Berlini közigazgatási impulzusok 2007/4
Dr. Dudás Ferenc A Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára
Az Európai Unió közigazgatásért felelős főigazgatóinak 48. találkozójára 2007. június 20–21-én, az EU közigazgatásért felelős minisztereinek 13. konferenciájára 2007. június 22-én Berlinben került sor.
A fõigazgatói találkozó megtárgyalta és véglegezte a miniszteri határozat tervezetét, amelyet a grémium jóváhagyott. A miniszterek határozatát a következõ általános megfontolások adják:
- A közigazgatási együttmûködésnek az európai integráció és a tagállamok közötti kooperáció hatékony mozgatóerejének kell maradnia a jövõben is.
- Hozzá kell járulni a Lisszaboni Stratégia megvalósításához, annak érdekében, hogy erõsítsük az EU-n belül a gazdasági növekedést és kapacitást, valamint a szociális kohéziót.
- Fenn kell tartani a jó kormányzás kulcstényezõit.
- Szembe kell nézni a demográfiai változások okozta új és jelentõs kihívásokkal. A miniszterek megelégedéssel fogadták:
- Az elmúlt két évben végzett és megerõsített munkát az Európai Közigazgatási Együttmûködés (EUPAN) keretében, amelyet az Európai Közigazgatási Intézet (EIPA) szakmailag támogatott.
- Az új tagállamok integrációját segítõ megfelelõ szervezeti intézkedéseket.
- A 2006–2007-es középtávú terv sikeres végrehajtását, amely hozzájárul a Lisszaboni Stratégia megvalósításához.
- A brit, az osztrák, a finn és a német elnökségek tevékenységét a munkacsoportokon belüli és közötti együttmûködés erõsítéséért.
- A jó gyakorlatok megosztását, a gyakorlatorientált tanulmányok elkészítését, a Közös Értékelési Keretrendszer (CAF) továbbfejlesztését, valamint a tamperei IV. Európai Minõség Konferencia lebonyolítását.
- A Nemzeti és Európai Közigazgatások Szakszervezeteivel (TUNED) megkezdett egyeztetéseket az Európai Közigazgatási Együttmûködés keretein belül.
A miniszterek az EUPAN alábbi prioritásait erõsítették meg, amelyek meghatározzák a portugál elnökség idején kialakítandó 2008–2009. évi középtávú terv irányait:
- erõsíteni kell a vezetés és a kormányzás hatékonyságát,
- a demográfiai változások mellett fenn kell tartani a közigazgatás hatékonyságát.
Az utóbbihoz kapcsolódóan fontos kiemelni, hogy az Európai Unió tagállamaiban általánosan tapasztalható a személyi állomány elöregedése, még azokban az országokban is, ahol a születések aránya viszonylag magas. Közös tapasztalat az is, hogy a közszektort gyorsabb ütemben érinti az elöregedés, mint a magánszektort. E jelenség is nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy várhatóan 2010–2015 között éri el a legmagasabb mértéket a véglegesen visszavonuló köztisztviselõk aránya.
A fentiekhez hasonló tendencia figyelhetõ meg a magyar közigazgatásban is. Egy OECD-jelentés szerint Magyarország azokhoz az országokhoz tartozik, ahol az elkövetkezendõ 10 évben – a középgeneráció hiánya miatt – súlyos munkaerõ-utánpótlási gondok léphetnek fel. Ha részletesen szemügyre vesszük a személyi állomány grafikonon szereplõ korösszetételét, akkor láthatjuk, hogy a legnagyobb arányt a 40 és 60 év közöttiek képviselik, ugyanakkor jelentõs hiány tapasztalható a 30 és a 40 év közötti korosztályoknál. Az államigazgatásban a középgeneráció hiánya sokkal nagyobb mértékû, mint az önkormányzatoknál, ahol a személyi állomány korösszetétele kiegyensúlyozottabbnak tûnik. Érdemes mérlegelni annak helyességét, hogy az egyetemrõl kikerülõ, szakmai tapasztalattal nem rendelkezõ köztisztviselõk az államigazgatási hierarchia legmagasabb szintjén kezdjék el pályájukat. Ha a karriert az államigazgatási szintek közötti elõmenetelnek is tekintjük, nyilvánvalóan nem tartható ez az irány. Az elkövetkezõ idõszak közszolgálati stratégiájának fontos kulcskérdése az, hogy e kihívásra megfelelõ válaszok szülessenek. Rendkívül fontos az is, hogy ne csak életpályát, versenyképes javadalmazást kínáljunk, hanem egy olyan alkotó és innovatív közeget, ahová érdemes jönni, s ahol érdemes maradni.
A miniszterek felhatalmazták a fõigazgatókat arra, hogy a prioritások alapján vizsgálják felül a munkacsoporti együttmûködés struktúráját, módszertanát.
