A helyi önkormányzatok számára évről évre nehezebb feladatot jelent egyensúlyban lévő önkormányzati költségvetés összeállítása a központi forrásszabályozás kedvezőtlen változásai, illetve az esetenként növekvő ellátandó feladatok miatt.
2 keretbe
A statisztikai kistérséget jelenleg 9 település alkotja: Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék. A statisztikai kistérség feltehetően továbbviszi a Homokháti Kistérség elnevezést.

Kistérségünk földrajzilag Csongrád Megye délnyugati részén, Szegedtől nyugatra lévő területen helyezkedik el. A települések többsége 2-4 ezer fő közötti lélekszámú; a térségközpont Mórahalom város, a társulásban résztvevő többi település község; nagy a tanyavilág minden önkormányzatnál, a lakosság jelentős része külterületen él.
A teljesség igénye nélkül, de a számunkra fontosabbakat kiemelve mutatom be, hogy a 2004 évi költségvetési törvényben, illetve a 2004. évtől hatályos adótörvényekben bevezetett változások milyen pozitív vagy negatív hatást gyakoroltak az önkormányzatok 2004. évi költségvetésére kistérségünkben:
1. Az iparűzési adóerőképesség, illetve az ehhez kapcsolódó személyi jövedelemadó-kiegészítés 2003. évi elszámolása során – a korábban korrekcióval élő, s ezért elszámolásra kötelezett önkormányzatok közül – több önkormányzatnál keletkezett visszafizetési kötelezettség. 2004. évtől nagyobb az önkormányzatok felelőssége, hiszen a 2004. évi költségvetés készítése során minden önkormányzatnak helyben kell meghatározni a tervezett 2004. évi adóerőképesség nagyságát. Lehetőség van év közben a normatíva lemondáshoz, pótigényhez hasonlóan az adóerőképesség korrekciójára is.
2. A gépjárműadó ez évtől 100 százalékban önkormányzati bevétel. Ennek nagyobb jelentősége a kistérség komolyabb, tőkeerősebb mezőgazdasággal rendelkező településein van. A gépjármű adóztatásban gondot jelent, hogy most már az okmányiroda adatbázisán alapul az adómegállapítás, viszont pl. az utánfutók esetében sok esetben még nem pontos az adatbázis.
3. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2004. január 1-től bevezetett változása különösen az önkormányzatokat érinti kedvezőtlenül, mivel jelentősen csökkenti az áfa visszaigénylés lehetőségét olyan  önkormányzat által végzett, támogatásból is finanszírozott  adóköteles tevékenységek esetében is, ahol nem az önkormányzat a végső fogyasztó. A kistérségben 2003-2004-ben több önkormányzatnál folyamatban van szennyvízcsatornázás. Ezekre a beruházásokra tartalmaz átmeneti rendelkezéseket az áfa törvény, viszont az újonnan induló szennyvíz beruházások jelentős anyagi hátránnyal indulnak ebben a kérdésben.
4. 2002-2003. években az EU jogharmonizáció jegyében a helyi adó rendeletek felülvizsgálatra kerültek a kistérség önkormányzatainál is. Az iparűzési adó esetében a korábbi adósávok megszüntetésre kerültek, mivel egységesen 2 % adómértéket kell alkalmazni és határozott idejű adókedvezményeket vezettek be az önkormányzatok. Ez összességében az iparűzési adóbevétel növekedését eredményezte a változással érintett önkormányzatoknál.
5. A 2004. évi költségvetési törvényben biztosított normatív állami hozzájárulások alapösszege (pl. óvodai nevelés, iskolai oktatás) nem növekedett jelentősen, viszont az önkormányzatok egy részénél a gyermeklétszám csökkenése volt tapasztalható. Az önkormányzatok által igénybe vehető normatív állami hozzájárulás növekedése az előző évhez képest összességében minimális.
6. A kistérség önkormányzatainak érdekérvényesítő képességét jelzi, hogy a lakott külterülettel kapcsolatos feladatokra 1999. évtől új normatív állami hozzájárulás jogcímet tartalmaz a költségvetési törvény. Ennek alapösszege 2003-ra 3862 Ft volt, amely 193 %-kal magasabb, mint az eredeti összeg. 2004-ben a normatíva összege csökkent 1,2 %-kal az előző évhez képest. Az ezen a jogcímen kapott támogatás nem fedezi az önkormányzatok külterületi feladatellátással kapcsolatos kiadásait (pl. útkarbantartás, szemétszállítás, hóeltakarítás).
