Az intézmény működtetés sorskérdései

Budapest XXII. kerületének önkormányzata, mint minden más önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására intézményeket alapított.  Egyes feladatoknak a jellege lehetővé, a gazdaságosság, a szolgáltatás színvonalasabb ellátása pedig néhány év elteltével indokolttá tette, hogy a közszolgáltatások egy részét intézményi forma helyett különböző típusú gazdasági formában, kht-ban lássa el az önkormányzat.

KERETBE
Az Egészségügyi Szolgálat reformja – tudomásunk szerint elsőként az országban – 1996-ban ment végbe. A képviselő-testület ekkor döntött a Szolgálat közhasznú társasággá alakításáról.
Az átalakítással az intézmény egysége megmaradt, az önálló gazdálkodása biztosított. A változásokat rugalmasabban követő szervezeti forma előnye, hogy a képződött nyereséget a fejlesztésre visszaforgatják.
Természetesen megfogalmazódtak az átalakítás bizonytalansági tényezői is. A képviselő-testület a közhasznú társaságot 100%-os önkormányzati tulajdonnal hozta létre. A gazdasági társaság a működéséhez szükséges teljes vagyont ingyenes használatba kapta a feladat ellátásához. Az önkormányzat egy opciós szerződés alapján – lehetőséget biztosított arra, hogy a menedzsment is tulajdonostárssá váljon. A Kht zavartalanul, jó színvonalon biztosítja a kerület egészségügyi szakellátását.
1. Keret eddig
2. keretbe:
Szociális Foglalkoztató 1965 óta működik a kerületben. Az intézményt azzal a céllal hozták létre, hogy lehetőséget teremtsen a csökkent munkaképességű, rokkant- és alacsony nyugdíjas, szociálisan rászorult, rehabilitációra szoruló, illetve üzemi keretek között munkát vállalni nem tudó kerületi lakosok foglalkoztatására. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a Foglalkoztató működésére szükség van. A képviselő-testület úgy döntött, hogy a Szociális Foglalkoztatót 1999. július 1-jétől kezdődően egyszemélyes közhasznú társasággá alakítja. A Szociális Foglalkoztató – mint Kht – keretei között működik két szociális bolt is A Kht a feladatkörébe tartozó önkormányzati közfeladatokat feladat-ellátási szerződés alapján látja el eredményesen. 
2. keret eddig
3. keretbe:
A Budafok-Tétény Művelődési Központ 1997-ig költségvetési intézményként működött. A különféle költségelemzések, a kiadások mérséklése és a bevételek növelése felmérésével egyidejűleg a szakmai színvonal emelésének, a szolgáltatás bővítésének igénye mellett egyértelművé vált az intézmény közhasznú társasággá történő alakítása, melyet a képviselő-testület 1997. július 1-jével jóváhagyott.

Működésének alapja a közhasznú, illetve feladat-ellátási szerződés. A Kht-vá alakítás előtt az önkormányzati támogatás és a saját bevétel aránya 65-35 % volt, a mai helyzet ennek fordítottja. Jelenleg az önkormányzati támogatás a 35 %, a Kht saját bevétele pedig 65 %. Az átalakítással nyert gazdaságosabb, hatékonyabb szervezeti forma mellett a legfontosabb a Művelődési Ház sikeres működése, színvonalasabb szakmai munkája.
3. keret eddig
4. keretbe:
Az önkormányzat jelentős intézménye a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar. A fővárosi kerületek közül csak a XXII. kerületben működik zenekar, amely ugyan nem kötelezően ellátandó feladat, de amelyet – a képviselő-testület egyöntetű döntése alapján – üzemeltet, növelve a kerületi, a hazai és a nemzetközi zenei élet színvonalát. Kiemelkedő a zenekar „utánpótlás” növelő tevékenysége, amely szintén egyedülálló a hazai kulturális palettán. Sajnos az egyre szűkülő kerületi források miatt már nem lehetett saját finanszírozásban az intézményt fenntartani, ezért a képviselő-testület 2001. július l-jével közhasznú társasággá alakította.
4. keret eddig
5. keretbe:
A képviselő-testület „profil-tisztítást” hajtott végre a polgármesteri hivatalban, amikor a hivatal egyik irodája – Városüzemeltetési Iroda – által ellátott, zömében közhasznú feladatokat 2000. január l-jével kiszervezte közhasznú társaságba. Feladat-ellátási szerződés alapján a Kht végzi a kerületi utak, parkok, intézmények karbantartását, utak, csatornák építését, egyéb kommunális feladatok ellátását, stb. Az eltelt rövid időszak tapasztalatai szerint a Kht feladatát hatékonyan látja el. A gazdasági társaságnál keletkezett többletforrások önkormányzati közhasznú (fejlesztési) célra visszaforgatásra kerülnek.
5. keret eddig
Az eltelt időszak tapasztalatai alapján megfogalmazható, hogy a közhasznú társaságok működése hatékonyabb, gazdaságosabb, racionálisabb és jóval rugalmasabb, mint az előző működési formában volt.