnunk, hogy az állampolgárok ügyeit a jogszabályi keretek között a legjobb tudásunk szerint kell szolgálni. Én ebben a szellemben élek és dolgozom, munkámat több alkalommal elismerték, legutóbb a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesültem. A Városi Jegyzôk Egyesületének tagja, a Jegyzôk Országos Szövetségének Nógrád Megyei Elnöke és a Belsô Nógrád Jegyzô Klub vezetôje vagyok.

V. T.