A fõigazgatói konferencián a tagállamok közigazgatásért felelõs fõigazgatói a miniszteri határozat tervezetének véglegezése mellett öt határozatot hoztak az EUPAN együttmûködés irányainak meghatározására.
Szociális párbeszéd
A fõigazgatók elismeréssel fogadták, hogy
- a német elnökség ad hoc munkacsoportot hozott létre a területen, amely megvizsgálta a szociális párbeszéd továbbfejlesztésének lehetséges irányait.
- Az EIPA tanulmányt készített a szociális párbeszéd EU-s szinten történõ továbbfejlesztésének korlátairól és lehetõségeirõl.
A szociális párbeszéd területén egy intézkedési terv is elfogadásra került.
Emberierőforrás-gazdálkodási munkacsoport
A teljesítményértékelési rendszerekrõl készített tanulmánnyal kapcsolatosan a fõigazgatók kiemelték a teljesítményértékelési rendszerek mûködtetésében rejlõ lehetõségek kiaknázásának jelentõségét a személyi állomány motivációja, az átlátható és egybefüggõ jutalmazási rendszerek, s a karrierfejlesztés kontextusában. A teljesítményértékelési rendszereknek a munkaköri követelményekre kell összpontosítaniuk, olyan egyszerûen és átláthatóan kell kialakítani õket, amennyire lehetséges. A jogintézmény mûködtetése során fontos szerepe van a továbbképzésnek, valamint a rendszer hatékonysága ellenõrzésének.
A fõigazgatók támogatják az EU-tagországok közigazgatásai közötti, valamint az Európai Bizottság és a tagállamok közti mobilitás, illetve együttmûködés erõsítését.
Innovatív közszolgálati munkacsoport
A közös érdeklõdésû területekre kell továbbra is összpontosítani a jövõbeni együttmûködést, figyelembe véve az új tagállamok igényeit.
A fõigazgatók egyetértenek a minõségkonferenciák jelentõségével, amely fontos platform az innovatív információk terjesztésére, a jó gyakorlatok megosztására, a közszolgáltatások minõségének fejlesztésére. Támogatják az V. Európai Minõség Konferencia szervezését, amelyre a francia elnökség idején kerül sor, kérve az IPSG-t az elõkészületek további segítésére az új tagállamok bevonásával.
Egyetértenek a Közös Értékelési Keretrendszerrel (CAF) kapcsolatos tevékenységek további fejlesztésével 2007–2008. folyamán annak érdekében, hogy 2010-re elérjük a 2010 európai regisztrált CAF felhasználót. Üdvözlik a portugál elnökség idején megrendezendõ III. Európai CAF Konferenciát, amelyre 2007. október 11–12- én kerül sor Lisszabonban.
Az európai ügyfél-elégedettségi mérési index kialakításával kapcsolatosan számos tagállam kétségeit fejezte ki, mivel a módszertanban és a közigazgatás területein eltérések jelennek meg. Ezért a következõkre kell összpontosítani a munkacsoportban:
- Az ügyfél-elégedettség mérés területén a jó gyakorlatokat kell megosztani.
- Az ügyfél-elégedettség mérés során megszerzett információkat miképpen használják a szolgáltatás fejlesztési projektekben.
- Jövõbeni lehetséges útmutató témáinak összegyûjtését kell megkezdeni.
E-kormányzás munkacsoport
Az infokommunikációs technológiák (ICT) a közszolgáltatások modernizációjának és innovációjának, valamint az adminisztratív terhek csökkentésének mozgatórugója.
A 2005. évi E-kormányzás Konferencia, valamint az E-kormányzás Akcióterv hozzásegít a tagállamok közötti e-kormányzásgyüttmûködés intenzívebbé tételéhez.
Az e-kormányzás munkacsoport munkája együttmûködve az Európai Bizottsággal hozzájárul a Lisszaboni Stratégia megvalósításához, valamint az i2010 kezdeményezés céljainak eléréséhez.
Az e-kormányzás munkacsoportnak intenzívebben kell integrálódnia az Európai Közigazgatási Együttmûködés keretében zajló munkába.
Képzésről szóló megegyezés
A magas színvonalú köztisztviselõi továbbképzés kulcsfontosságú sikertényezõje az EU-tagállamok közigazgatásaiban zajló változások sikerességének.
A továbbképzésnek és a coachingnak szorosan kell kapcsolódnia a munkatársak teljesítményének menedzseléséhez a közigazgatás valamennyi reformfolyamatában.
A Közigazgatási Intézetek Vezetõinek Találkozója (DISPA) fórumainak integráltabban kell együttmûködni az EUPAN munkacsoportjaival, valamint az EIPA-val.
Összefoglalva kiemelendõ, hogy a berlini döntések és irányok a hazai közigazgatás modernizációjához is számos támpontot és inspirációt jelentenek. Közösen kell továbbgondolnunk a legújabb kihívásokra adandó hiteles és mûködõképes válaszokat.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft
