Jegyző lettem A pályáról – egy kezdõ jegyzõ szemével 2001/4
Zimmermann-né dr. Kovács Anikó
körjegyző
Lánycsók
A sors úgy hozta, hogy Dél-Baranya két festõi szépségû községében, Nagynyárádon és Sátorhelyen (a szomorú emlékû mohácsi sík mellet)/ kezdõdött jegyzõi pályafutásom mintegy három évvel ezelõtt. Igen tanulságos, tartalmas volt már eddig is ez a három év.
Családom Mohács környékéhez kötõdik, én is itt végeztem iskoláimat. A pécsi JPTE Jogi Karán, levelezõ tagozaton szereztem diplomát. Az egyetemi tanulmányaim mellett a Mohács Városi Polgármesteri Hivatal Lakossági Osztályán ismerkedtem az államigazgatási pályával. Az itt töltött évek alatt megszerettem a közigazgatást és természetes volt, hogy jogászként is itt maradok. Aztán 1998. nyarán egy hirtelen ötlettõl vezérelve, megpályáztam Nagynyárád és Sátorhely községek körjegyzõi állását. Vonzott a szakmai kihívás, hogy kipróbáljam magam egy új területen. Bár a mohácsi hivatalban a közigazgatási munka több területébe belekóstolhattam, mégis teljesen más egy nagylétszámú apparátusban egy részterülettel foglalkozni, mint egy csekély létszámú községi hivatalban a gazdálkodástól, pénzügyektõl kezdve az igazgatási ügyeken keresztül az irattári selejtezésig minden részterületet koordinálni, sõt tevékenyen részt venni az e területeken adódó mindennapi munkában.
Jó volt, hogy egy évtizedek óta rugalmasan együttdolgozó kis apparátust „örököltem”, bár ez sokszor nehézséget jelentett és jelent a tekintetben, hogy a hosszú évek alatt berögzõdött esetlegesen hibás gyakorlatról átálljanak a kollégák az új jogi környezet által támasztott követelményekre.
A Nagynyárádon található szerény, régi körjegyzõségi hivatalból mára sikerült – még ha külsejében nem is, de felszereltségét és a dolgozók munkafeltételeit tekintve – egy korszerűnek mondható hivatalt teremteni. Minden kolléga asztalán ott a számítógép, rajta az aktuális, naprakész programokkal, cd-jogtárral. Ez a fejlesztés persze nem valósulhatott volna meg, ha a két község képviselõ-testületei és polgármesterei ebben nem partnerek.
A jegyzõi munka lényeges oldala, a polgármesterekkel és a képviselõ-testületekkel való kapcsolat.
Nehezítette dolgunkat Nagynyárádon az a speciális helyzet, hogy az 1998-as választások után egy, az elõzõhöz képest teljesen új összetételû testület alakult, új polgármesterrel, mellette pedig jómagam is új jegyzõként. A képviselõ-testület és a polgármester nehezen fogadta el azt a tényt, hogy a hivatal apparátusát nem „cserélheti le” négyévenként a mindenkori önkormányzat, hiszen õk azok, akik a mûködésben a folyamatosságot biztosítják. Sok „hétköznapi csatába” került, amíg tisztázódtak ezek a nézeteltérések, sõt kis híján a tíz éve működõ körjegyzõségi hivatal léte forgott kockán.
Az Ötv. szerint a polgármester irányítja, a jegyzõ pedig vezeti a hivatalt. E két jogosítvány a valóságban nehezen elkülöníthetõ, a felek kölcsönös kompromisszumkészsége nélkül nem mûködik, ill. folyamatos összezördülésekhez, nézeteltérésekhez vezet, ami negatívan befolyásolja az egész önkormányzat működését.
Az is problémát jelenthet, ha a képviselõ-testület nem veszi tudomásul, hogy a hivatal munkájának csupán egyik oldala a testület kiszolgálása, döntéseinek elõkészítése és végrehajtása. A hivatal másik, ugyanolyan fontos feladata az általános államigazgatási hatáskörök ellátása, lévén a közigazgatási szervezetrendszer legkisebb, utolsó láncszeme. Ezen feladat- és hatáskörök pedig teljesen függetlenek a mindenkori képviselõ-testülettõl és polgármestertõl.
Újra és újra felvetõdik tehát a kérdés: a jegyzõ állami vagy önkormányzati ember-e?
Reméljük a törvényhozás mielõbb segítségünkre siet e kérdés megválaszolásában és megnyugtatóan rendezi a jegyzõk jogállását azért, hogy ez a szép hivatás minél vonzóbb legyen a közigazgatási pályát élethivatásuknak tekintõ kollégák számára.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft