A budapesti agglomeráció térsége alapadatok: területe az ország területének 2,7%-a (2.538 m2 ). Népessége: a magyar népesség több mint negyede él itt ( 2.451.000 fő). Gazdasági teljesítőképessége: az ország GDP-jének 45%-a származik a térségből.
A budapesti agglomeráció térségéhez a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően jelenleg 81 település tartozik. A térség magában foglalja a fővárost és a környező agglomerálódó településeket, melyek kb. 40 km-es sugarú körrel lehatárolható agglomerációs gyűrűben helyezkednek el.

          
Budapest és a vele együtt-élő,-lélegző környezete, Magyarország, sőt a Kárpát-medencei nagytérség sok szempontból egyedi funkciókat betöltő területe, az ország elsődleges erőközpontja, így sajátos igényeknek, elvárásoknak kell megfelelnie, amint speciális fejlesztési lehetőségekkel is rendelkezik.
A budapesti agglomeráció fejlesztéspolitikai szempontból kiemelt térség, azaz egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek is fűződnek. A Budapesti Agglomeráció jövője, fejlődésének dinamizmusa alapvetően meghatározza az ország egészének helyzetét, fejlődési pályáját.
A térség a gazdasági aktivitások kitüntetett terepe, mégis a budapesti agglomeráció fejlődése nem abszolút, hanem relatív mértékben elmaradt a lehetőségeitől, a térség potenciáljai részben kihasználatlanok maradtak, a térség képességei alatt teljesít, elsősorban a hasonló közép-európai várostérségekkel szemben.
A megvalósítás kulcsa a várostérség-irányítás és menedzselés, mely egy hatékony működést biztosító szervezet-, és eszközrendszer kialakítását és működtetését igényli.

A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (BAFT)

Abból a felismerésből kiindulva, hogy Budapestnek és a körülötte lévő agglomerációs gyűrűnek együttműködő térségként kell fejlődnie, a főváros, valamint a körülötte elterülő régió fejlesztési céljainak és érdekeinek összehangolása érdekében a területfejlesztési törvény (1996. évi XXI. tv.) rendelkezett a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács kötelező létrehozásáról, így a BAFT 2005. májusában megkezdte működését.
A BAFT szerepe a Budapesti várostérség fejlesztésének szereplői közötti összetartás létrehozása, a “harmonizálás” és a célok iránti elkötelezettség megteremtése.

Az összehangolás módszere

A Tanács által alkalmazott kooperációs és koordinációs módszertan – szakítva a korábbi gyakorlat terv-központú szemléletével, amely a fejlesztési akciókat részletesen tervezte és irányította – a térségirányítás feladatának a stratégiai vezérlést tekinti.
Ebben az értelmezésben a térség irányításának az a feladata, hogy:
 bevonja az érdekelt és érintett térségi szereplőket a közös fejlesztési célok artikulálásába, a konkrét fejlesztési megoldások kidolgozásába és elfogadásába;
 az összehangolt, egymás hatását erősítő fejlesztési akciókat alapstratégiája keretében gerjessze;
 az összehangolás szervezeti feltételeit megteremtse a résztvevő erők számára;
 a jogszabályokban rögzített hosszú-, közép- és rövid távú tervezési kötelezettséggel összhangban koordinációs terveket dolgozzon ki;
 a tervek megvalósításában összehangoló szerepet töltsön be.
Ennek érdekében a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács a tervezési folyamat során a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása mellett megfelelő hangsúlyt kíván fektetni a társadalmi nyilvánosság biztosítására, a kölcsönös visszacsatolásra, ezáltal a bizalom és a közös célok melletti elköteleződés megteremtésére a programok megvalósításában résztvevők, a tervezők és a döntéshozó szervek között.

A budapesti agglomeráció fejlesztési iránya

A Tanács által választott és elfogadott fejlesztési forgatókönyv egyrészt a főváros vonzerejének, nemzetközi versenyképességét meghatározó elemeinek további fejlesztésére, másrészt a kaleidoszkópszerűen sokszínű tér térrészeiben élő emberekre, munkaerőre, illetve gazdaságra, vállalkozásokra, azoknak az információs és tudástársadalom igényeinek megfelelő helyzetbe hozására épül.
Ebben a forgatókönyv-modellben az életminőség-fejlesztés és gazdaságfejlesztés kart karba öltve jár, és jellemzően a mikrostruktúrák fejlesztésére alapozza a befektetési helyszínné válást, elsősorban a lokális gazdaság szereplőinek pozícionálásával. A hangsúly tehát a belső kapcsolatrendszer és az urbánus szolgáltatások fejlesztésén, a települések közötti munkamegosztás meghatározásán, és a várostérségben a policentrikus, helyi vállalkozói zónák közötti relatív szerepek meghatározásán van. Így ez a modell a várostérség-fejlesztés alternatív koncepcióját vetíti elénk, melyben egyidejűleg folyik:
 A metropolisz-tér (budapesti agglomeráció) egészének policentrikussá fejlesztése, a térbeli kohézió, a kooperáció, koordináció és komplementaritás fejlesztése, valamint
 a centrum funkcionális és minőségi megújítása, a tér egyfajta hierarchikus újjászervezése.
A fejlesztési koncepció feltételezi valamennyi (önkormányzati, társadalmi és gazdasági) résztvevő aktív részvételét. Ehhez pedig a térség jelenlegi irányításának intézményeit, döntési struktúráját is meg kell újítani és egy hatékony kooperációt biztosító rendszert kell bevezetni.
A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (BAFT) struktúrája
A közös célok meghatározásához, a célok iránti elkötelezettség megteremtéséhez, a folyamat-menedzselés során szükséges gyors és minőségi döntések meghozatalához döntő fontosságú a modern, integratív – kooperatív szervezetrendszer kiépítése.
 
A BAFT a különböző érintett szereplők és intézmények – képviselőiken keresztül történő – bevonásával készíti elő döntéseit, illetve – mint végrehajtó – ezen intézményekkel együttműködve valósítja meg céljait. A fejlesztési célok szakmaspecifikus bizottságok (Stratégiai Bizottság, Operatív Fejlesztési Bizottság, Ellenőrzési és Monitoring Bizottság, továbbá ad hoc szakmai bizottságok), míg a fejlesztési érdekek a Koordinációs Bizottság keretében kerülnek egyeztetésre. A térségi vélemények és érdekek megnyilvánulásának a Kistérségi és Kerületi Egyeztető Fórumok adnak teret.
A BAFT, meghagyva az érintett szereplők autoritását, a közös-, kölcsönös érdekek mentén befolyásolja, koordinálja a térséggé szervesülést, a várostérség összehangolt fejlődését, ötvöződését, ezáltal biztosítva, hogy a Budapesti Agglomeráció a meghozható jobb és gyorsabb döntések, és hatékony megvalósítás eredményeként pozícióelőnyre tegyen szert az európai városrégiók versenyében.
A Tanács működéséről, feladatairól és aktuális tevékenységéről a Tanács honlapján lehet tájékozódni, melynek címe: www.baft.hu
Forrás: Budapesti Agglomeráció Területfejlesztési Koncepciója, 2007.
Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács Kommunikációs Stratégiája, 2007.