A 2002-ben megválasztott kormány programjában szerepelt a közigazgatás reformja. Ugyanúgy szerepelt, mint ahogy a korábbi kormányok programjában is. Ezért sokakban szkeptikus gondolatok támadtak – a korábbi sikertelenségekre gondolva. „Megint sok papírt írhatunk, megint sokat dolgozhatunk – a semmiért!”

A közigazgatás szervezete, területi beosztása, a felhasznált anyagi eszközök mennyisége és az alkalmazottak létszáma, az állami szerepkör mennyisége és minősége szakmai kérdésként is felfogható, de alapjában politikai, hatalmi kérdés. Ezért ha a politikai döntési központok (pártok, parlament, kormány, szakszervezetek) nem vallják a magukénak a közigazgatás reformját, akkor bármilyen briliáns tudományos dolgozat sikertelenségre van ítélve, mert legfeljebb papíron marad (legjobb esetben egy könyvtárban).

Az emberek általában félnek a reformtól. Azért félnek, mert az egzisztenciájukat féltik a változástól: munkájukat, fizetésüket, családjuk életszínvonalát. A stabilitás mindenki szemében érték, még azoknak is, akik az átlagnál alacsonyabb színvonalon élnek. A szerzett jogok védelme uniós alapelv is, de méginkább jogos emberi igény.

Mindenki tudja, hogy az átszervezések hatalmi, pénzügyi és személyzeti következményekkel járnak és a hierarchia megváltozása nem jár mindenki számára előnyökkel.

Ezért minden kormánynak nagyon meg kell fontolnia, ha reformot akar megvalósítani: ami nem sikeres, az politikailag hátránnyá válik. Az instabilitást a választók nem honorálják.

A reform gondolatának kiérlelésénél az okokat és a területeket kell pontosan behatárolni, annak érdekében, hogy a reform már a megszületése pillanatában ne bukjon el. Közmegegyezés szükséges abban, hogy miért akarunk reformot, és azt mely területeken kívánjuk megvalósítani.

A közigazgatási reform okaként a következők jelölhetők meg:
1. Európai Unióhoz való csatlakozás közigazgatási következményei
2. Az Alkotmányban foglalt emberi és állampolgári jogok hasonló mértékű érvényesítése Magyarország egész területén (területi különbségek mérséklése)

3. A rendszerváltás utón elkövetett politikai, törvényhozási és közigazgatási hibák korrekciója.

Az okok meghatározása után kell következnie a reform területeinek a lehatárolása, annak érdekében, hogy az egész közigazgatási rendszer váljon instabillá, hanem az eredményt ígérő területekre koncentrálhassunk. A területek a következők:

1. Kistérségek (város és a vonzáskörzetébe tartozó községek) létrehozása annak érdekében, hogy az emberek számára nyújtott szolgáltatások színvonalát felfelé nivellálni tudjuk.
2. A régiók szerepének a megfogalmazása annak érdekében, hogy hatékonyabbá tehessük a középszintű államigazgatási és önkormányzati rendszert.
3. Államháztartási és önkormányzati finanszírozási reform, annak érdekében, hogy a feladatok és költségek arányosak legyenek.

A közigazgatási reform végig viteléhez megfelelő módszereket is meg kell választani, mert a lakosság, a szakmai, politikai és kormányzati döntéshozók támogatása nélkül siker nem lehetséges.
Az IDEA munkacsoport (3 kék füzetben) megfogalmazta a reform szellemi tartalmát, amelyet 1500 helyszínen, amelyet több tízezer köztisztviselővel, szakpolitikussal, tudományos műhelyek, önkormányzati és jegyzői érdekképviseleti szervezetek képviselőivel megvitattunk.

Elkészültek a jogszabályok tervezetei, amelyeket a parlamenti pártok és a szakminisztériumok megvitattak.

Keretbe:
Elért eredmények
A kormány lehatárolta a kistérségeket (168) (244/2003. (XII.18.) Korm. rendelet)
A kormány a területfejlesztési szempontból lehatárolt régiókat a 35/1998. (III.20.) OGY határozat alapján a 2003. júniusában véglegesített jelentésben Brüsszelben bejelentette.
A kormány elfogadta a kistérségi ösztönzésre a 7 Md forintot.
Az Országgyűlés 2004. május 14-én megszavazta a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvényjavaslatot.
Elkészült a területi államigazgatás átalakításáról szóló kormány-előterjesztés.
2004. májusában benyújtásra kerül az Országgyűléshez a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénytervezet.
További lépések
Regionális önkormányzat létrehozására vonatkozó törvényjavaslat elkészítése
Pénzügyi szabályozó rendszer reformja, és az elért eredmények intézményesítése a 2005. évi költségvetésben
Döntés a kormányzaton belül az európai uniós ügyek szervezeti rendjéről
Döntés a területi államigazgatási reformról
Az állami szervek illetékességi területének harmonizációja (Bíróság, ügyészség, számvevőszék, rendőrség, katasztrófa elleni védelem szervei)
Keret eddig