7. A 2003. évi költségvetési törvényben a központosított előirányzatok között első ízben megjelent a belső ellenőrzési társulások működéséhez igényelhető támogatás. Kistérségünk területén 1988-tól működik a ruzsai székhelyű pénzügyi ellenőrzési igazgatási társulás, amelynek finanszírozását 2003-ig a társulásban résztvevő önkormányzatok az adott önkormányzatnál eltöltött ellenőrzési nap arányában teljes egészében biztosították. A finanszírozás elvei most sem változtak, viszont az egy ellenőrzési napra jutó kiadás meghatározásánál csökkentő tényezőként az igényelhető támogatás összege figyelembevételre került. A támogatás igénylésénél jelentős változás következett be 2004-re, mivel 2003-ban csak az átfogó ellenőrzések után lehetett igényelni támogatást. 2004-től valamennyi belső ellenőrzés után igényelhető támogatás, de ez maximum a belső ellenőr személyi juttatás és járulék kiadásának fele lehet.
8. A kistérség önkormányzatainak legnagyobb problémája az utóbbi években a működési forráshiány. Az érintett önkormányzatok a költségvetés egyensúlyát a felhalmozási bevételek működésbe történő beforgatásával tudják csak biztosítani. Csak legvégső megoldásként, a likviditás zavara esetén folyamodnak a működési célú hitelfelvételhez.
Az ÖNHIKI igénylés nyomtatványgarnitúrája évről évre egyre kisebb mozgásteret ad önkormányzatoknak az egyedi sajátosságokból származó többletigények befogadtatására, viszont ebből következően egyre egyértelműbb, átláthatóbb, gyorsabb az igénylés elkészítése is.
2004-ben a kistérség-fejlesztési társulás 12 önkormányzatából 9 forráshiányos. A kistérségben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 314 millió Ft támogatást igényeltek és 209 millió Ft-ot nyertek el.
A működési költségvetésnek 4-29 %-át teszi ki a forráshiány fedezetére betervezett működési célú hitelfelvétel az érintett önkormányzatoknál.
Az önkormányzatok az utóbbi években intézkedéseket tettek a forráshiány csökkentésére. Az igénylés benyújtásának feltétele, hogy az önkormányzat racionalizálja a gazdálkodását, valamint az ÖNHIKI támogatással nem fedezett forráshiány tartós kigazdálkodása szintén az átszervezés, megtakarítás elérése révén biztosított.
A forráshiány csökkentésére tett  hosszabb távra ható  intézkedések jellemzően a következők voltak:
A fentebb tárgyalt problémák, lehetőségek a 2004. évi költségvetés készítésekor kezelésre, figyelembevételre kerültek a kistérség önkormányzatai részéről. A nehézségek ellenére az önkormányzati költségvetések egyensúlya biztosított.
A forráshiány kigazdálkodásában az egyes önkormányzatok összességében hasonló módszereket alkalmaznak. Van olyan önkormányzat, amely már 4 éve átvilágította, racionalizálta a gazdálkodását, és van, amelynél ez most van folyamatban. Sajnos sok esetben a feladatellátás felülvizsgálatát követően is maradt forráshiány az adott önkormányzatnál, amely komoly problémákat vetít előre a későbbi évekre. Mi lesz az önkormányzatokkal, ha folyamatosan működésre kell fordítani a felhalmozási forrásokat – a jelenlegi forrásszabályozás mellett?
A továbblépés, a jövő útja a többcélú társulásban való részvétel lesz. Ennek kezdeti lépései már megtörténtek. A társulás legnagyobb kerékkötője, hogy a résztvevő önkormányzatok szemében csorbulni látszanak a rendszerváltáskor elnyert előjogok a társulási tagsággal. A társulásban való részvételre az ágazati törvények, illetve az önkormányzati törvény nem kötelezi az önkormányzatokat, viszont a jogalkotó a normatív finanszírozás, az ÖNHIKI támogatás feltételrendszere, illetve a többcélú társulások létrehozásához kapcsolódó pályázati lehetőség révén befolyásolni tudja a társulási szándékot is.