Gondolatok a helyi adózási rendszerről XV. - A 2018-as adóváltozások áttekintése

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Gazdálkodás - pénzügy

Gondolatok a helyi adózási rendszerről XV. – A 2018-as adóváltozások áttekintése

XX. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Dr. Deli Lajos
közgazdaságtudományok doktora, adószakértő


A helyi önkormányzati adóbevétel – korábbi anyagokban számos alkalommal hangsúlyt kapott – alakulása, tehát az előző évek azonos időszakához, a tárgyév időarányos teljesítéséhez történő viszonyítása okán a szeptember 15-i határidővel jegyzett adóelőlegfizetési kötelezettség jelesül igazolja az adóapparátus működési képességét, ebből is következően kitűnő következtetés levonását engedi az év végéig tervezett költségvetési finanszírozás aktuális állapotára és teljesíthetőségére.

Azonos témával foglalkozó előző publikációk, nem jogszabályi mélységben (mert ezen szakfolyóiratnak nem feladata) már tárgyalták a 2018. év január 1-jével belépett, majd év közben jelentkező anyagi és eljárásjogi változásokat, amelyek önkormányzati rendeletekben kötelezően hatályba léptek, mindezekből következően kihirdetésre kerülve megismerhetővé váltak, hatásukat, következményeiket az önkormányzati adóapparátus és a helyi adóalanyok már érezhetik, tapasztalhatják. Adótisztviselők körében és helyi vállalkozók által indukált megfogalmazásban felmerült kérdések alapján, melyek inkább jogértelmezési körbe tartoznak, szükségesnek tűnik néhány témakör megemlítése, továbbá mindazok áttekintése, amelyek az év végéig feltehetően hatósági intézkedési igénnyel fogalmazódnak meg, egyrészt az adóalanyok által, de az önkormányzati adóapparátusban felmerült intézkedési kényszerrel bíró információk alapján is. Jelen anyag megjelenésének időpontjában már ismert, elfogadott, de csak a következő év január 1-jén hatályba lépő törvénymódosítások ismerete is indokolt (pl. feltöltési kötelezettséggel összefüggésben), tehát mindezek áttekintése nem haszontalan.

