Az önkormányzati törvény 1990-ben rendelkezett többek között az állam tulajdonában lévő, lakossági szükségleteket kielégítő közművek belterületen található építményei, vonalas létesítményei, berendezései önkormányzati tulajdonba adásáról. A települési önkormányzatok döntő többsége a vagyonátadó bizottságok határozata alapján jutott a víziközműrendszer és szennyvízhálózat, valamint tisztító művek tulajdonjogához.

Kaposvár 1993-ban kapta tulajdonba a víziközművek bel- és külterületen lévő, úgynevezett működtető vagyontárgyait, ingatlanokat és ingóságokat. Közel száz fúrt kút, vízvezeték-hálózat, víztározók, vízműtelepek, szennyvíztisztítótelep, szennyvízhálózat illetve különböző műtárgyak, berendezések.
A vagyonátadás idején egy nagy regionális vállalat működtette a város víz- és szennyvízrendszerét több városi és községi – közte a Balaton parti – víziközmű-rendszerrel egyetemben. Különösen az üdülők közműellátásának magas fajlagos üzemeltetési költsége, de egyéb külső tényezők hatására is kedvezőtlenül alakultak a szolgáltatási díjaink.
Adott volt hát a kérdés: miként tudjuk úgy üzemeltetni a város víz- és csatornarendszerét, hogy az árak kedvezően alakuljanak, de a szolgáltatás biztonsága és minősége garantált legyen?

Több lehetőség közül választhattunk.
– Korábbi üzemeltető megbízása;
– saját gazdasági társaság létesítése az üzemeltetésre;
– üzemeltetés koncesszióba adása;
– pályázati úton megbízás az üzemeltetésre.

Miért választottuk a koncesszióba adást?!
– Nem kívántuk fenntartani a regionális üzemeltetésből fakadó hátrányokat.
– Saját tulajdonú társaság létesítését szakmai és közgazdasági szempontból is kockázatosnak találtuk.
– A megbízásos jogviszony keretében történő üzemeltetéssel szemben a konkrét feladatellátásra létrehozandó koncessziós társaság a pénzügyi átláthatóság és a szakmai célirányosság előnyeit is kínálta. Hiszen amíg egy megbízásos üzemeltető egyéb feladatokat, megbízásokat is teljesít, könyvvitele bonyolultabb, költségei, „összemoshatók”, a koncessziós társaság csak a konkrét üzemeltetési feladatot végezheti, arra kell létrehozni.

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény állapítja meg – többek között – a helyi közművek működtetése koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait. A koncesszió lényege a tevékenység gyakorlása időleges jogának koncessziós szerződésben történő átengedése.
Koncessziós szerződés megkötésére csak pályázati kiírás alapján kerülhet sor. Kaposvár a vízbázisához kapcsolódó négy kisközséggel közösen írta ki a pályázatát, amelynek kötelező tartalmi elemeit a törvény tételesen meghatározza.
A víz- és szennyvízrendszer üzemeltetésére a nyertesek által létrehozott koncessziós társaság, amelyhez később egy francia óriás cég is társult nyolcadik éve szolgáltat közmegelégedésre.
A koncesszióba adás időpontjában a legmagasabb lakossági víz – és csatornadíjjal rendelkező városok közé tartoztunk. Ma megyei és országos viszonylatban is kedvezőek a lakossági szolgáltatás díjai.
De nem csak ez tapasztalataink szerint a koncessziós üzemeltetés előnye. A koncesszióba vevőknek elemi érdeke a szerződésben vállaltak betartása, hisz vállalkozásuk hosszú távon lehet nyereséges. Ehhez pedig jó lakossági kapcsolatok, korszerű üzemeltetési technológiák és tervszerű karbantartási munkák szükségesek.
Ha a koncessziós pályázat körültekintően előkészített és a szerződés tartalmazza erre vonatkozóan a kellő biztosítékokat, úgy a koncesszióba adás hosszú távra megfelelő megoldást jelenthet a víziközmű rendszer megfelelő működtetésére.

A Koncessziós pályázat leglényegesebb elemei:
– A koncesszió-köteles tevékenység időtartamának megválasztása kellő körültekintést igényel.
Legfeljebb 30 évre szólhat, és határozott idejű kell, hogy legyen, de mi az optimálisan megválasztott időtartam? 10-15 év tűnik helyes választásnak egyrészt, mert a koncesszióba adónak is „belátható, a váltás lehetőségét kínáló az időtáv, de a vállalkozó számára is kellő garancia a hosszú távú befektetései megtérülésére.
– Legizgalmasabb feladat nyilván az árképzési feltételek meghatározása.
Célszerű inflációs felsőkorláttal, költségképlettel dolgozni biztosítva az egyes költségelemek ellenőrizhetőségét.
– A vagyon átadáskori állapotának rögzítése és a visszaszolgáltatásra vonatkozó szabályok, biztosítékok megfogalmazása az egyik legnehezebb feladat. A garanciát valójában a folyamatos felújítási és karbantartási munkák elvégzése adja. Mivel a felújítás önkormányzati feladat így célszerű aprólékosan kidolgozni a karbantartási kötelmeket illetve a felújítási és karbantartási munkák elhatárolását.
– A tevékenység átengedéséért az önkormányzatot koncessziós díj illeti meg. A díj legkisebb mértékének meghatározása azért is fontos, mert ez képezheti az értéknövelő felújítások és fejlesztések forrását, és ezen felül még szabadon felhasználható bevételt is hozhat a költségvetés számára.
Nyilvánvaló, hogy a pályázati elbírálás alapvető szempontja is az ajánlott koncessziós díj, figyelemmel annak évenkénti növekedésére is. Kaposvár az amortizáció mértékét jelölte meg minimumként pályázati kiírásában. Ma a koncessziós díj mértéke meghaladja a százmillió Ft-ot. Városunkban a pályázatot a régi üzemeltetővel szemben négy szakirányú vállalkozásból összeállt konzorcium nyerte, velük kötöttünk koncessziós szerződést.