A társadalmi haladást csak a társadalmat alkotó ember és közösségeinek kulturálódásával összhangban lehet megvalósítani. A közművelődés színterét jelentő közösségi tér egy jól kiépült, közművelődési és közgyűjteményi intézményhálózatra épül. Gazdag és színes programjaikkal, szolgáltatásaikkal jól szolgálják az állampolgárok kulturális igényeinek kielégítését, az értékőrzést és értékteremtést. Az önkormányzat kötelező feladatait elsősorban saját fenntartású közművelődési és közgyűjteményi intézményein keresztül látja el.

Városunkban az alábbi művelődési otthon jellegű intézmények működnek: ezek közül egy önkormányzati a Kanizsai Kulturális Központ (intézményegységei: Hevesi Sándor Művelődési Központ, Móricz Zsigmond Művelődési Ház, Medgyaszay Ház, Képzőművészetek Háza és a Magyar Plakát Ház), egy a szakmai önigazgatási szervezet tagja – volt szakszervezeti (Kodály Zoltán Művelődési Ház), egy alapítványi (Honvéd Kaszinó) és egy egyesületi fenntartású (Miklósfa Mindenki Háza).
Közösségi térként funkciónál a Cigány Kisebbségi Önkormányzat működtetésében a Bogdán János Cigány Közösségi Ház.
Nagykanizsa saját fenntartású közgyűjteményi intézményei a Városi Könyvtár, az előbb említett Kanizsai Kulturális Központhoz tartozó Képzőművészetek Háza és Magyar Plakát Ház. Megyei fenntartású a Thúry György Múzeum.
A város kulturális örökségének fontos részét képezik a műemlékvédelem alatt álló épületek. Ezek megmentése és funkciójuk „kulturális” szolgálatba állítása kiemelt feladata az önkormányzatnak: Úgy mint a Zsinagóga épülete, amely a klasszicista téralkotás legszebb hazai emléke. A művelődési otthonok és közgyűjtemények nemcsak kultúraközvetítő intézményként funkcionálnak, hanem a városi közélet fontos színterei is. Ez egyrészt azt jelenti, hogy helyet adnak a különböző politikai és közösségi összejöveteleknek, másrészt, a társasági élet és a kulturális innováció szervezői is. A közművelődés az állampolgári életminőség fontos tényezője, de egyben a helyi társadalom modernizációjának előfeltétele is. A mindenkori önkormányzati kötelezettségvállalás ezért nem jótékonykodás, hanem jól felismert, Nagykanizsa gazdasági programját a jövőben is szolgáló érdek. Az önkormányzatnak továbbra is garanciát kell vállalnia a törvényi szabályozásoknak megfelelően a város kulturális intézményeiért, amelyek a polgárok legszélesebb körét képesek kiszolgálni és a legjobb lehetőséget biztosítják a kulturális értékekhez való hozzájutásban.
A Kanizsai Kulturális Központ kialakítása
A város egyre romló pénzügyi lehetőségei, az új források keresése, az állami támogatások csökkentése, a terhek növekedése, valamint a kanizsai emberek egyre nagyobb elvárásai arra késztették az önkormányzatot, hogy hosszú távon kialakítsa a leghatékonyabb intézményi működési formát. 2006 őszén átadott és magas fenntartási költséggel működő Medgyaszay Ház, Magyar Plakát Ház és a már működő Képzőművészetek Háza, Hevesi Sándor Művelődési Központ, Móricz Zsigmond Művelődési Ház és telephelyeik szükségessé tették, hogy az önkormányzat áttekintse közművelődési intézményhálózatának működtetését úgy, hogy az önkormányzati támogatás hosszabb távon kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá váljon. Ezért valamennyi közművelődési intézményét egy szervezeti egységbe vonta össze Kanizsai Kulturális Központ néven. A struktúra átalakításához rendelkezésre állt – a tapasztalt humán erőforráson túl – az intézmények szakmailag színvonalas, sokoldalú programkínálata, a reprezentatív, jól használható felújított épületegyüttesei, fejlődő kapcsolatrendszere és saját – jelentős – közel 30%-35%-os bevételi aránya.
Az így létrehozott önkormányzati intézményrendszer garanciát jelentett az 1990. évi LXV. tv. 8. § és az 1997. évi CXL. tv. 76. §-ában meghatározott kötelező önkormányzati feladatok végrehajtására.
A kötelező és nem kötelező feladatok ellátására a Kanizsai Kulturális Központ – a költségvetési rendelet elfogadása előtt, az éves szakmai munkaterv mellé – finanszírozási tervet készít, melyben kéri a támogatandó közművelődési tevékenységi formákat, a rendezvények számát, az ehhez szükséges önkormányzati támogatás összegét. Az átalakulás szükségszerű következménye, hogy a foglalkoztatási helyzet a feladatellátás jellegének megfelelően került kialakításra.
A Kanizsai Kulturális Központ részben önálló költségvetési szerv teljes álláshely szükséglete:
Igazgatóság: (1 szakmai, 2 nem szakmai) 3 fő
Hevesi Sándor Művelődési Központ és telephelyei:(4 szakmai, 15 nem szakmai) 19 fő
Móricz Zsigmond Művelődési. Ház és telephelyei: (3 szakmai, 1 nem szakmai) 4 fő
Medgyaszay Ház: (2 szakmai, 3 nem szakmai) 5 fő
Közgyűjtemények (Képzőművészetek Háza, Magyar Plakát Ház): (1 szakmai,4 nem szakmai) 5 fő
Összesen 36 fő
A kialakított intézményi struktúra immár második éves működésével, az  intézményegységek –viszonylagos- szakmai önállóságának biztosításával, bebizonyította hosszabbtávú létjogosultságát.