  1. 2018. január 1-jétől az adó mértékét az önkormányzat határozatlan vagy határozott időre állapíthatja meg. A határozott időre megállapított adómérték az első két naptári évben nem emelhető, illetve nem növelhető a harmadik évtől sem, ha a bevételcsökkenés maximum 30%-os. Akkor növelhető a határozott adómérték 130%-ig, ha az adóalany bevételének csökkenése a 30%-ot meghaladja, de legfeljebb 50%-ig terjed. Itt érvényesül a bázis szemlélet, ezért ha a következő év első tíz hónapjában eléri az adóbevétel a viszonyítási bevételt, akkor az adó mértékét vissza kell (lehet) állítani az eredeti adó mértékére. Az önkormányzati adóapparátuson belüli vezetői információs rendszert (ha ilyen egyáltalán van) úgy kell kialakítani, hogy a döntési pontok tájékozottsága naprakész legyen, akár év közbeni azonnali beavatkozás (saját hatáskörben vagy képviselő-testület közreműködésével), indokolt lépés megtétele érdekében. Mindezekhez megfelelő tartalmú, figyelemre érdemes segítséget ad az előrehozott adófizetés lehetősége, amely jelzi az adóalany adófizetési készségét és képességét is, tehát a fizetési morál javulását is mutatja. Fontos információt biztosít az érintett által kötelezően benyújtandó adóbevallás tartalma, belső összefüggései, melyekből a település általános gazdasági képességére, piaci helyzetére, jövedelemtermelő képességére lehet következtetni. Megfelelő viszonyítási alapként érdemes alkalmazni a helyi adóhátralék adónemenkénti alakulását, mert az önadózás rendszerében bevallott és az adókivetés útján működő kivetett adó és hátralék változásának összege, együttes korrelációs elemzése az önkormányzati költségvetés megalapozottságát – a saját források biztosítása okán – jól bizonyítja.
  2. A sportolókat és sportszervezeteket érintő változás lényege, hogy a főtevékenységként sporttevékenységet végző vállalkozás sporttal összefüggésben szerzett bevétele nem iparűzési adóköteles. Az ilyen vállalkozás nettó árbevétele, majd a korrigált nettó árbevétele jól igazodik a számviteli törvény vonatkozó szakaszához, de vannak további árbevételt csökkentő tételek, amelyek a sportról szóló törvény rendelkezéseihez igazodnak; különösen a szponzorálási és elektronikus közvetítési, valamint a létesítmény hasznosításából származó árbevételhez kapcsolódnak. A sportlétesítmények közvetlen és közvetett környezetében a szponzorálási, a hitel, a kölcsönnyújtási stb. tevékenység bemutatási, működési és figyelemfelkeltő reklámjainak előfordulása jellemző. A 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § (4) bekezdése szerint reklámhordozónak minősül a reklám közzétételét, elhelyezését biztosító, elősegítő, támogató eszköz, berendezés, létesítmény. Mindezeket építményadó terheli, ha az önkormányzat a rendeletében már szabályozta. Ha ezt eddig nem tette meg, saját bevételtől esik el és a törvény szellemét is sérti, ami a jogalkotás alárendeltségéből következően is törvénysértő.
  3. A helyi adózást érintő kérdésekről készült – már megjelent és azokhoz kapcsolódó – anyagokban kiemelt szerepet kapott az Art. változtatása iránti szándék, miszerint a jelenleginél egyszerűbb, közérthetőbb, az adózók adminisztrációs terheit csökkentő, az adóhatóság szolgáltató jellegét erősítő szabályrendszer kialakítása indokolt. Elvárásként fogalmazódott meg, hogy a közigazgatási eljárások rendszerén belül önálló, speciálisan és kizárólag az adóeljárásokra vonatkozó szabályozás jöjjön létre. Ennek szellemében az adóigazgatási eljárásra vonatkozó törvényi szintű szabályozás ezen év január 1-jétől az Air. (az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény), az Art. (az adózás rendjéről szóló törvény), az Avt. (az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárásról szóló törvény) szerkezeti rendjében és alapvetően jogharmonizált rendszerben változott meg. Külön említésre érdemes, hogy 2018. január 1-jétől hatályba lépett az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.), amely az állami adó- és vámhatóságot általános végrehajtási szervként határozza meg. A törvény 134. § (1) bekezdése szerint a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az állami adóhatóság foganatosítja. Ismételten érdemes felhívni az önkormányzati adóhatóság figyelmét arra a tényre, amely szerint az Ákr. és az Avt. összefüggései és hatásköri változása segíthetik is, de akadályozhatják is az önkormányzati adóhatáskört. A rendszer működését úgy kell kialakítani, hogy a lehetőségekhez képest átlátható, közérthető, könnyen követhető gyakorlatot valósítson meg. Lehetőleg gyors és optimális költséghatékony legyen, racionális és rövid ideig tartó eljárásokat eredményezzen, az adminisztrációs eljárási és költségigényt a minimálisra szorítsa vissza. Az önkormányzati adóapparátus további eredményes működése érdekében bizonyítani kell a törvények módosítása iránti szándékot, rendeleteinek módosításával követni szükséges az elvárt gyakorlatot; alkalmazott végrehatási, ellenőrzési módszereivel garantálni, bemutatni és bizonyítani szükséges a kiemelkedő szakmai képességét. Másrészt igénybe kell venni indokolt esetben a törvények által biztosított, megnövekedett mozgáskörletet, amely indirekt módon megközelítve hatáskörbővítést is jelenthet, mert a NAV-val való, de önkormányzat által kezdeményezett együttműködés a kölcsönös adatcserén túl, közös adóellenőrzések eredményeként stb. később az önkormányzati adóigazgatási hatáskörbővülését is eredményezheti, pl.: jövedelem típusú adók ellenőrzésének, végrehajtásának gyakorlatában.

Az Országgyűlés 2018 júliusában elfogadta a makroszintű 2019. évi költségvetést, amely az adótörvények módosítását is érinti, de nem zárható ki az őszi ülésszakasz menetében további adókérdések előfordulása, vitára bocsátása sem. A befolyásoló tényezők között az EU-hoz való alkalmazkodást, a belső piaci konjunkturális helyzetet, a költségvetési finanszírozási képességet, a reáljövedelem változását, ezzel összefüggésben a kereslet-kínálat arányát, a beruházási szándék és képesség összhangjának megtalálását, az ágazati koncepciók és lehetőségek, struktúraváltozások stb. megismert elképzeléseit, terveit érdemes kiemelni. Ide tartozik az önkormányzatok feladatainak ellátásában esetlegesen bekövetkező változások köre is, amelyben való irányítási, igazgatási átalakulások az elfogadott költségvetéssel érintett esztendőben kerülnek egyeztetés, vita alá.

