Talán meglepő, de gyakori kritika a térfelügyeleti rendszerekkel kapcsolatban, hogy nem alkalmasak az össz bűncselekmény szám csökkentésére. A kritikusok szerint a kamerák csupán arra alkalmasak, hogy egy bizonyos területről kiszorítsák a bűnelkövetőket, akik aztán egy másik helyszínen zavartalanul folytatják tovább működésüket.
Ez a vélemény csak részigazságokat tartalmaz. Azokon a területeken ugyanis, ahol van technika, csak minimális humánerő jelenlétre van szükség. Az aktuális bűnügyi fertőzöttségi mutatók alapján pedig a meglévő humánerőforrást azokra a perifériákra lehet koncentrálni, ahol várhatók, vagy már megjelentek a kiszorított elkövetői magatartások.  Megfelelő rendszer segítségével akár utcára lebontva lehet követni az ismertté vált bűncselekmények számának alakulását, így a meglévő erőket oda lehet küldeni, ahol szükséges.

Változó bűnözés

A kamerarendszerek kiépítésével ugyanis pontosan kiszámíthatók azok a területek, ahol a kiszorított bűnözők a megjelennek, és előre fel lehet készülni az elkövetési magatartások megváltozására is. Az utóbbira csak egy példa: az a bűnelkövető, aki a kamerák megjelenéséig zsebelt, nagy valószínűséggel átképzi magát és olyan cselekményeket próbál meg elkövetni, amelyet nehezebben vagy egyáltalán nem lát a térfelügyeleti rendszer: (például: besurranásos lopás lépcsőházakban, családi házas övezetekben).
Ha pedig előre látható, hogy hol és milyen új bűncselekménytípusok jelennek meg, akkor erre fel is lehet készülni. Leghatékonyabban a közbiztonságban résztvevő szereplők (rendőrség, közterület felügyelet, mezőőrök, vadőrök, polgárőrség, egyéb civil vagyonőrök) koordinálásával.
Dunaújvárost tizenkét városrészre osztva mérte a rendőrség, és a környező településekre is kiterjesztették a módszert.
Vidéken egyszerűbb volt a helyzet. A települési önkormányzatok havi rendszerességgel kapták meg a kimutatásokat, és a helyi rendőrség és polgárőrség a keletkezett bűncselekmények területi eloszlása szerint szervezte meg jelenlétét egy-egy faluban vagy községben.

Együttműködés kell

Dunaújvárosban ennél bonyolultabbak a viszonyok, hiszen itt nem kevesebb, mint hét (!) szervezet (rendőrkapitányság, vízi rendészet, közterület felügyelet, három polgárőrség és a piacfelügyelet) munkáját kell összehangolni.
Ahhoz, hogy feleslegesen egy időben, egy helyen ne legyen több egység, a résztvevőknek legalább egy hétre előre biztosítaniuk kellett volna szolgálattervezetet. Ez a polgárőrségek esetében nem egyszer komoly problémát okozott. Ráadásul a rendőrség útvonal-járőr terve nem nyilvános. És még mindig ott volt a kérdés, ki koordinálja a résztvevő szereplőket?
Átmeneti megoldásként, próba jelleggel a térfelügyeleti rendszer központjában lévő személyzet végezte. Itt biztosítva volt a 24 órás jelenlét és a kidolgozott táblázat alapján bejelentkezések sorrendjében tudott információt adni, hogy melyik szervezet, melyik városrészben teljesít szolgálatot és a frissen bejelentkező hová mehet, melyik területet figyelheti.
A rendőrség útvonal tervének titkossága, azzal vált kikerülhetővé, hogy a nyilvántartást végző a rendőrség épületében van, így a rendőrség, innét közvetlenül szerezhetett információt és saját járőr tervét ehhez tudta akár ad hoc módon is igazítani.

Problémák

Természetesen ahhoz, hogy ez kellő hatékonysággal működjön, a résztvevők együttműködésére van szükség, akik vállalják, hogy szolgálatba lépésükkor bejelentkeznek.
A kísérleti idő alatt nem fordult elő, hogy egy időben egy helyen több szervezet jelent volna meg, így hatékonyabbá vált jelenlétük.(!)
A felmerült problémák viszont említést érdemelnek.
Például polgárőröknél, hogy a kommunikációra használt mobiltelefon költségeit ki fedezze?
Szintén a polgárőröknél fordult elő, hogy nem mindegyik jelentkezett be, nem feltétlenül érezte fontosságát.
A rendőrségnél nem történt meg az, az intézkedés, mely alapján figyelemmel kellett volna kísérni a koordinációs táblát. Így csak azon vezetők – pld. váltásparancsnok, ügyeletes tiszt –használták munkájuk során, akik átlátták annak fontosságát. A többiek úgy fogták fel, ha nem kötelező, akkor nem csinálom.
A kísérleti idő befejeztével viszont nem volt olyan közeg, aki tovább vitte volna a koordinációt.
Ez főleg annak volt köszönhető, hogy nem vállalta fel magától semelyik szervezet sem. Igaz azok köre eléggé szűk, akik erre alkalmasak lettek volna, hiszen alap kritérium, a 24 órás elérhetőségi lehetőség, hogy kapcsolatot is tudjon tartani a résztvevőkkel.
Ehhez kijelölt egység, vagy személy kellene. Erre csak a rendőrség, vagy az önkormányzat részéről lehet kellő hatékonysággal intézkedést várni.
Ez viszont jelenleg a rendőrség személyi állományát, kapacitását figyelembe véve náluk kétséges. Az önkormányzat viszont a nehézkes működése miatt nem jutott még odáig, hogy ezen üggyel foglalkozzon. Igaz időközben az önkormányzat létrehozta a bűnmegelőzési referens intézményét, aki támogatja a fent leírtakat, de egyelőre előre haladás még nincs az ügyben.
(Amennyiben viszont minden résztvevő tudja előre biztosítani szolgálattervezését akkor ez a probléma nem áll fent)

Megoldási javaslat

Megoldás lehet, hogy a rendőrség azon egységei, ahol térfelügyeleti rendszert üzemeltetnek, az üzemeltetésre vonatkozó intézkedések kiterjednének a leírtakban ecsetelt koordináló tevékenységre. (Ez érvényes az időközben – 2009. június 29. – elfogadott Közterület Felügyeletről szóló tv módosítás felhatalmazás alapján a közterület felügyelet által üzemeltetett rendszerek és központok tekintetében is.)
Így lehet hatékonyabbá tenni bármelyik szervezetet és technikát, ha munkájukat komplexen kezelik és érvényesülnek a komplexitás elvei (egységes egészben nézni a tevékenységeket és az ebben szereplő egységeket). Ebben az esetben a térfelügyeleti rendszer kritikájaként megfogalmazott bűncselekmény szám csökkenés hiánya is megcáfolható!
Probléma az is, hogy annak ellenére, hogy a biztonság biztosításában résztvevő szereplők köre kitágult, ez még sok helyen nem tudatosult és gyakran csak a rendőrségben való gondolkodás vetődik fel. Pedig a résztvevők tág körének képességeinek felmérése esetén rádöbbenhetnénk, hogy mennyire szerteágazó és mások által is elvégezhető feladatokat vannak jelen tevékenységük során.
A térfelügyeleti kamera-rendszer nem csodafegyver, ezt nem is állította senki. Ahhoz, hogy a benne lévő lehetőségeket maximálisan ki lehessen használni, a biztonság területén érdekelt szervezetek együttműködése szükséges. Ez pedig klasszikus rendészeti szakmai kérdés!