A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek integrált nevelése, a közoktatási rendszerben megtalálható különböző szegregációs formák lebontása érdekében fejti ki tevékenységét az Országos Oktatási Integrációs Hálózat. Az integrációra való felkészülés érdekében az első Nemzeti Fejlesztési Terv keretén belül több újszerű – pedagógusokat és az iskolák nem pedagógus partnereit érintő – képzési programot fejlesztett ki uniós támogatásból. Az egyik képzést kifejezetten a helyi döntéshozóknak szánták.

 A „Fenntartói kötelezettségek: egyenlő bánásmód a közoktatásban” című képzés célja, hogy a helyi döntéshozók betekintést kapjanak az integrációt szolgáló pedagógiai kultúrába. A diszkriminációmentes, befogadó oktatás szervezeti és pedagógiai kereteit meghatározó programot az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH) dolgozta ki a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás- fejlesztési Operatív Programja célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. A rendszer elméleti megismerésén túl a képzés önismeret-fejlesztő jellege biztosítja, hogy a résztvevők a tréninget követően elkötelezetten támogassák az integrációt szolgáló pedagógiai innovációkat. A képzés alapgondolata, hogy az integrált nevelés sikeres megvalósításához nem elég a hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekek és a nem hátrányos helyzetű gyerekek egy osztályban történő tanítása. Ehhez át kell alakítani az iskola belső életét – a pedagógiai programot, a módszereket, az osztálytermeket – is. Csak így remélhető, hogy az eddig oktatási kudarcra ítélt gyerekek is sikeresen továbbtanulhassanak, ami nélkül a munkaerő-piaci érvényesülés ma már nem lehetséges. Az integrált oktatás sikere és az oktatási szegregációs mechanizmusok lebontása azonban elképzelhetetlen a helyi döntéshozók nélkül. Szükséges, hogy a fenntartók is átlássák és támogassák azt a folyamatot, amelynek gazdasági és társadalmi haszna hosszú távon sokszorosan megtérül.

A program alapvetése, hogy az oktatási integráció sikeres megvalósulásához a helyi fenntartóknak is újra kell értelmezniük mindennapi működésüket, és ennek részeként át kell formálniuk azokat a célokat, hiedelmeket és értékeket, amelyek működésüket meghatározzák. A trénig gyakorlatai tehát – amellett, hogy kellő elméleti ismeretet nyújtanak a szükséges változásokhoz – nagy figyelmet fordítanak az ön- és társismeret fejlesztésére, mert e nélkül a mindennapi működés megváltoztatása nem lehetséges. A képzés rávilágít arra, hogy a különböző helyzetű gyerekek képességeire vonatkozó intézményi és tanári elvárások (előítéletek) hogyan befolyásolják a gyerekek tanulmányi előmenetelét, iskolai és felnőttkori sikerességét. Szó lesz arról is, hogy mára rendelkezésre állnak azok a jogi, pedagógiai és módszertani eszközök, amelyek a kitűzött célok megvalósításának alapjául szolgálhatnak.

A tréning a résztvevők személyiségének és szaktudásának fejlesztését célozza kreatív és támogató közegben. Szeretnénk előmozdítani, hogy a csoporttagok kapcsolatba kerüljenek azokkal a célokkal, értékekkel és hiedelmekkel, valamint az ezekhez kapcsolódó érzésekkel, amelyek korábbi – kognitív és affektív – tapasztalataikhoz kötődnek. A gyakorlatok során arra kérjük őket, vegyék észre azokat az előítéletes, intoleráns és igazságtalan viselkedési formákat, amelyek általuk ismert emberekkel akár a szemük láttára történtek. A program gyakorlatai alkalmasak arra, hogy tudatosítsák az előítéletekhez kapcsolódó érzelmeket, és azt, hogy hogyan jelennek meg ezek a közoktatásban, illetve a közoktatás helyi szabályozásában.