A helyi adórendszer 2019-től továbbra is jelenlegi állapotában és a tervek szerint stabil marad, törvényi szintű szabályozásváltozás csak az iparűzési adót érinti. A jogalkotó szerint az adóalanyok számára kedvező hatással bír, mert a beruházásokat ösztönző és az adminisztrációt csökkentő eredményt érhet el. Indokolt tehát a változásokat és esetleges hatásukat értelmezni, elemezni.

  1. Az önkormányzat – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/C. § új (4) bekezdése alapján – rendeletet alkothat arról is, hogy a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén üzembe helyezett beruházása értékével vagy annak egy részével az adó alapját és/vagy az adó összegét csökkenthesse, tehát beruházási adókedvezményt vagy mentességet állapíthat meg. Beruházás alatt kell érteni a Htv. 52. § új 54. pontja szerint a számviteli törvényben deklaráltat, ha azt a mentességet vagy kedvezményt biztosító önkormányzat területén helyezik üzembe. Ebből az következik, hogy a preferenciával támogatott beruházás okán létrejött tárgyi eszköz az érintett székhely, telephely szerinti vállalkozás tevékenységét szolgálja. Az adóalap kiszámításánál az eszközérték-arányos, vagy komplex megosztási módszer esetén a tárgyi eszközt a kedvezményt nyújtó településen kell figyelembe venni. Az érintett tárgyi eszközt az adóalanynak kell első alkalommal használatba venni, ebből következően más vállalkozásnál korábban tárgyi eszközként nyilvántartásba vett eszköz vétele esetén a kedvezmény nem indokolt. Ennek vizsgálata az adóhatóság nagyon fontos feladata lesz, akár már a 2019-es évben preventív ellenőrzés keretében. Az adóelőny az üzembe helyezés adóévében vehető igénybe, de önkormányzati testület döntése alapján a beruházás értékarányos része még a teljes befejezés előtt is kedvezményt kaphat. Az önkormányzat rendeletében korlátozhatja az adóelőny terjedelmét, meghatározhatja az adóalap vagy az adó százalékában igénybe vehető kedvezmény összegét, továbbá kikötheti azt az adóösszeget, amelyet mindenképpen meg kell fizetni, esetleg évenként eltérő összeget, illetve mértéket állapíthat meg.
    A beruházási adóelőnynek minden vállalkozó esetén azonos terjedelműnek kell lennie, tehát nem lehet diszkriminációt gyakorolni. Az adóelőnyt minden beruházást megvalósító jogi és magánszemély vállalkozó iparűzési adóalany igénybe veheti. Korlátként nem írható elő a beruházási érték nagysága, a beruházás megvalósításának időtartama, a beruházásban alvállalkozóként résztvevők száma stb. Az önkormányzati rendelet alkotását érintő kiegészítő szabály, hogy legalább 3 évig fenn kell tartani az adóelőnyszabályt, amit csak akkor változtathat meg, ha a változás az érintett adóalanyra kedvezőbb hatással jár. A Htv. 40/C. § (2) bekezdése külön foglalkozik az IFRS 16 lízing rendszerben érintettekel, de szakmai vélemények szerint az iparűzési adókötelezettséget nem befolyásolja.
  1. A 2018. január 1-jétől hatályos szabályozás szerint az újonnan létrejött cégről a cégbíróság útján beérkezett adatokat az állami adóhatóság a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz továbbítja. A következő év július 1-jétől az állami adóhatóság adatszolgáltatása bővül, vonatkozik az egyéni vállalkozóktól és a bíróságok által nyilvántartott szervezetektől közvetve az állami adóhatósághoz érkező adatokra is, tehát nem csak a cégnyilvántartásban szereplő cégadatokra. Ebből következően nem a bejelentkezéskor, tevékenység kezdetekor beérkező adatokat adja az állami adóhatóság a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz, hanem az adózó működése során megváltozó és az állami adóhivatalhoz megküldött adatokat is. Az adatszolgáltatás nem vonatkozik az adózó képviseletét ellátó személyre vagy vállalkozásra. Az adatok havonta két alkalommal érkeznek meg az önkormányzatokhoz, értelemszerűen ez kiváltja a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő adózó bejelentkezési, változásbejelentési kötelezettségét is. Minden más, az adatszolgáltatási rendben nem érintett adatokat kizárólag az önkormányzati adóhatóság külön felhívására kell teljesíteni.
  2. 2019. január 1-jétől megszűnik a foglalkoztatás növelésével összefüggő, eddig jól működő, az elvárt hatást elérő adóalap-mentesség lehetősége. Ide kapcsolódik egy átmeneti szabály, mert a hatályos szabályok szerint az eddig igénybe vett adóalap-mentesség összegével növelni kell a következő év adóalapját, ha a foglalkoztatottak száma 5 százalékot meghaladó mértékben csökken. A 2019-ben kezdődő adóévben, ha a vállalkozó átlagos állományi létszáma az előző év létszámához képest 5 százalékot meghaladó mértékben csökken, akkor a jelenleg hatályos szabály alapján igénybe vett adóalap-mentesség összegével jövőre az adóalap összegét meg kell növelni.
  3. 2019. január 1-jétől, amennyiben az egyéni vállalkozó mezőgazdasági őstermelő tevékenység okán is iparűzési adóalanynak minősül (értékhatár-túllépés), akkor a két tevékenység utáni adóévi iparűzési adót együtt kell bevallani és megállapítani. Átmeneti szabályként ezt már a következő év május végéig benyújtandó 2018. évi adókötelezettségnél is alkalmazni kell.
  4. A 2018. évben már belépett új Art. ismételten szabályozza az iparűzési adóelőleg-kiegészítés bevallásának és megfizetésének határnapját is. Már nem rendelkezik egyértelműen az adóelőleg-kiegészítés tartalmáról, a kötelezettek alanyi köréről. A Htv. pontosítva rögzíti a jogintézmény tartalmát, e szerint az iparűzési adóban az az adóalany kötelezett az adóelőleg kiegészítésére, amely társasági adóban is hasonló kötelezettséggel bír. Ezt alkalmaznia kell a naptári évtől eltérő üzleti évvel rendelkező vállalkozásoknak is a 2018-ban kezdődő azon adóévére, amely a törvény hatálybalépése napját magában foglalja. A társasági adóhoz való kötődés korábbi esztendő szabályozására emlékeztet, de az önkormányzati adóhatóságnak nincs elegendő kontrolladat-lehetősége a helye alkalmazásának vizsgálata érdekében. A következő évben belépő adatszolgáltatási rendszer bővülése csekély támpontot nyújt mindezekhez, tehát marad az adóalanyhoz kötött bizonyítási kényszer intézménye.

