Keszthely város közigazgatási területén és 14 településen látunk el építéshatósági feladatkört. A jogorvoslati eljárások során szerzett tapasztalatainkról szeretnék rövid áttekintést adni a 2005. és 2006. évekre vonatkozóan. A fentiekből látszik, hogy a kiadott építéshatósági határozatok száma nagyon magas, mely igazolja, hogy ez az ágazat igen frekventált és kiemelt jelentőségű a közigazgatásban.

2005-ben az építéshatósági munka során
kiadott összes határozatok száma: 739 db
jogorvoslati eljárásra került határozatok száma: 14 db
ebből: II. fokú hatóság helybenhagyta 6 db
II. fokú hatóság megsemmisítette és új eljárásra kötelezett 2 db
II. fokú hatóság az eljárást megszüntette 2 db
II. fokú hatóság a döntést megváltoztatta 4 db
I. fokú döntések elleni fellebbezések aránya: 1,98 %.

2006-ban (2006. október 19-ig) a meghozott határozatok száma: 630 db
jogorvoslati eljárásra került határozatok száma 11 db
ebből: II. fokú hatóság helybenhagyta 6 db
II. fokú hatóság helybenhagyta, de a határozatot kiegészítette 1 db
II. fokú hatóság megsemmisítette és új eljárásra kötelezett 1 db
II. fokú hatóság a döntést megváltoztatta 2 db
II. fokú hatóság az eljárást felfüggesztette 1 db
I. fokú határozatok elleni fellebbezések aránya: 1,70 %.

Az embereket jobban érdekli és érinti, mint más ügycsoport, s azt gondolják, hogy jobban is értenek hozzá. Az ügyféli kör sokkal szélesebb, ellentétben mondjuk a gyámügyi igazgatással, vagy egyéb más igazgatási ággal, hisz ide sorolandók az építéssel érintett ingatlantulajdonosok, a haszonélvezők, a szomszédok és mindazok, akiket valamilyen módon érint az építési engedélyezési eljárás. Ilyen szempontból tehát sokkal felelősségteljesebb és nagyobb rálátást, nagyobb precizitást igénylő munka a miénk.
Az építéshatósági munka végzésének egyik fokmérője, hogy a kiadott engedélyek alapján megvalósult építkezések hosszú távra kihatnak a településképre, és óriási a város arculatát formáló jelentőségük és szerepük, melyhez fontos, hogy a megfelelő személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre álljanak.
Úgy gondolom, hogy az építéshatósági munka megítélésének egyik mércéjét jelentheti a megfellebbezett határozatok száma és az azokra vonatkozó II. fokú döntések tartalma. Nálunk a 2 % alatti arányszám rendkívül alacsonynak értékelhető, és a pozitív lakossági visszajelzésekkel együtt az építéshatóság munkájának jó színvonalát eredményezi.
Az előzőekben már említettem a széles ügyféli kör felsorolását, melynek természetesen megvan a jogorvoslati lehetősége is.
A hatósági munka során a fellebbezések nagy része az építési engedélyezési eljárás, illetőleg a jogellenes építkezések következtében keletkező fennmaradási és ahhoz kapcsolódó építési bírság ügyében keletkezik.
A fellebbezéseknél tapasztaljuk, hogy előfordulnak vélt vagy valós sérelmek, melyek a szomszédok között esetleg évek óta érlelődnek és egy építéshatósági engedélyezési eljárás során felszínre kerülnek.
Az elmúlt időszak egyik új jelensége az ingatlanok maximális beépítésével kapcsolatos jogorvoslatok megjelenése.
A jelenlegi gazdasági helyzet következtében az ingatlanok szabályozási terv szerint megengedett maximális beépítésének – mind beépítési %, mind lakásszám – kihasználása, amely az övezetben eddig is megengedett volt, csak nem használták ki.
Az az ügyfél, aki mindig családi házas övezetben 2-3 szobás családi házban lakott, érthetően nem örül annak, amikor egyszer csak a szomszédban elkezdenek építeni egy 6 vagy 8 lakásos társasházat, és ezért fellebbez. Természetesen itt szó sincs arról, hogy arra a szomszédos telekre nem lehetett volna már korábban is társasházat építeni, lehetett, de erre csak most került sor. Ma már igyekeznek a helyi építési szabályzat által adott lehetőségeket az építtetők maximálisan kihasználni, ami esetleg a szomszédos ingatlan tulajdonosait akár sértheti is, de persze nem jogilag. Kétségtelen, ha a szomszédos ingatlant beépítik, más jellege lesz a területnek és az ezekkel kapcsolatos fellebbezések a II. fokú hatóság döntései alapján is nem megalapozottak.
Említést érdemel még, hogy a szabálytalan építkezések miatti fennmaradási engedélyezési ügyekben a kiszabott építésügyi bírság – mely objektív közigazgatási jogi szankció – nem csupán a jogellenes magatartás egyszerű következménye. Építtető a kiszabott építésügyi bírsággal a határozat meghozatalakor szembesül. Általában nem a jogsértés megszüntetésére törekszik, hanem él a jogorvoslati lehetőségével.
A bírságszámítás során derül fény legtöbbször a jogszabályok különböző jogi és műszaki értelmezésére.
Sajnos gyakran kerül sor ebben az esetben a II. fokú hatóság eltérő döntésére, vagy az eljárás döntés nélküli visszaadására azzal az indokkal, hogy az eljárásnál további tényállás tisztázása szükséges, mely főképp a jogellenes építkezésekre vonatkozik.
Ebben szerepet játszik, hogy a jogszabály talán az indokoltnál magasabb szankciókat állapít meg a fennmaradási engedély megadásánál, s ez még inkább arra sarkallja az építtetőt, hogy ezekben az esetekben szinte kivétel nélkül fellebbezzen és a bíróságra is továbbvigye az ügyet.
Mint I. fokú építéshatóság a fenti nehézségek ellenére maximálisan törekszünk a hatósági eljárások lefolytatása során a jogszabályok szerinti munkavégzésre, az építési törvényben, az eljárási rendeletekben megfogalmazottak betartására, a széleskörű tényállás tisztázására.
A II. fokú hatósággal rendszeresen tartunk konzultációt tekintettel arra, hogy Ők a bírósági joggyakorlatra alapozva szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek.
Véleményem szerint városunkban és a hozzánk tartozó 14 településen nagymértékben javult az építési fegyelem, mely az ügyfélcentrikus és szakmailag, jogilag jól megalapozott építéshatósági munkának köszönhető.