Az adóztatási rendszerben bekövetkező gyakori anyagi és eljárásjogot, intézményi struktúrát, információs rendszert, kapcsolódó módszertant, eszközöket, működési rendszert érintő kérdések – önkormányzat irányú és tartalmú – változása felveti az egységes értelmezés iránti elkötelezettség intézményét, ami lehetőséget biztosít az önkormányzati adóztatási hatáskör korábban elért jó színvonalának további emelésére. Ezen gondolatok felvetik a jelenlegi lokális rendben vagy rendszertelenségben egy olyan továbbképzéssel foglalkozó intézmény létrejöttét, amely a mai és egyébként helyes jogalkotói gyakorlathoz részben igazodva nemcsak a változások ismertetésére szorítkozik, hanem azon túllépve módszertani ráépülés lehetőségét is garantálja. A különböző szakképzéssel foglalkozó szervezetek többsége marginális kérdésként kezeli az önkormányzati adóztatás rendszerét úgy, hogy szándékaik ellenére szűkös ismeretekkel bírnak, csak a jogalkotás által meghatározott témakört helyezik előtérbe. Természetes tényként kell elfogadni, hogy nem rendelkeznek elegendő információval, nem érik el a téma iránt érdeklődők körét, az önkormányzatok a továbbképzést nem támogatják, nincs elegendő számú és szakmai ismeretekben kiemelkedő színvonalon jártas és elismert előadó stb. Az ilyen továbbképzéseken nem kizárólag a törvény lényeges tartalmát, változását javasolt ismertetni, hanem módszertant kell garantálni, szükség esetén az ide érdemes eszközök megteremtését kell (kellene) megteremteni.

Jelen tanulmány fenti bekezdése arra is szívesen hívja fel az érdeklődők figyelmét, hogy a vállalkozók érdekében működő szakértői háttér egy része komplex szakmai ismeretekkel rendelkezik, korrekt szakmai partner lehet az önkormányzati adóigazgatás működésében.

Hozzászólások

Előfizetés

Kategória

Feliratkozás hírlevélre

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu